Szerdai programajánló: gyógyítás mesékkel és szaunával, Házasság hete

Nemzeti parkjaink értékeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, folytatódik a Házasság hete, tanulhatnak a szaunázásról, illetve mesékkel gyógyítanak az IH-ban.

Földtudományos előadást tartanak a

Szent-Györgyi Albert Agórában

fél hattól „Nemzeti parkjaink földtudományai értékei I.” címmel. Idén hetedik alkalommal hirdették meg hazánkban is a Házasság Hetét. A férfi és a nő közötti legerősebb kapcsolat népszerűsítéséért kiírt rendezvénysorozat egy angliai civil kezdeményezésből nőtte ki magát, és hazánkban is évről-évre nagyobb érdeklődés kíséri. Idén a “Megtartó hűség” mottót választották a szervezők, mellyel a házasságot erősítő lojalitást kívánják hangsúlyozni. Szerdán a

József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

18 órától a Szegedi Tudományegyetem és a Egyházmegyei CsaládKözPont szervezésében lesz Szabadegyetemi előadás Érzelmi intelligencia a házasságban címmel, Uzsalyné Pécsi Rita, neveléskutató tolmácsolásában. A teljes heti program

ITT

olvasható. Fritz Péter, a Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság alelnöke lesz a vendége a szegedi Életviteli Klub következő estjének 18 órától

"A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Diákotthonában

, ahol a szaunázás jótékony hatásairól és veszélyeiről beszél majd. "Télen ösztönösen vágyunk a melegbe, így a szaunázás nagyobb népszerűségnek örvend a hideg időszakban. Ezt is, mint bármi mást, lehet jól és rosszul csinálni. Fritz Péter az egészségtudományok doktora, szaunamester oktató vezet be minket a szaunázás és a szaunaszeánszok világába, megismertetve az egészségünkre jótékony hatásait, illetve károsító formáit is. Most is, mint mindig, készülünk érdekességekkel és különlegességekkel, hogy a résztvevők ne csak információkban, hanem élményekben is gazdagon távozhassanak." - invitálnak a szervezők.

Mesék a mindennapokban és a gyógyításban címmel ad elő Boldizsár Ildikó az

IH Rendezvényközpontban

19 órától. Boldizsár Ildikó az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika–magyar–népművelés szakán végzett 1986-ban. Az egyetem után hét évig szerkesztőként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Új Könyvek Szerkesztőségében. 1987 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsától 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet. 1993–1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadóban volt felelős szerkesztő. 1999–2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségét vezette főszerkesztőként, majd 2008 januárjáig a Magvető Kiadóban volt főszerkesztő. Tizenöt év elméleti kutatás után fordult a mesék gyakorlati alkalmazása felé, s újabb tíz év tapasztalatainak alapján dolgozta ki a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, amely 2010 óta könyv formájában is rendelkezésére áll azoknak, akik ezt a terápiás formát alkalmazzák munkájuk során (pl. kórházakban, nevelési tanácsadókban, iskolákban, börtönökben, pszichoterápiában). Az immár hét kiadást megért Meseterápia – Mesék a gyógyításban és a mindennapokban című munka részletesen bemutatja e terápiás eljárás lényegét, működését, valamint annak lehetőségét, hogy a mesék milyen szerepet tölthetnének be a mindennapokban, legfőképpen az oktatásban az óvodás kortól egészen az egyetemi képzésig. Az előadás a Mentor(h)áló 2.0 program és a Szegedi Ifjúsági Ház közös rendezvénye.

Folyamatos kiállítások, programok:

“Stílus minden korban: Herend” címmel tekinthető meg kiállítás a

REÖK Palotában

. A Herendi Porcelánmanufaktúra 189 éve hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át, a porcelán kemence értéket teremtő tüzén keresztül, a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Így születik a Herendi Porcelán: hivatalos Hungarikum, a Magyar Örökség, és az Európai Kulturális Örökség része. A kiállítás március 15-ig látogatható.

A

Somogyi­ könyvtár

hagyományosan, évről évre tárlattal emlékezik az éppen 100 évvel ezelőtti történésekre. Az idei év kiállítása megidézi a Nagy Háború második esztendejét, mi tartotta izgalomban Magyarországot, milyen hírektől volt hangos a szegedi utca? 2015. február 2­-től a bibliotéka földszinti kiállítóterében újságok, könyvek, plakátok, fotók és kéziratok vetítik elénk az 1915. év eseményeit, szereplőit, a tudomány és technikai újításait, valamint irodalmi és képzőművészeti alkotások születését. Az Anno 1915 című kiállítás 2015. március 11­-ig látható a Somogyi­ könyvtár földszinti kiállítóterében. Szív alakú fehér párnán csillogó jegygyűrűk, menyasszonyi csokor, legyező és csipkekesztyűk varázsolnak a Házasság hetéhez illő, ünnepi hangulatot a

Somogyi­ könyvtár

„Régi idők házassági tanácsadói, (avagy) a boldog házasság titkai” című kiállításán. Az udvarlás, eljegyzés és harmonikus házasélet tárgykörében eligazító illemtan-­, oktató-­ és életvezetési tanácsadó könyvecskék a 18. századtól váltak mind népszerűbbé – a tárlat a Somogyi ­könyvtár régi gyűjteményének kincseiből mutat be színes válogatást. A hajdani korok irodalmából azt is megtudhatjuk, hogyan üzentek egymásnak egykor a szerelmesek a színek, virágok, legyezők és kesztyűk „nyelvén.” A kiállítás alapgondolata szerint „a házasságra nevelő, felkészítő irodalom célja mindig is az volt, hogy hogyan lehet a házasságot építeni, gondozni, minél tovább megtartani – hűségben, szeretetben egyaránt.” A program a Házasság Hete rendezvénysorozat része, amelyet Szegeden már hetedik alkalommal rendez meg a Szeged-­Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége a házasság mint szeretetközösség értékeinek bemutatására. A kiállítás 2015. március 11­-ig tekinthető meg a Somogyi­ könyvtár földszinti kiállítóterében.

A 2013-as Szegedi Nyári Tárlat REÖK-díjasa, László Dániel munkásságának elmúlt tíz évéből szemezgetett a

REÖK Palota

, hogy a figuratív realista festészet fiatal képviselőjét közelebb hozza a helyi közönséghez. A Mandulavirágzás címet viselő tárlatot március 15-ig lehet megtekinteni. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez február 22-ig a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Négy szegedi zsidó fotóművész képeiből álló kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumban

, „A szegedi zsidóság és a fotográfia” című, Bäck Manci, Kárász Judit, Liebmann Béla és Müller Miklós fényképeit bemutató tárlaton nem csak a nevek különlegesek, hanem a témák is, például elég említeni a Radnóti Mikóst vagy Szent-Györgyi Albertet ábrázoló fotókat.

Az első világháború idején bevonuló francia hadsereg, tankok a Városháza előtt 1956-ban, a nagy árvíz pusztítása – a szegediek Széchenyi terének elmúlt 150 évéből, a rendkívüli eseményekből és a hétköznapok érdekességeiből szemezget a

Fekete ház

új fotókiállítása. A sokat látott tér című tárlatot március 29-ig áll nyitva a közönség előtt. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.