Hétfői programajánló: kiállítás, koponyalékelés, futballhuliganizmus

Informatikai klub, verbális barátkozás, művészeti est, Pumpkins Trió és egyszemélyes monodráma várja a szegedieket hétfőn.

Ingyenes informatikai klubbal készítik fel az időseket a modern kor kihívásaira 17 órától a

Megálló - Tarján felett az ég

közösségi központban, Soós Attila vezetésével. "Most egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy ingyenesen fejlessze magát – vegyen részt a Megálló által létrehozott 5 alkalmas informatikai klubban. 8 fő jelentkezését várjuk. A foglalkozás 5 hétfőn át zajlik délután 17 órától. Tudunk biztosítani egy központi számítógépet projektorral. Aki rendelkezik laptoppal, hozhatja a saját számítógépét. Miért éri meg részt vennie egy ingyenes számítástechnikai tanfolyamon? Könnyebben és olcsóbban tarthatja a kapcsolatot külföldön élő családtagjaival, barátaival, ismerőseivel, folyamatosan tájékozódhat a világról, akár otthonról is elintézheti hivatalos ügyeit, a számítógép a televíziót is helyettesítheti, és még a reklámoktól is megszabadul, nem esik áldozatául az online bűnözőknek, kérdéseket tehet fel az informatikusnak, ha szervizre szorul a számítógépe, illetve ha problémát okoz néhány olyan dolog, amit a megfelelő szakember hiányában nem tud megoldani. Legyen nyitott a világra!" - invitálnak a szervezők. AZ idén tíz éves a Spanyolnátha művészeti folyóirat a Mi a bibi című tárlatának megnyitójára kerül sor az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

17 órától. A kiállítást Bene Zoltán nyitja meg. A Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálékon (2006, 2008, 2010, 2012) Spanyolnátha Mail Art Nívódíjjal jutalmazott alkotók, valamint a Miskolci Téli Tárlaton, a XXIV. Miskolci Grafikai Triennálén és a XXV. Miskolci Grafikai Triennálén a Spanyolnátha díját kapott képzőművészek kiállítása. Kiállító művészek: Bátai Sándor, Birkás Babett, Büki Zsuzsanna, Beaty Czető, Daradics Árpád, Für Emil, Gábos József, Géczi János, Homonna György, Koroknai Zsolt, Kováts Borbála, László János, Susanna Lakner, Lukács Róbert, Lux Antal, Henning Mittendorf, Antoni Miró, Nagy Géza, Nagy Stoica Georgeta, Pál Csaba, Repászki Ferenc, Rozmann Ágnes, Sevil Saygi, Torma László, Urbán Tibor, Zsubori Ervin. A kiállítás megtekinthető október 22-ig, 08.00-20.00 óráig. Verbális barátkozást tartanak a

Megálló - Tarján felett az ég

közösségi központban 17 órától szituációs játékokkal, frissítő, bemelegítő játékokkal, imaginációs játékokkal és sok beszélgetéssel. A társas kapcsolatok minden életkorban alapvető fontosságúak, a barátsághoz mindenkinek van valamilyen viszonya. A legkisebbeknek a külső hasonlóság és azonos érdeklődés elég a szorosabb kapcsolat kialakításához, a nagyobbaknál a belső tulajdonságok a kapcsolatok alapjai. "Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy béka. A béka összetalálkozott az egérrel és a kolbásszal. Hárman kezdtek beszélgetni, s elhatározták, hogy ők örökös barátok lesznek."

Dusha Béla fotóművész és Janik László színművész nyitja meg Kocsis Judit fotókiállítását az

SZTE REktori Hivatalának Átriumában

18 órakor Poroszlay Kristóf közreműködésével. "Régóta érdekel az a világ, amit lencsén keresztül láthatok, láttatok. Először édesapám jóvoltából egy Werrán és egy Prakticán át nézelődtem, majd az első szerepem gázsijából megvettem a saját gépemet, amit ma is használok. Ekkor kezdődött a színházi fotózásom, mely ténykedésem megkoronázása 2013-ban történt, amikor a 25 éves Szegedi Kortárs Balett jubileumi fotópályázatát megnyertem. A zsűri tagjai Dusha Béla, Eifert János fotóművészek és Pataki Ferenc festőművész voltak. Nagy megtiszteltetés volt ez számomra, köszönöm nekik! Önök pedig fogadják szeretettel a képeimet!" A kiállítás megtekinthető október 22-ig, munkanapokon 08.00 - 20.00 óráig. Bereczki Zsolt antropológus, az SZTE TTIK Embertani Tanszékének tanársegédje előadásában az avarok és a magyarok koponyasebészetének hasonlóságait és különbségeit mutatja be az érdeklődők számára "Agyafúrt avarok, agyafúrt magyarok - Az avarok koponyalékelési szokásai a Dél-Alföld bioarcheológiai leletanyagának tükrében" című előadásával az

SZTE TTIK újszegedi Bartucz Lajos termében

18 órától. A koponyalékelés vagy trepanáció a kései őskőkor óta ismert és alkalmazott beavatkozás, mely a világ számos kultúrájában és történeti periódusában előfordul. A Kárpát-medencében világviszonylatban is sok lékelt koponya került elő régészeti ásatásokból. Ezen leletek többsége a honfoglaló magyar népességtől származik, akik keleti vándorlásuk során vették át ezt a szokást. Azonban a hazai régészeti és csonttani leletanyag a magyarság érkezése előtt itt élő avarok körében is kimutatta ennek a szokásnak a különböző változatait. Az időbeosztásról tartanak mátrix beszélgetést a

Megálló - Tarján felett az ég

közösségi központban 18 órától. "Tipikus problémája a mai embernek, hogy mindig kiszalad a kiszabott időből. Mindenhová rohanunk, igyekszünk eleget tenni a kötelességeinknek, miközben rendkívül hamar elveszítjük a fonalat arra nézve, hogy miként is lehetne úgy rendezni kötelességeinket, hogy azok ne torlódjanak egymásra. Ezen az alkalmon megismerkedünk az idő természetével és néhány egészen gyakorlatias tapasztalathoz is juthatunk, amely segítségével harmóniát teremthetünk kötelességeink, szórakozásunk és pihenésünk között." A tízesztendős Spanyolnátha művészeti folyóirat estje várja az érdeklődőket "TízEst címen a

Millenniumi Klubban

19 órától. Brit és magyar demokrácia gyakorlat rejtelmeibe tekinthetnek be a vendégek a

Grand Caféban

19 órától. "Futball faktor - Kíméletlenül őszinte film a futball-huliganizmus őshazájából, ami túlmutat azon a sztereotípián, hogy a verekedő drukker csakis az alsóbb osztályokból származhat." A Pumpkins Trió ad koncertet a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. "Az intelligencia az emberiség egyik legnagyobb adománya. De a tudásra való törekvés túlságosan is gyakran kiszorítja a szeretetre való törekvést." Az idézet Daniel Keyes-től származik, akinek "Az Algemon-effektus" című egyszemélyes monodrámáját Ilyés Lénárd viszi színpadra Bicskey Lukács rendezésében a

Rongy Kocsmában

20 órától. "Asszem néha emlékszek... Asszem, hogy emlékszek... Ül az ágy szélén, kezét a fejemre teszi, és azt mondja: hű de forró... Nemtom... Talán a nő az intézetbe... Próbálok, próbálok emlékezni, asszem hogy nő volt." - hebegi Ilyés a színpadon, és senki nem kételkedik, hogy itt valóban egy hatéves szellemi szintjén megrekedt fiatalember próbál gondolkodni, emlékezni. A Virágot Algernonnak fejlődés, és visszafejlődés regény is egyben. A főhős harminckét éves, Charlie Gordon, akit Ilyés Lénárd alakít, és aki a darab elején egy hétéves gyerek szintjén áll. Pékműhelyben dolgozik. Kinevetik, butának látják, ő mégsem veszi észre. Miss Kinnian óráira jár, amik szellemi fogyatékos felnőtteknek szólnak. S jön a „nagy lehetőség”: növelhető intelligencia. Charlie persze vállalja, így a fehér egérrel, Algernonnal együtt a kísérlet alanyává válik. Egyre okosabbak lesznek, végül ott tartanak, hogy mindketten szuperintellingensé fejlődnek. Ahogy Charlie okosodik, úgy jön rá mindenre, és úgy lesz egyre magányosabb is. A történet végére jön a teljes leépülés. Viszont eddigre már a főhősben megváltozott minden, Ilyés Lénárd pedig rendkívül jól elmondja szavak nélkül is azt, ami láthatatlan, ami megfoghatatlan. „Valami mégis történt, valami változott, s ahogy Charlie virágot visz Algernonnak, úgy mi sem felejtjük el: élünk, s ebbe más is belehalt már.” http://www.youtube.com/watch?v=o079nwtO-T0

Folyamatos kiállítások, programok:

A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a

Grimm galériában

. A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.