Szerdai programajánló: Most és mindörökké, A mumus

Molnár János könyvét mutatják be a Millenniumi Kávéházban, a Pinceszínházban pedig Stephen King horrordrámáját tekintheti meg a közönség.

18 órától Molnár János "Most és mindörökké" című könyvét mutatják be a Szegedi Írók Társasága, a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottságának Szépírói Munkacsoportja és a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja közös rendezvényén a

Millenniumi Kávéházban

. A szerzővel Bene Zoltán beszélget. "Molnár János (1949) regénye napló formában íródott. A fabula szintjén az eseményszerű középpontot egy autóbaleset jelenti: egy felelőtlenül közlekedő gyalogos eltereli a naplóíró (mint gépkocsivezető) figyelmét, s miközben őt kikerüli, éppen az átjárón elüt egy öregasszonyt, aki később meghal a kórházban. Mint kiderül: elsősorban nem a balesetben elszenvedett sérülései, hanem eredendő betegségei meg a helyszínelő rendőrök, mentősök, kórházi orvosok kollektív felelőtlensége miatt. A törvény betűje szerint mégis a sofőr (az elbeszélő) a bűnös; a világi etikai normák szerint felmenthető, a bensejéből fakadó és a teológiai etika értelmében azonban a történtek csaknem megoldhatatlan válságot jelentenek számára. Mindenekelőtt ez teszi esztétikailag hitelessé a történetet, amely a bűn-bűnhődés-büntetés alapkérdései kapcsán olyan dilemmákat is feszeget, mint az, hogy a sors vagy Isten szava irányítja-e az életünket. Az elbeszélő-főhős foglalkozása szerint útépítő mérnök, „civilben” istenhívő, az egyház ügyeiben járatos gyülekezeti tag, elmélyülten gondolkodó, a világ és az egyház ellentmondásaival viaskodó erkölcsi ember. Ebben a minőségében figyeli maga körül az eseményeket, a regény pedig ezáltal a vidéki Magyarország – a jelenig kinyújtózó – közelmúltjának széles szociális térképét is megrajzolja" (Szász László). Beszökik a mumus a

Pinceszínházba

: 19.30-tól Stephen King "A mumus" című horrordrámáját tekintheti meg a közönség. "Vannak dolgok, amiket csak a szemünk sarkából látunk. De talán jobb is így... Egy zaklatott férfi érkezik Dr. Harper pszichiáter rendelőjébe. Az illető súlyos esetnek, zavart elmének látszik. Elmondja, hogy ő csak azért jött, hogy a gyermekei haláláról beszéljen. A gyermekei haláláról, akiket állítólag a Mumus ölt meg..." - invitálnak a szervezők.

Folyamatos kiállítások, programok:

"Rejtett kincsek" címmel nyílt kiállítás a Csongrád Megyei Önkormányzat képzőművészeti gyűjteményéből a

Reök Palotában

. Több évtizede gyűlik a Csongrád Megyei Önkormányzatnál egy igen jelentős képzőművészeti anyag, mely mára közel 400 alkotást foglal magába. Ezek egy részét a hivatal folyosóin is lehet látni, nagyobb része azonban a nagyközönség előtt rejtve volt eddig. Most a Reök-palota falain mutatkoznak meg ezek a többségében realista, naturalista művek, a vásárhelyi és a szegedi iskola kiemelkedő alkotóinak nagyszerű munkái. Több mint 180 festmény és pár szobor tekinthető meg a „Rejtett kincsek” című tárlaton, többek közt olyan klasszikus nagymesterektől, mint Tornyai János, Nyilasy Sándor, Dinnyés Ferenc, Vinkler László vagy Rudnay Gyula, és olyan kortárs nagyságoktól, mint Csáki Róbert, Tenk László, Dienes Gábor vagy épp Galambos Tamás. A kiállítás 2016. január 17-ig látogatható.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.