Izgalmas programok várják a szegedieket pénteken, a pszichogiával és a jazz-el ismerkedhetnek az érdeklődők, számos komolyzenei, könnyűzenei és metálkoncert zengi be a szegedi éjszakát.
Pénteken 10 órakor indul tizenharmadik alkalommal a Szegedi Pszichológiai Napok az
MTA SZAB Székházban
. A konferencia idei fő témája „Ember az embertelenségben”. "A pénteki napon olyan előadásokkal és műhelyekkel várjuk az érdeklődőket, melyek során pszichológiai szemmel nézünk a Holokauszt felszíne alá. Beszélgetünk többek között traumáról, újrakezdésről, manipulációról és a gonosz eredetéről, illetve egy holokauszt-túlélőtől kérdezzük meg, hogy az embertelenség kellős közepén hogyan lehetséges mégis megtalálni a boldogságot" - invitálnak a szervezők. A programról részletesen
. Radnóti Miklós (1909-1944) halálának 70. évfordulójára emlékezve különleges koncertre várják a hódmezővásárhelyi középiskolásokat a
Bessenyei Ferenc Művelődési Központba.
A 20. századi magyar költészet kimagasló alakjának verseit Both Miklós, a hazai etno-rock legkiemelkedőbb gitárprímása, a Napra zenekar frontembere zenésítette meg és adja elő zenekara kíséretében pénteken 11 órakor a BFMK színháztermében. Bibó István munkásságáról tartanak szimpóziumot a
Grand Caféban
15 órától. „A hatalom an-archikussá, uralom nélkülivé válása, a hatalom föloldása
<…>
úgy következik be, ha mindnyájan azt akarjuk, és abba az irányba hatunk, hogy minden eddig hatalomgyakorlásnak ismert funkciót szolgálattá alakítunk át…” Előadók: Bárdi Nándor, történész (MTA TK Kisebbségkutató Intézet), Czeglédi András, filozófiatörténész (SZTE) , Erős Ferenc, szociálpszichológus (Pécsi Tudományegyetem), Takáts József, eszmetörténész (Pécsi Tudományegyetem). Molnár Mária szegedi énekművész hallgatói Vásáry Tamás zongoraművésszel koncerteznek együtt 18 órakor az
SZTE Zeneművészeti Kar Fricsay Hangversenytermében
. A pénteki jótékonysági est bevételét fiatal tehetségek ösztöndíjára fordítja a Sófi-alapítvány.
Novemberben új darabbal jelentkezik a
Pinceszínház
, Janik László: Reggel/este című darabjának ősbemutatójára várnak mindenkit 19 óra 30 perctől. "Egy átlagos reggel.Egy Apa, egy kislány, egy Anya – aki elment. Mihez kezdenek most? Mi történt itt valójában? Mi a valóság, és mi a képzelet? Egy megrendítő belső utazás, mely során a való világ fogódzóit hol elutasító, hol egyszerűen elszalasztó férfi vergődik a képzelete festette díszletek között. Egy depresszió története a felismeréstől az összeomláson át a gyógyulásig." Ismét a jazz lesz az egyeduralkodó stílus az
IH Rendezvényközpontban
a fél nyolctól induló Szegedi Jazz Napok keretein belül. "A nagy múltú fesztivál idei szenzációját a legendás STEVE KUHN vendégjátéka jelenti! Hihetetlen, de a 76 éves sztárzongorista most lép fel először Magyarországon, ahová a híres Jarrett/Garbarek-bőgős, PALLE DANIELSSON is elkíséri. A világhírű BILL FRISELL BAND legjobb felállásával mutatja be vadonatúj lemezét a pénteki műsorban, melynek különlegessége még az erre az alkalomra újjáalakult DÉL-ALFÖLDI SZAXOFONEGYÜTTES, valamint egy új csillag, az észbontóan eredeti Eichinger-Csurkulya gitár-cimbalom duó is. A szombati programot olyan "előzenekar" nyitja, mint Kőszegi Imre új együttese, a NEW5, majd egy hazai szupergroup következik, a Gadó Gábor és Balázs Elemér vezette REMEMBER 80/81 QUINTET...!" Pénteken három fellépő szórakoztatja a közönséget, név szerint az Eichinger - Csurkulya Duó Projekt, a Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, és az Egyesült Államokból érkezett Bill Frisell Band. "Bill Frisell az utóbbi évtizedek legegyénibb hangú gitárosa. Játéka az amerikai jazz-, blues-, pop-, rock- és country egyedülálló szintézise, zenéje varázslatos és elbűvölő. Eredeti sound-ja, érzékeny és kifinomult zeneisége, elegáns és könnyed stílusa különleges karaktert kölcsönöz minden formációnak, amiben játszik. Most vadonatúj lemezanyagával lép fel, melyben az ‘50-60-as évekből származó kedvenc gitárzenéit dolgozta fel, úgy mint Byrds, Kinks, Beach Boys, Ventures, Astronauts, Duane Eddy, Junior Wells, Charlie Christian, Pete Seeger és Chet Atkins..."
Őszi-téli turnéjának keretein belül a
Jate Klubba
is ellátogat a Brains zenekar, a 21 órakor kezdődő koncert levezetőjét DJ Palotai & MC Zeek adja. Ismét stoner légkör lengi be
LIVE Music Clubot
, péntek este 21 órától a kecskeméti Skulld és a szegedi BeerTrain biztosítja a hangulatot. Sardinelli koncert lesz a
Rongy Kocsmában
21 órától.
Az SZTE JGYPK Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiuma által Madách Imre halálának 150. évfordulója alkalmából meghirdetett, Az ember tragédiája illusztrálására vonatkozó pályázatának legjavából válogatást nyújtó tárlat tekinthető meg az
SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)
október 29-ig.
A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a
Grimm galériában
. A
Somogyi-könyvtár
kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a
Somogyi-könyvtár
földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a
Szent-Györgyi Albert Agórában
. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a
Kass Galériában
nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A
Fekete házban
az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.
A
Móra Ferenc Múzeum főépületében
látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a
Polgári Szalonban
nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a
Móra-múzeum emeletén
várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit
REÖK
-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.