Keddi programajánló: Subscribe, Shakespeare, közönségtalálkozó

A borongós szürke hétköznapokon sem áll le az élet Szegeden: színházi közönségtalálkozó, lemezbemutató koncert, hangverseny, integrációs klub, folkkocsma és több kiállítás várja az érdeklődőket.

November 7-én kerül sor William Shakespeare Ahogy tetszik című darabjának premierjére a Szegedi Nemzeti Színházban, de a nézők hamarabb is megismerkedhetnek a darab titkaival a

Somogyi könyvtárban

október 28-án fél öttől rendezendő közönségtalálkozó keretein belül. A közönségtalálkozó résztvevői: Keresztes Attila rendező, Gidró Katalin, Báhner Péter, Jakab Tamás, Rácz Tibor és Sorbán Csaba színművészek. Az Iszlám Állam fenyegetése - Mit tehet Európa és a NATO? címmel tartják meg az Integrációs Klub következő rendezvényét az

SZTE GTK GO Feketesas utcai épületének harmadik emeletén

17 órától. Előadó: Tálas Péter igazgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a részvétel regisztrációköteles, jelentkezni

ITT

lehet. A Móra Ferenc Múzeum Szervezésében tartanak különleges diaképes bemutatót a várban a

Stefánia sétányon

október 28-án és 30-án este 18 órától. A Diaporáma és Multivízió esten B Nagy Balázs és Szabó András audiovizuális összeállítását tekintheti meg a közönség. Pukánszky Béla és Dombiné Kemény Erzsébet hangversenye várja a közönséget a

SZTE Rektori Hivatal Dísztermében

18 órától. Dombiné Kemény Erzsébet és Pukánszky Béla egyetemi oktatók a Szegedi Tudományegyetemen. Első diplomájukat mindketten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Tagozatán szerezték. Évtizedek óta alkotnak szonáta-párost. Főleg barokk és romantikus műveket tűznek műsorukra.

A VMDK Szegedi Tagozata Alkotó körének hagyományos őszi kiállítása nyílik meg a

Millenniumi Kávéházban

18 órakor. Kiállítanak: Fridrik Imre, Kovácsevics Géza, Zentai Tóth Béla. A

Belvárosi Moziban

Shakespeare Rómeó és Júliájának színházi előadását közvetítik felvételről a Broadway-ről 18 órakor. http://www.youtube.com/watch?v=HWPy584__gM Patrick Alexander (az SZTE BTK Angol Tanszék korábbi lektora) és Aseneth Ruiz Parador Húngaro című dokumentumfilmjét tekintheti meg a közönség a

Grand Caféban

19 órától. A Parador Húngaro (vagyis a magyar megálló) egy kolbászsütő Bogotában, Kolumbia fővárosában, ahol különös barátság szövődik a film főszereplői, két "furcsa magyar" között. Az egyik Villás György (72), egy 56-os menekült a Nyírségből, aki bár soha nem tért vissza a hazájába, a Parador Húngaro tulajdonosaként végig a magyar megállóban élte az életét. A másik Patrick Alexander (42), egy amerikai katonacsalád sarja, aki egyik bázisról a másikra költözve nőtt fel szerte Amerikában és Nyugat-Németországban, majd fiatal felnőttként sajátos otthonra lelt félig megtalált, félig elképzelt magyarságában. A vetítés után Bocsor Péter és Kiss Attila (SZTE BTK Angol Tanszék) beszélgetnek a rendezőkkel. A népzene és a néptánc kedvelőit várják a

Bohém tanyán

20 órától Folkkocsmába a Ménkű Banda közreműködésével. A Moped Rock Band ad koncertet a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. A hódmezővásárhelyi zenekar 5 éve alakult. Először csak a barátok szórakoztatása volt a cél, az első nagyobb koncertekkel fordult komolyabbra történetük. A megalakulás óta volt jó pár tagcsere, a csapat jelenleg 5 fős. Régi és új rock számok feldolgozásai mellett most már saját számokkal is próbálják bővíteni repertoárjukat. A zenekar tagjai: Karasz Bernadett (ének), Béres Benedek (gitár), Bálint Zoltán (basszusgitár), Fodor Tibor (billentyűs hangszerek), Vizi Gábor (dob).

A The Ripofs zenekar mutatja be Irrelevant Hits EP-jét az

IH Rendezvényközpontban

20 órától. A ’The Ripofs’ fiktív zenekar ötlete 2013 augusztusában fordult először komolyra, amikor is egy álmos vasárnap délutánon teljesen váratlanul megszületett Jacquelin és Dustin Ripof karaktere, valamint első daluk, a Ripof Blues. E könnyűzenei ars poetica megfogalmazása után a titokzatos (és fiktív) amerikai-francia-ukrán szerzőpáros vezetéknevének kényelmes árnyéka alatt a Dombi Ákosból, Fekete Gáborból, Kui Róbertből, Lorencz Annából és Nagy Ambrusból álló FélEmlék zenekar 2013 őszén meg is írta a képzeletbeli duó első EP-jét Irrelevant Hits címmel – a lemez végül 2014. július 1-én jelent meg a világhálón. Az album azóta sok elismerést és dícséretet kapott, a chicagói központú The Equal Ground indie zenei blog pedig külön bejegyzésben méltatta az EP anyagát. A nemrégiben zseniális klippel jelentkező, nem mellesleg idén 15 éves Subscribe zenekar látogat el a

Jate Klubba

, ahol fél nyolctól ad koncertet az Uzipov és az Isten Háta Mögött társaságában. http://www.youtube.com/watch?v=0wpABq6i8G8

Folyamatos kiállítások, programok:

Az SZTE JGYPK Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiuma által Madách Imre halálának 150. évfordulója alkalmából meghirdetett, Az ember tragédiája illusztrálására vonatkozó pályázatának legjavából válogatást nyújtó tárlat tekinthető meg az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

október 29-ig.

A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a

Grimm galériában

. A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.