Szerdai programajánló: Illényi Katica és a Swing De Gitanes, Összegyetemi Gólytábor Warm Up

Illényi Katica és a Swing De Gitanes lép fel a Szegedi Zsinagógában, valamint bemelegítenek a kisgólyák a Jate Klubban.

Illényi Katica, Magyarország Érdemes Művésze, Liszt- és Artisjus-díjas hegedűművész egy különleges jazz koncertet ad az Izraelből érkező Swing De Gitanes együttessel közösen a

Szegedi Zsinagógában

18 órától. A Swing De Gitanes a gypsy-jazz, a Django Reinhardt műfajában az egyik legismertebb közel-keleti jazz zenekarok egyike. Számos nemzetközi koncertjük után most először lépnek fel Magyarországon. Illényi Katicával tavaly találkoztak először egy közös izraeli turnén, melynek során nagyobb városokban léptek fel együtt, majd a turnét Tel-Avivban három teltházas előadással zárták. A szeptember 2-án látható koncert épp olyan egyedülálló a világon, mint maga a formáció: három izraeli muzsikus és egy magyar hegedűművésznő előadása, mely méltán kapott kiemelt figyelmet az izraeli kulturális életben mind a közönség mind a szakma részéről. A Szegedi Zsinagógában mindenkit egy kivételes zenei élmény vár! DJ Gesbinnel hangolódhatnak az SZTE elsőévesei a csütörtökön kezdőd Összegyetemi Gólyatáborra a

Jate Klubban

22 órától.

Folyamatos kiállítások, programok:

Halat vegyenek! – Régi égi idők hírei a Délmagyarországban címmel, a XIX. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál (2015. szeptember 4-6.) alkalmából idén is a programhoz kapcsolódó kiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

. A tárlat a Délmagyarország című napilap régi híreiből válogat. Kiderül, milyen volt az élet a szegedi halpiacon, mennyi volt a hal kilója...? Egy régi hirdetés arról értesíti a közönséget, hogy a „Kék macska” vendéglőben (Iskola utca 10.) „nagy halászlé- és turóscsusza-estély rendeztetik, mely alkalommal a Vigszinpad Cabaré ujonnan szerződött zenekara hangversenyezni fog.” Ma már többek közt ezek a hírek és érdekességek is elolvashatók az interneten a Délmagyarország napilap digitális archívumában, a

DélmagyArchívban

. Az augusztus 31-től szeptember 5-ig látható kiállításhoz nyereményjáték is kapcsolódik: a tárlatról szóló kérdésekre helyesen válaszolók között a halfesztivál szervezői által fölajánlott halászléjegyeket sorsolnak ki.

Hans Christian Andersen

(1805-1875) dán költő és meseíró halálának 140. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. A tárlat ajánlója szerint: „Andersent a világ egyik legnagyobb meseírójakét tartják számon. Életének "regénye" is valójában olyan, mintha valamelyik meséje elevenedett volna meg: a szegény sorból származó fiú később óriási szellemi magasságokba tör: világszerte elismert író lesz, akit több uralkodó tekint barátjának. Ha nevét halljuk, elsősorban csodálatosan szép meséi jutnak eszünkbe, amelyek mind a mai napig elevenen élő népszerűségüket talán annak is köszönhetik, hogy sok esetben a történeteket a gyermek nézőpontjából meséli el. A meséken kívül voltak drámaírói próbálkozásai s utazásai emlékét is megörökítette írásban; kedves élményei közé tartozik a Duna menti utazás, amikor Magyarországon is járt. „Magyarország gazdag ország, s egy szép nyári nap Dániájára emlékeztet"- írja emlékezéseiben. A tárlat elsősorban Andersen korábban megjelent meséiből válogat, de néhány korabeli kiadvánnyal megjeleníti az utazó költő képét is.” A kiállítás szeptember 1-30-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár 3. emeletén. Verseskötetekből, folyóiratokból és fotókból összeállított kamaratárlat mutatja be a 80. születésnapját nemrégiben ünneplő Simai Mihály József Attila-díjas szegedi költő munkásságát a

Somogyi-könyvtárban

. A könyvtári anyagot a szerző családi archívumából való fényképek egészítik ki. A kiállítás bemutatja a tanárként induló, pályáját újságíróként folytató, majd a Kincskereső folyóirat legsikeresebb két évtizedét jegyző Simai Mihály életművének legfontosabb állomásait. A tárlat címét a költő legutóbbi, 2012-ben megjelent kötetéből kölcsönözte: Valaki mindent elszeret. Simai Mihály így ír életútjának kezdetéről: „Megtörtént velem is a csoda. A fogamzás, testet öltés csodája. A születésé. Aztán a növekedés csodája is. Az érzés és a gondolkodás csodája. A nevetés-sírás, a szavak formálásának csodája. A szavakkal-játszásé. A ritmus, a rím, a vers és a zene csodája. Az érzékek csodája. A minduntalan-szerelembe-esés csodája.” A kiállítás augusztus 24-től szeptember 24-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár második emeletén.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

december 31-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták. A gyermekvilág kincsei – régi gyermekkönyvek a

Somogyi-könyvtárban

címmel nyílik kiállítás a bibliotéka aulájában. A gyűjtemény muzeális értékeit bemutató tárlat a gyermeki olvasáskultúra régmúltját idézi föl, a 18. századtól a 20. század elejéig. Ábécés-, hit- és erkölcstan könyvek, ismeretterjesztő művek mellett a gyermek- és ifjúsági irodalom köteteinek régi kiadásai is láthatók a tárlókban. Winnetou és Robinson kalandjai, Cooper és Mark Twain regényei, Cilike történetei épp oly népszerűek voltak a gyermekolvasók körében, mint Móra Ferenc Betűországa, vagy Balázs Béla, Lesznai Anna és Babits Mihály meséi. A tárlat szeptember 23-ig tekinthető meg.

A világhírű pop art művész, Mel Ramos idén júliusban tölti nyolcvanadik életévét. Születésnapjának méltó ünneplése az a nagyszabású kiállítás, mely pénteken 17 órakor nyílik a

REÖK-palotában

és amely Ramos első magyarországi tárlata. Ramos műveivel már a 60-as években a pop art irányzat legnagyobbjai közé tartozott, Andy Warhollal és Roy Lichtensteinnel tartott közös kiállítást. A REÖK-ben látható színes grafikáin megidéződik a frivol, napfényes kaliforniai életérzés; az erotika és a kommersz szórakoztató elegye pedig tágabb üzeneteket is közvetít. A közel hatvan képet és több szobrot is felvonultató kiállítás anyaga 16 éves kortól látogatható. Ez nem véletlen, hiszen alkotásain a buja pin-up lányok kihívó pózokban tekerednek a kor és egyúttal napjaink emblematikus amerikai termékeire. A művész célja valami olyat ábrázolni, amit mindenki rögtön felismer, ami már szinte közhelyes. A kiállítás a bécsi Galerie Ernst Hilgerből érkezik. Mel Ramos alkotásai szeptember 13-ig tekinthetőek meg.

Gróf

Bánffy Miklós

életéről és munkásságáról látható kiállítás csütörtöktől a

REÖK-ben

. Az erdélyi polihisztornak a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz is szoros kötődése van, hiszen ő vitte színre a Dóm téren második alkalommal, 1934-ben Az ember tragédiáját.

Herczeg Tamás

, a kiállítóházat működtető Szabadtéri Játékok igazgatója elmondta: fontosnak tartja, hogy a nagy múltú fesztivál színháztörténettel is foglalkozzon – ezért is rendeztek az elmúlt két évben két alkalommal is konferenciát ebben a témában. A Bánffy-kiállítás szintén e törekvés része. Bánffy az élet számos területén alkotott maradandót, volt író, grafikus, rendező, politikus, de a színpadi látványtervezés az, amiben európai színvonalon, igazán különlegeset alkotott és ezzel hozzájárult a modern magyar szcenika-művészet megújulásához.

Szebeni Zsuzsanna

kurátortól megtudtuk: a REÖK kiállításán a sokoldalú főnemes családjával, életével, színházi tevékenységével és az egykori bonchidai családi kastéllyal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tárlaton láthatók többek közt rekonstruált jelmezek, rendezőpéldányok, a Bánffy-család portréi, fotók a kastélyról, a gróf kardja és személyes emlékei is, így például egy szobor, mely korán elvesztett édesanyjáról készült.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele.

Ötven évvel ezelőtt kezdődött az olaj- és gázkitermelés Algyőn, így Csongrád megye bányászgenerációk és az ország legkitűnőbb olajszakembereinek az otthonává vált. A

Reök-palota

előtti téren a máig élő bányászai kultúra hagyományait is bemutatja Déri Miklós egy emberöltőt felölelő, „Egy aranykor emlékei” címet viselő portrésorozata. A fotóművész mindenkivel külön interjút készített, akit végül lencsevégre kapott, s mint elmondta, egyfajta szobrot szeretett volna nekik állítani portréival. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.