Szerdai programajánló: Mielőtt meghaltam, Szabó Marcell, félévzáró

Folytatódnak az adventi programok a Belvárosban, a Mielőtt meghaltam című filmet nézhetik meg az egyetemisták a Belvárosi Moziban, Szabó Marcell tart zongoraestet, valamint az SZTE öt karának hallgatói búcsúztatják a félévet a JATE Klubban.

Kézműves vásár, kulturális és zenei programok, adománygyűjtés, valamint többek között egy négyszáz méteres útvesztő is várja a szegedieket és a városba érkező vendégeket a következő hetekben a

Dóm téren

, a

Dugonics téren

, a

Klauzál téren

és a

Széchenyi téren

. Részletes program

. Az SZTE EHÖK és a Szegedi Orvostanhallgatók Egyesületének közös szervezésében a következő SZTE EHÖK Moziesten az AIDS Világnapja alkalmából a Mielőtt meghaltam című filmet tekinthetik meg az érdeklődők 18 órai kezdettel a

Belvárosi Moziban

. Részletek és jelentkezés

. http://www.youtube.com/watch?v=sIHEbmFyXzo Szabó Marcell zongoraestje várja a közönséget az

SZTE ZMK Fricsay Ferenc Hangversenytermében

19 órától. Bővebben

. Közösen zárják a félévet az SZTE ÁJTK, GTK, MK, ETSZK és TTIK hallgatói a

JATE Klubban

22 órától. A zenei aláfestést Dj Afus, John Hunzjee és Dj Victor Smith biztosítja.

Folyamatos kiállítások, programok:

Török Sophie (Tanner Ilona, 1895 – 1955) Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége születésének századik évfordulója alkalmából kamarakiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

. A második emeleti kölcsönzőben november 19-től december 23-ig megtekinthető tárlat könyvek, folyóiratok és fotók segítségével idézi föl az Asszony a karosszékben, Boldog asszonyok, Hintz tanársegéd úr és más művek szerzőjének életpályáját. „A tépelődő, vívódó női lélek fájdalmait szólaltatta meg verseiben, prózájában is jellegzetesen női témákkal foglalkozott” – írja Török Sophie-ról a Magyar Életrajzi Lexikon. „Nekem sajnos nem adatott meg valami maradandót alkotni, hiába készültem kisgyerekkorom óta írónak, ma – mint a legnagyobb élő magyar író felesége – távolabb vagyok ettől, mint valaha. Pedig ma minden lap nyitva áll a verseim számára, de soha senkitől őszinte kritikát, vagy jóakaratú biztatást többé nem kapok – írásaim csak egy szempontból érdekesek: hogy Babits Mihály életének intimitásait árulom bennük. (…) Milyen örökkévalóság várhat énreám? Túlvilágban nem hiszek, s vajon feljegyzi-e nevemet az irodalomtörténet, mert jó ebédeket főzök az uramnak, s ha fáj a torka, borogatást teszek a nyakára? Munkáira alig teszek hatást, csak feleség vagyok, semmi egyéb, s az irodalom számára sokkal fontosabb nálam az a fogarasi kis cukrászleány, kihez legszebb szerelmes verseit írta.” – Így vall Babits Mihállyal való kapcsolatáról Török Sophie, a Most én vagyok hang helyetted című könyvben. A magyar grafikai plakát 130 évét bemutató kiállítás várja az érdeklődőket a

Somogyi-könyvtár

földszinti kiállítóterében. „A jó plakát kilép az utca szürkeségéből” című tárlat kötetei neves alkotókat és emlékezetes műveket idéznek. A kiállítás anyagát eredeti szegedi plakátok teszik még látványosabbá. A plakáttörténeti tárlat november 12-től december 9-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

december 31-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.