Szerdai programajánló: Háromszék Táncegyüttes, koncert, Fekete Mise

Folytatódnak az adventi programok a Belvárosban, változatos programokkal jelentkezik a Somogyi-Könyvtár, éves a TIK, a Háromszék Táncegyüttes lesz a Kisszínház vendége, valamint hangverseny és jótékonysági koncert várja a szegedieket.

„Ihaj-csuhaj-krucifix: jönnek a rettenetes hírű kalózok!” – így kezdődik az Ördögbőr grófja – rettentő kalózmesék című könyv ajánlója a Pozsonyi Pagony kiadó internetes oldalán. A kötet szerzőjével, Adamik Zsolttal december 9-én, szerdán a

Somogyi-könyvtár két fiókkönyvtárában

is találkozhatnak az olvasók. A „kalózmesék” és a Bidebombi szörnyhatározó szerzője a

Kiskundorozsmai fiókkönyvtárban

(Negyvennyolcas u. 12.) 10 órától,

Tápén

(Budai Nagy Antal u. 20-22.) 13.30 órától várja az érdeklődőket. Mindkét program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósult meg, a Somogyi-könyvtárért Alapítvány a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által kiírt „Családbarát Ország 2015” című pályázat Családbarát Ország a Gyermekekért, a Családokért komponensére beadott „… és boldogan élnek, míg meg nem halnak” című nyertes pályázatának keretében.

„Nálunk ez így szokás… – a családi rituálék, hagyományok szerepe” címmel kezdődik beszélgetés a

Somogyi-könyvtár Északvárosi fiókkönyvtárában

(Gáspár Zoltán u. 6.), december 9-én, szerdán 10 órakor. A Szülőnek lenni klub rendezvényén Csikósné Monostori Erzsébet fejlesztő pedagógus, nevelési tanácsadó várja az érdeklődőket. December 9-én lesz 11 éves az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK)

. Ennek alkalmából mindenkit várnak szeretettel egy "TIK - Ahogy Én látom" kiállítás megnyitóra és díjátadóra, valamint számos egyéb érdekes programra 11 órától. Részletek

. Kézműves vásár, kulturális és zenei programok, adománygyűjtés, valamint többek között egy négyszáz méteres útvesztő is várja a szegedieket és a városba érkező vendégeket a következő hetekben a

Dóm téren

, a

Dugonics téren

, a

Klauzál téren

és a

Széchenyi téren

. Vasárnap meggyújtják a második gyertyát a város koszorúján a Dóm téren. Részletes program

. 17 órától "Az én mesém" címmel a Háromszék Táncegyüttes vendégjátéka várja a közönséget a

Kisszínházban

. Az előadás a világrahozatalom és a magyar folklór ősme­sé­i­nek tiszta, egyszerű tör­té­ne­te­iből, motí­vu­ma­i­ból vala­mint a varázs­éne­kek mági­kus ere­jéből merít­ke­zik. A pró­zai sajá­tos­sá­gok mel­lett az alko­tók az alle­go­ri­kus, lírai tar­tal­mak meg­ra­ga­dá­sára töre­ked­tek, ame­lyek­nek fon­tos kife­jezőesz­köze maga a test, a tánc, a moz­du­lat és a gesz­tus teremtő ereje. A káosz álla­po­tá­ból hogyan lehet eljutni a meg­ol­dás­hoz, a katar­zis­hoz, hogyan ren­dező­dik egy­séggé a belső tar­tal­mak kusza­sága? Az alko­tók, a mese­tör­té­net és a pró­ba­fo­lya­mat közötti pár­hu­za­mok fon­tos­sá­gát hang­sú­lyozva, az egyéni han­gok és stí­lu­sok meg­ta­lá­lá­sát tűz­ték ki célul, amely egy­fajta szem­be­sü­lés önma­gunk­kal: bár­ki­ben ott lapul a sár­kány, a király­lány, a tál­tos vagy éppen az igaz legény sajá­tos hangja. Rendező-koreográfus: Furik Rita. http://www.youtube.com/watch?v=6hZcB31KobA Argentus vegyeskar ad jótékonysági koncertet a

Szent-Györgyi Albert Agórában

18 órától. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet Ének-zene Tanszékének jótékonysági koncertje. A koncert bevételét a szervezők a Kék Talizmán az Egyenlő Esélyekért Alapítvány javára gyűjtik. Az egyesület a pszichés zavarral küzdők, mentálisan sérültek, autizmussal élők teljes körű segítésével és ellátásával foglalkozik. 18 órától zenei estet tartanak a

Katolikus Házban

(Szeged, Dugonics tér 12.), fellép: SZTE Zeneművészeti Karának vonós kamarazenekara, hangversenymester: Kosztándi István. Az SZTE EHÖK Moziestek keretében 20:15-től a Fekete Mise című filmet tekinthetik meg az SZTE hallgatói a

Belvárosi Moziban

. http://www.youtube.com/watch?v=KtJ-jXtsmIA

Folyamatos kiállítások, programok:

"Rejtett kincsek" címmel nyílt kiállítás a Csongrád Megyei Önkormányzat képzőművészeti gyűjteményéből a

Reök Palotában

. Több évtizede gyűlik a Csongrád Megyei Önkormányzatnál egy igen jelentős képzőművészeti anyag, mely mára közel 400 alkotást foglal magába. Ezek egy részét a hivatal folyosóin is lehet látni, nagyobb része azonban a nagyközönség előtt rejtve volt eddig. Most a Reök-palota falain mutatkoznak meg ezek a többségében realista, naturalista művek, a vásárhelyi és a szegedi iskola kiemelkedő alkotóinak nagyszerű munkái. Több mint 180 festmény és pár szobor tekinthető meg a „Rejtett kincsek” című tárlaton, többek közt olyan klasszikus nagymesterektől, mint Tornyai János, Nyilasy Sándor, Dinnyés Ferenc, Vinkler László vagy Rudnay Gyula, és olyan kortárs nagyságoktól, mint Csáki Róbert, Tenk László, Dienes Gábor vagy épp Galambos Tamás. A kiállítás 2016. január 17-éig látogatható. Török Sophie (Tanner Ilona, 1895 – 1955) Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége születésének századik évfordulója alkalmából kamarakiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

. A második emeleti kölcsönzőben november 19-től december 23-ig megtekinthető tárlat könyvek, folyóiratok és fotók segítségével idézi föl az Asszony a karosszékben, Boldog asszonyok, Hintz tanársegéd úr és más művek szerzőjének életpályáját. „A tépelődő, vívódó női lélek fájdalmait szólaltatta meg verseiben, prózájában is jellegzetesen női témákkal foglalkozott” – írja Török Sophie-ról a Magyar Életrajzi Lexikon. „Nekem sajnos nem adatott meg valami maradandót alkotni, hiába készültem kisgyerekkorom óta írónak, ma – mint a legnagyobb élő magyar író felesége – távolabb vagyok ettől, mint valaha. Pedig ma minden lap nyitva áll a verseim számára, de soha senkitől őszinte kritikát, vagy jóakaratú biztatást többé nem kapok – írásaim csak egy szempontból érdekesek: hogy Babits Mihály életének intimitásait árulom bennük. (…) Milyen örökkévalóság várhat énreám? Túlvilágban nem hiszek, s vajon feljegyzi-e nevemet az irodalomtörténet, mert jó ebédeket főzök az uramnak, s ha fáj a torka, borogatást teszek a nyakára? Munkáira alig teszek hatást, csak feleség vagyok, semmi egyéb, s az irodalom számára sokkal fontosabb nálam az a fogarasi kis cukrászleány, kihez legszebb szerelmes verseit írta.” – Így vall Babits Mihállyal való kapcsolatáról Török Sophie, a Most én vagyok hang helyetted című könyvben. A magyar grafikai plakát 130 évét bemutató kiállítás várja az érdeklődőket a

Somogyi-könyvtár

földszinti kiállítóterében. „A jó plakát kilép az utca szürkeségéből” című tárlat kötetei neves alkotókat és emlékezetes műveket idéznek. A kiállítás anyagát eredeti szegedi plakátok teszik még látványosabbá. A plakáttörténeti tárlat november 12-től december 9-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

december 31-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.