Hétfői programajánló: Őszközép ünnep, táncház

Kínai hagyományokat elevenítenek fel az Agórában, a JATE Klubban pedig Rozsdamaró Táncház várja a közönséget.

Színes, változatos programokkal köszönti a hagyományos kínai Őszközép ünnepet az SZTE Konfuciusz Intézete a

Szent-Györgyi Albert Agórában

17 órától. Az Őszközép ünnepe több ezer éves hagyományokra épülő kínai ünnep, melyet a holdnaptár szerint a nyolcadik holdhónap tizenötödik napján tartanak. Eredetileg a Hold tiszteletén alapuló aratóünnep, de az Őszközép ünnepének teliholdja a harmóniát, teljességet és a család egységét is szimbolizálja. Az újév után a második legnagyobb kínai fesztivál, 2008 óta állami ünnep is egyben. A Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézete rendhagyó Konfuciusz Teaház keretén belül színes, változatos programokkal köszönti az ünnepet. A rendezvényen fellép a Pekingi Idegennyelvi Egyetem Művészcsoportja, a látogatókat kínai opera részletekkel szórakoztatják, valamint lesz hangszer- és harcművészeti bemutató is. A vendégek emellett hagyományos kínai teát és az Őszközép ünnep jellegzetes ételét, a holdsüteményt is megkóstolhatják. A holdsütemény tradicionálisan kerek vagy négyszögletes alakú, tetejét írásjegyekkel (például a „hosszú élet” vagy a „harmónia” szavakkal), népi motívumokkal, virágokkal vagy a Holdon lakó nyúl képével díszítik. A töltelék lehet édes vörösbab massza (dousha), lótuszmagból készült pép vagy kacsatojás sárgája, de a modern korokban már változatos ízekben is kapható. Kínai tea társaságában fogyasztják és családtagok, barátok ajándékozzák egymásnak. A Rozsdamaró zenekar tart táncházat a

JATE Klubban

20 órától. Muzsikálnak: Csonka Ferenc prímás, a Népművészet Ifjú Mestere, Nagy Gábor kontrás, a Népművészet Ifjú Mestere és Králik Gusztáv bőgős. Táncot tanít: Simoncsics Pál.

Folyamatos kiállítások, programok:

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is. Átváltozások címmel, Sinkó János festőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Sinkó János festőművész tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. A SZÖG-ART Művészeti Egyesület egyik alapítója, titkára. Az SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet tanszékének docense. A kiállítás ajánlója szerint „műveinek fő témája a lét ősi elemeinek – változás, átalakulás – képzőművészeti megfogalmazása. A mikrokozmoszban megjelenő makrokozmoszra való rácsodálkozása szinte minden munkájában tetten érhető. Kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonít a faktúra szerepének. Újabban sokféle anyagot használ (fémpor, faforgács, homok stb.), az anyagok rétegződéseit átjárja a teremtés öröme. Kiegyensúlyozott szemléletről tanúskodik harmonikus színvilága. A tömör, egyszerű formákat kedveli. Képein a tárgyakat és jelenségeket szubsztanciaként jeleníti meg. Szívesen alkalmaz grafikai eszközöket és megoldásokat is.” Sinkó János Átváltozások című kiállítása október 6-ig tekinthető meg. A krimi királynője”, Agatha Christie születésének 125. évfordulója alkalmából állít össze az írónő műveiből könyvkiemelést a

Somogyi-könyvtár

. A könyvkiemelésből a második emeleti kölcsönzőben szeptember 10. és október 1. között válogathatnak a „misztérium nagyasszonyaként” is emlegetett szerző rajongói. Az írónő Agatha Mary Clarissa Miller néven született délnyugat Angliában, 1890. szeptember 15-én, a család harmadik gyermekeként. Több mint 66 detektívregénye révén ért el világsikert. A Guinness Rekordok Könyve szerint a Biblia után máig Christie és Shakespeare kötetei vezetik az eladott könyvek örök ranglistáját.

Hans Christian Andersen

(1805-1875) dán költő és meseíró halálának 140. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. A tárlat ajánlója szerint: „Andersent a világ egyik legnagyobb meseírójakét tartják számon. Életének "regénye" is valójában olyan, mintha valamelyik meséje elevenedett volna meg: a szegény sorból származó fiú később óriási szellemi magasságokba tör: világszerte elismert író lesz, akit több uralkodó tekint barátjának. Ha nevét halljuk, elsősorban csodálatosan szép meséi jutnak eszünkbe, amelyek mind a mai napig elevenen élő népszerűségüket talán annak is köszönhetik, hogy sok esetben a történeteket a gyermek nézőpontjából meséli el. A meséken kívül voltak drámaírói próbálkozásai s utazásai emlékét is megörökítette írásban; kedves élményei közé tartozik a Duna menti utazás, amikor Magyarországon is járt. „Magyarország gazdag ország, s egy szép nyári nap Dániájára emlékeztet"- írja emlékezéseiben. A tárlat elsősorban Andersen korábban megjelent meséiből válogat, de néhány korabeli kiadvánnyal megjeleníti az utazó költő képét is.” A kiállítás szeptember 1-30-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár 3. emeletén.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

december 31-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.