Csütörtöki programajánló: X-Factor meghallgatás, slammel kísért próza és Honeybeast

Kihez beszélnek ezek a faszik – és az a lány? Címmel Slammel kísért prózaestet rendeznek a Rongy Kocsmában. A Zeroban X-Factor meghallgatás lesz, míg a CoolTour Caféban a Honeybeast akusztik lép fel.

15 órától folytatódik az

IH Rendezvényközpontban

a KÖ7, vagyis a Középiskolások Hete. Színház, tánc, egyéb előadóművészetek. Ez a nap a Szegedi Nemzeti Színházban indul, ahol az épület közönség számára egyébként rejtett helyiségeit mutatja be a főigazgató. Ezután az Ifjúsági Ház termeiben fellépések, műhelymunkák estig. Külön érdekesség lehet az Építmény terében játszani. X-Factor meghallgatás lesz 16 órától a

Zero Art Caféban

. „Szeretsz énekelni? Jól érzed magad a színpadon? Úgy érzed, te lehetsz a 2014-es X-Faktor győztese? Akkor itt a helyed!” – invitálják a tehetségeket. A részvételi szándékot az alábbi email címen kell jelezni: valogatas@ikoproduction.hu. A válogatás után karaoke buli!

Egyiptomi tájak, egyiptomi emberek címmel Karancsi Zoltán fotóiból nyílik tárlat 17 órakor a

Somogyi-könyvtárban

. Az ötezer éves egyiptomi kultúra, a változatos természeti formákkal gyönyörködtető Szahara, s a sivatagon át kanyargó Nílus világában barangolhatnak Karancsi Zoltán fotóinak szemlélői. Az Egyiptomi tájak, egyiptomi emberek című kiállítás képeinek alkotója geográfus, a Szegedi Tudományegyetem Pedagógusképző kar Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszékének vezetője. Számos afrikai terepgyakorlaton kalauzolta főiskolai és egyetemi hallgatóit, Marokkótól Egyiptomig. Útjain készített fényképeiből több kiállítást is rendezett. Művészettörténeti tanulmányai révén az ó-egyiptomi és az iszlám művészet szerelmese lett. Karancsi Zoltán fotókiállításának előadással egybekötött megnyitója 17 órakor kezdődik a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasójában. A kiállítás április 26-ig tekinthető meg. Rendszerváltásról – negyedszázad után 17 órakor a

Szeged Étteremben

. A Közéleti Kávéház rendezvényén Baradnay Gyula sebész, Csákány Béla matematikus, Csernay László belgyógyász professzorokkal Tráser László újságíró beszélget. Főzőcske bemutatóra invitálják az érdeklődőket 17.30-ra a

Nemzetiségek Házába

. „Ami finom, az most már egészséges is…” – vallja Szabóné Papp Emőke, aki kóstolóval egybekötött bemutatót tart. A Tavaszi Hárfa Napok keretében 18 órakor a

Király-König Péter Zeneiskolában

Gabriella Dall’Olio hárfaművész mesterkurzusának résztvevői lépnek fel. A hangversenyre minden zenekedvelőt szeretettel várnak.

Woyzeck-Trans – utaztató színház 19 órától a

Pinceszínházban

. „Az őszi Woyzeck-Trans után tömegesével kiontott léleknedvből kiindulva újra elindítjuk szolgáltatásunkat; a halálmegvetés bátortalansága, az apró örömök elfojtása és a zsigerig hatoló marcangolás ismét kezdetét veszi. Az AF Travel vezetősége még mindig őszintén híve alapelveinek, célunk töretlenül vendégeink nyugtalanítása, kizökkentése és felzaklatása. Így, ha frusztráló környezetben kíván szembesülni félelmeivel, aggályaival, esetleg szorongásaival, akkor a Woyzeck-Trans a legmegfelelőbb az Ön számára” – írják. Az utazás speciális jellege miatt a részvételi szám korlátozott, ez okból kérnénk, utazási szándékát a titkarsag.pincesz@invitel.hu címen jelezze! Az e-mailben jelentkező utasaink előnyt élveznek a helyszíni regisztráció során! Utaztatók: Bánföldi Szilárd, Botka Dóra, Kállai Ákos, Veress Kitti, míg a navigátor Szilágyi Szabolcs lesz. Kihez beszélnek ezek a faszik – és az a lány? (Slammel kísért próza) 19 órától a

Rongy Kocsmában

. Adott néhány szegedi slammer: Bocsik Balázs, Hódi Virág Noémi, Mészáros Péter, Mikos Ákos, Sipos László és Szabó Dávid. Adott egy kötet: Boldog Zoltán Kihez beszél ez a faszi? című könyve. Adott a slam poetry és adott a tárcanovella. Adott a hely, ahol mindezek találkoznak, és néhány sör mellett egymással beszélgetnek a színpadon. Egy-egy novellarészlethez kapcsolódik egy-egy slamszöveg. Az eredmény garantáltan: szép, irodalom.

Jazzszigor lesz 20 órától a

Mono Zenebárban

. A Honeybeast akusztik 20 órától koncertezik a

CoolTour Caféban

. „Érzelmes extrémitás, kiszakadó lélek és józan racionalitás, akár egy szál gitáron (vagy ukulelén) is előadható dalok és végsőkig kidolgozott hangszerelés, tábortűz-romantika és nadrágszár-lobogtató basszus, vonósnégyes és kifacsart elektronika, finom irónia, metsző szarkazmus és mély emberi drámák a szövegekben” – ez a Honeybeast. https://www.youtube.com/watch?v=LAlYlqedW18

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. Szeged ikonikus gőzöse, a legendás Szőke Tisza haldoklásáról és pusztulásáról nyílt fotókiállítás a

Fekete ház

Lépcsőgalériáján. A Lajos Sándor Fotóklub hat alkotójának fotóin keresztül ismerhetik meg a látogatók a Szőke Tisza életének utolsó időszakát, az egykori legendás gőzös végső pusztulását. A felvételek között találunk a hetvenes években készült fotót, amikor a hajó még a Belvárosi hídnál állt, és olyan képeket is, melyek az utolsó pillanatokat örökítették meg. A Szőke Tiszát 1917-ben építették: az eredetileg IV. Károly névre elkeresztelt hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító hajók legnagyobbika volt, többszöri átnevezés után kapta meg a Szőke Tisza nevet 1978-ban. Ekkor már állóhajóként üzemelt egészen 2000-ig, amikor egyre rohamosabban romló állapota miatt a tápéi öbölbe vontatták. A gőzöst tavaly bontották el végleg. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.