Állatok világnapja, Szemrevaló Filmfesztivál, Holdárnyéktánc, és számos koncert várja a szegedieket pénteken.
Az állatok világnapját ünnepelik a
Szegedi Vadasparkban
, a szervezők 9 órától fogadják az óvodából, iskolából érkező csoportokat. Nekik az „Állati otthonok – kedvencek a lakásban” címmel, három különböző helyszínen interaktív, játékos minifoglalkozásokat tartanak a felelős házikedvenc tartásról a Terrárium-házban, az Oktatóközpontban és a Sancer-tó partján, a nemrégen átadott hazai hüllőbemutató mellett. Az Őszi Kulturális Fesztivál pénteki napja szerep- és társasjáték klubbal indul 17 órától a
Millenniumi Klubban
, ugyanebben az időpontban az
SZTE Rektori Hivatal Dísztermében
Kéringer László énekes és Borbély László zongorista lép fel. A Szemrevaló Filmfesztivál következő filmjét 18 óra 30 perctől vetítik a
Belvárosi Moziban
, ezúttal a Világok között című filmet tekintheti meg a közönség. A
Szegedi Csillagvizsgálóba
várják az érdeklődőket 19 órától, ahol sötétedés után az időjárástól függően távcsöves bemutatóra kerül sor. Az Indigó zenekar ad elő klasszikus magyar rockdalokat a
Millenniumi Kávéházban
20 órától. A
Nyugi Kávézó és Sörkert
a Holdárnyéktánc együttes koncertjével várja a közönséget 20 órától. A Holdárnyéktánc együttest 2008 nyarán alapította Molnár Áron és Laci István. Akusztikus zenét játszanak 2 gitáron (akusztikus és klasszikus), valamint néhány népi hangszert (furulya, ütősök, mandolin) és sok egyéb mást is használnak a zenéjükhöz. Nagy hangsúlyt fektetnek a mély, különleges, misztikus és egyedi zenei légkörre. A dalokat hosszú gitárszólók tarkítják. A Holdárnyéktánc az erdők, a hegyek és a természet dallamai.
Kizárják a hangszereket az
IH Rendezvényházból
20 órától a 10. Full Moon A'Capella Fesztivál keretein belül, pénteken a budapesti Singer Street és a cseh Skety zenekar lép fel. A Singer Street énekegyüttes 2010. január 9-én alakult Budapesten. Honnan ismert a pontos dátum és miért fontos? Ezen az estén hangzott el ugyanis az utolsó akkord a nagynevű elődzenekar búcsúkoncertjén, és alakult meg az új formáció. A névváltás stílusváltást is hozott magával, mivel a korábbi évek gyakorlatától eltérően az együttes tagjaiban egyre erősebben kezdett megfogalmazódni az igény arra, hogy hangszeres kíséret nélkül szólaltassák meg Fehér Gábor hangszereléseit. Repertoárjukat mára túlnyomórészt a cappella dalok alkotják, de azért néha esznek a hangszerek világának tiltott gyümölcseiből is. A SKETY vokálcsapat tagjai fiatal profi cseh jazzénekesek és zenészek, a kortárs zenei élet aktív szereplői. Mivel mindegyiküknek megvan a saját zenei – szólóénekesi, vagy big band – projektje, a közös éneklés mindnyájuk számára izgalmas és különösen fontos szerepet tölt be. Az idén a SKETY nyerte meg a híres Vokal.Total acappella versenyt jazz kategóriában, és ezzel viszonylag fiatal együttes létükre hamar megvetették lábukat a nemzetközi porondon. Több neves művésszel dolgoztak együtt, és számos élő televíziós fellépésük is volt. Céljuk, hogy élettel telivé varázsolják az általuk kedvelt zenéket, amelyhez a kortárs cseh és nemzetközi zenéből merítenek ihletet. A
Jate Klubban
a Kaukázus zenekar lép fel 21 órától. "Hozd el a húgodat is!" - invitálnak a szervezők minden kutyát és farkast a Rózsaszín Pitbull és Akela koncertjére, amely a
Rongy Kocsmában
lesz 21 órától. http://www.youtube.com/watch?v=1FA7dLMm764 Békésiek és kiskunságiak szállják meg a
LIVE Music Club
színpadát péntek este 21 órától, ugyanis a kecskeméti Nova Prospect és a békéscsabai Bekes Project ad koncertet a hódmezővásárhelyi Scream Of The Temple, valamint két makói banda, a Shiva és a Durr-ex zenekar kíséretében. http://www.youtube.com/watch?v=rTOrbffTin4
A
Somogyi-könyvtár
kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a
Somogyi-könyvtár
földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a
Szent-Györgyi Albert Agórában
. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a
Kass Galériában
nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A
Fekete házban
az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.
A
Móra Ferenc Múzeum főépületében
látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a
Polgári Szalonban
nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a
Móra-múzeum emeletén
várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit
REÖK
-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.