Hétfői programajánló: kommunikációs seregszemle, könyvtári napok

A kulturális kommunikáció aktualitásairól, trendjeiről tartanak konferenciát a Móra Ferenc Múzeumban, a Somogyi-könyvtár pedig a próza, költészet és zene mellett a párkapcsolatok pszichológiája, valamint a mese és színház világában kalauzolja a könyvek szerelmeseit.

Öt hét alatt hatvan helyszínen háromszáz program, kiállítások, koncertek, színházi előadások várják a nézőket az Őszi Kulturális Fesztiválon, az idei fesztivált is – amely immár a huszadik – a műfaji sokszínűség jegyében szervezték meg. A rendezvénysorozat különlegessége, hogy amatőr és professzionális fellépők műsorai egyaránt megtalálhatók a programkínálatban: az egyetemen működő művészeti csoportok és művészi ambíciókkal rendelkező hallgatók mellett neves előadó- és alkotóművészek egyaránt bemutatkoznak a város és az egyetem polgárai előtt. Részletes program

. A kulturális kommunikáció aktualitásairól, trendjeiről tartanak konferenciát a szegedi

Móra Ferenc Múzeumban

. Újságírók és múzeumi szakemberek beszélnek majd a kommunikációs lehetőségekről, szakmai elvárásokról 10 és 16 óra között a Kultúrpalotában. Bővebben

. Lőrincz L. Lászlóval, Tari Annamáriával és Dolák-Saly Róberttel is találkozhatnak az érdeklődők az Országos Könyvtári Napok

Somogyi-könyvtári

rendezvényein. Az október 5-én kezdődő programsorozat többek között a próza, költészet és zene mellett a párkapcsolatok pszichológiája, valamint a mese és színház világában kalauzolja a könyvek szerelmeseit. A Somogyi-könyvtár központjában és fiókkönyvtáraiban zajló rendezvénysorozatról részletes tájékoztatást az alkalomra kiadott programfüzetben és a bibliotéka

találnak az érdeklődők.

Folyamatos kiállítások, programok:

A Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatában megszabott katonai uniformissal, és az arra vonatkozó írott és íratlan szabályokkal foglalkozik a

Móra Ferenc Múzeum

új fotókiállítása. Az „Egyenruhában nem lehet fagyizni” című tárlat „katonához nem illő” tevékenységek közben mutatja be az alkotókat. Az alkotók, Donka Gergely és Molnár Judit Lilla különböző, „katonához nem illő” élethelyzetekben készítettek magukról egyenruhás fotókat. Az egyenruhában történő fagylaltozásnak, az esernyő használatának vagy a kokárda kitűzésének tilalma és egyéb meglepő szabályellenességek is megjelennek a kiállításon.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is. Átváltozások címmel, Sinkó János festőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Sinkó János festőművész tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. A SZÖG-ART Művészeti Egyesület egyik alapítója, titkára. Az SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet tanszékének docense. A kiállítás ajánlója szerint „műveinek fő témája a lét ősi elemeinek – változás, átalakulás – képzőművészeti megfogalmazása. A mikrokozmoszban megjelenő makrokozmoszra való rácsodálkozása szinte minden munkájában tetten érhető. Kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonít a faktúra szerepének. Újabban sokféle anyagot használ (fémpor, faforgács, homok stb.), az anyagok rétegződéseit átjárja a teremtés öröme. Kiegyensúlyozott szemléletről tanúskodik harmonikus színvilága. A tömör, egyszerű formákat kedveli. Képein a tárgyakat és jelenségeket szubsztanciaként jeleníti meg. Szívesen alkalmaz grafikai eszközöket és megoldásokat is.” Sinkó János Átváltozások című kiállítása október 6-ig tekinthető meg.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

december 31-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.