Hétfői programajánló: latin mix, sörünnep, Egész-ség Bár

A hét első napján is várják programok a szórakozni vágyókat Szegeden, könyves vetélkedővel, táncoktatással, folytatódik a HBH sörünnep, érdekes előadásokkal készül a Közéleti Kávéház.

Könyvről könyvért vetélkedőt tartanak a

Somogyi-könyvtárban

15 órától. Az augusztus 4-től induló „Minden napra 1 kérdés” programsorozat keretein belül interaktív játékos feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a gyerekek a könyvek birodalmával. Latin mix táncoktatást tart Rostás Viki a

Megálló – Tarján felett az ég

közösségi központban. „Rostás Vikivel a latin táncokat elevenítjük fel. Lehet jönni egyedül, de párral is! Az sem probléma, ha csak néhány lépést tudunk, a lépések átismétlése, megtanulása lesz az első!” – invitálnak a szervezők. A

Vedres István Építőipari Szakközépiskola udvarán

a HBH Sörkertben 17 órától a Party Time várja a vendégeket. 17 óra 30 perctől az

Őrangyal Étteremben

az Egész-ség Bár Klub program keretein belül „Az életünk megoldó kulcsa” című előadást hallgathatja meg a közönség. Emberi kapcsolataink számmisztikai elemzése, életfeladatunk felismerése segíti életünk eseményeinek megértését, az összefüggések meglátását, ezáltal a személyiségfejlődésünket. Az esemény vendége Szendrei Gyula lélekgyógyász, számmisztikus tanár. Nemes László életpályájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők 18 órától az

MTA SZAB székházában

tartandó „A szegedi Gépipari Technikumtól az ausztrál műszaki akadémia tagságig” című előadás keretein belül. Nemes László zsebében a technikusi oklevéllel a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1964-ben. A Szerszámgépipari Művekben majd a Vilatiban dolgozott szerszámgépek számjegyes vezérlésén, ezt követően az MTA SZTAKI-ban a szerszámgép csoportok számítógépes vezérlését kutatta, majd fejlesztette ki az magyar ipar számára. 1985-ben Állami Díjat kapott. Időközben két és fél évet töltött a Tokiói Egyetem vezérlés technikai tanszékén, mint Japán Állami Ösztöndíjas. 1987-ben az ausztrál állami kutató intézet (CSIRO) meghívására három éves munkavállalási engedéllyel Melbourne-be utazott, hogy ott az integrált tervező és gyártó rendszerek kutatását elindítsa. Az élet úgy alakult, hogy a szerződését újra és újra meghosszabbította és 70 évesen ment nyugdíjba, mint tudományos igazgató. Több mint száz publikáció, könyv és szabadalom fűződik a nevéhez. Sikerek és kudarcok, az életpálya főbb állomásai és tanulságai színezik az előadást.

Folyamatos kiállítások, programok:

Az idén hatvan éve kiadott Gyűrűk Ura születésének történetét, valamint szerzőjének életét július 24-től kamarakiállítás mutatja be a

Somogyi-könyvtár

második emeletén. A tárlaton könyvek, fotók, térképek és illusztrációk mellett még egy Beatles-album borítója is látható – a Gyűrűk ura megfilmesítését ugyanis a négy gombafejű liverpooli zenész főszereplésével tervezték… J. R. R. Tolkien, az angol nyelv és irodalom professzora gyermekeinek mesélte először Zsákos Bilbó, a félénk hobbit történetét, s mivel sikert aratott velük, lejegyezte azokat. A Hobbit 1937-ben látott először napvilágot nyomtatásban. Az író legnagyobb meglepetésére könyvét igen sokan olvasták és kikövetelték a folytatást – így született meg A Gyűrűk Ura trilógia. Tolkien tizenhét évig dolgozott a három köteten: hatvan éve, 1954-ben jelent meg A Gyűrű szövetsége és A két torony, 1955-ben A király visszatér. „A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig – legalábbis terjedelmét tekintve – alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Különös világ ez az emberfölötti – vagy emberalatti – lényekkel benépesített Középfölde… jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig kiben-kiben belső parancs” – írja a trilógiáról a mű fordítója, Göncz Árpád. A tárlat augusztus 28-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár nyitva tartási rendjében.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házb

an az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonba

n nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.