Szerdai programajánló: SZTE állásbörze, ukrán válság és Odett lemezbemutató + VIDEÓ

Talpuk alatt Afganisztán morajlása címmel kerekasztal beszélgetést tartanak a Móra-múzeumban, vitaestet rendeznek az ukrán válságról a Millenniumiban, míg a JATE Klubban Odett lép fel.

Folytatódik az Internet Fiesta a

Somogyi-könyvtárban

. 10 órakor „Éjszaka a múzeumban” - nonstop kultúra, majd Klikkelj Mórára! – az író internetes arcait ismerhetik meg az érdeklődők. Ezen felül szegedi hírességek internetezési szokásait, a népszerű magyar blogokat, filmeket és filmhíradókat lehet megismerni, 17 órától pedig Amit tudni akarsz a netről..., de sosem merted megkérdezni - a Somogyi-könyvtár rendszergazdája várja a kérdéseket. Közel 40 kiállító fogadja és tájékoztatja az érdeklődőket a 19. SZTE Tavaszi Állásbörzén a

TIK-ben

. Nemcsak a hallgatókat invitálják a szervezők a TIK-be, hanem a már végzett diplomásokat is, idén először pedig a látogatók megválaszthatják a börze kedvenc kiállítóit is. Az érdeklődők között biztosan ott lesz a GTK macija, Barnabás, aki új fotóval frissíti önéletrajzát a helyszínen. A cégbemutatók mellett HR-tanácsadók és trénerek segítik egész nap az érdeklődőket az ütőképes pályázati anyagok összeállításában. Aki időközben az önéletrajzában szereplő fotóját is szeretné frissíteni, erre is lehetőséget kap a kísérőprogramok keretében. A próbainterjúkra, személyes kapcsolatépítésre készülő látogatók a Karrier Café és a Relax Sarok lehetőségeit kihasználva kapcsolódhatnak ki a megmérettetés előtt. Idén először az állásbörze kísérőjeként elindul a már végzett hallgatóknak szóló „Alumni óra” esemény, amely 17 órától veszi kezdetét a TIK kiállítási terében. A rendezvény lehetőséget teremt a már végzett, éppen munkahely- vagy pályaváltás előtt állóknak, hogy körülnézzenek az aktuális ajánlatok között, és személyesen is találkozzanak a régió munkaadóival. 17 órakor a

Kaptár Étteremben

Bognár Zalán - Jójárt György - Reznák Erzsébet: Téglákba vésett történelem (A ceglédi fogolytábor története és téglafalainak feliratai) című kötetet mutatják be. Praefort Lászlóval Pihurik Judit PhD, egyetemi adjunktus beszélget.

Talpuk alatt Afganisztán morajlása címmel kerekasztal beszélgetést tartanak a

Móra-múzeumban

17 órakor. A Móra Ferenc Múzeum Afganisztánt megjárt régésze, Paluch Tibor és Toperczer István katonaorvos osztja meg emlékeit, gondolatait a hányattatott sorsú ország kultúrájával, mindennapjaival és egy különleges régészeti feltárással kapcsolatban. Paluch Tibor, a Móra-múzeum munkatársa 14 hónapon keresztül vett részt egy rendkívüli afganisztáni régészeti feltáráson. A munka során megismerte az ott élők kultúráját és mindennapjait, valamint az ország különleges régészeti leleteit. Mi történt Ukrajnában? címmel a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) 19 órától tartja a

Millenniumi Kávéházban

újabb előadását és vitaestjét. Az egyesület ugyan alig 1,5 hónapja szerveződött újjá, de tagjai már harmadik estjüket szervezik. Rendezvényeiket szándékosan igyekeznek nem az egyetem falai között tartani, hiszen fontosnak tartják a nyitottságot, mind más szakok, karok hallgatói, mind a város polgárai felé. Maguk az egyetemisták is bátrabban tesznek fel ilyen helyszíneken olyan kérdéseket, amelyeket esetleg egy iskolapadban nem mernének megérdeklődni. Többek között az alábbi kérdésekre keresik a választ a SZETE rendezvényén a két meghívott kutató segítségével: Mi történt Ukrajnában? Mik a történelmi előzmények? Hogyan alakul Krím sorsa a népszavazás után? Az Orosz Birodalom újraélesztése, vagy nemzetiségi önrendelkezés? Még nagyobb káosz, vagy népi összefogás várható? Felborul-e a daytoni egyezmény utáni kényes egyensúly? Hogyan tovább Bosznia-Hercegovinában? Átterjedhetnek-e a tiltakozások más térségbeli államokra? Meghívott előadók: Heka László, Ph.D. az SZTE ÁJTK egyetemi docense, a balkáni jogrendszer kutatója és Miletics Péter, az MH Geoinformációs Szolgálat főelőadója, biztonságpolitikai szakember, akikkel Tóth Marcell, a SZETE szakmai alelnöke beszélget. http://www.youtube.com/watch?v=q8KHz7ONBx0 Odett lemezbemutató koncertje 21 órakor kezdődik a

JATE Klubban

. „A lemez koncepciója az volt, hogy több zeneszerzővel, producerrel, szövegíróval, zenésszel dolgozzak együtt. Szerettem volna kipróbálni, hogy milyen érzés olyan emberekkel együttműködni, akiket csak munkáik alapján ismerek, és akikről fogalmam sem volt, milyenek, illetve milyen módszerekkel dolgoznak. Mindegyikük, egytől egyig, kiváló alkotó, és a maximumot próbálta kihozni belőlem, illetve a dalokból. Erre a lemezemre vagyok eddig a legbüszkébb” – nyilatkozta Odett.

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. Szeged ikonikus gőzöse, a legendás Szőke Tisza haldoklásáról és pusztulásáról nyílt fotókiállítás a

Fekete ház

Lépcsőgalériáján. A Lajos Sándor Fotóklub hat alkotójának fotóin keresztül ismerhetik meg a látogatók a Szőke Tisza életének utolsó időszakát, az egykori legendás gőzös végső pusztulását. A felvételek között találunk a hetvenes években készült fotót, amikor a hajó még a Belvárosi hídnál állt, és olyan képeket is, melyek az utolsó pillanatokat örökítették meg. A Szőke Tiszát 1917-ben építették: az eredetileg IV. Károly névre elkeresztelt hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító hajók legnagyobbika volt, többszöri átnevezés után kapta meg a Szőke Tisza nevet 1978-ban. Ekkor már állóhajóként üzemelt egészen 2000-ig, amikor egyre rohamosabban romló állapota miatt a tápéi öbölbe vontatták. A gőzöst tavaly bontották el végleg. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A

Fekete Házban

a “XX. századi Szeged villanófényben” címmel nyílt fotókiállítás, amit március 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat száz fényképpel, illetve korabeli használati tárgyakkal igyekszik bemutatni a Tisza-parti város elmúlt száz évet felölelő történelmét. Minden évtizedet tíz-tíz kép hivatott képviselni, így többek között felbukkan a Rákosi- és Sztálin-óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Az érdeklődők megismerhetik, hogyan festett a tárlat helyszíne, a Fekete ház hadikórházként, milyenek voltak a Széchenyi téren átsuhanó gokartok, vagy hogy milyen volt húsz éve egy szegedi diáktüntetés.

Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

Fény-t-örvények – Simon Miklós képei március 29-ig tekinthetőek meg a

Somogyi-könyvtár

első emeletén. „ A fény számomra festői problémát jelent, mert átszövi életünket, a mindenséget. A fény: az élet, tiszta forrás, amelyhez visszamehetünk sütkérezni, megfürödni benne. Az alkotás és a fény szükséges ahhoz, hogy életünk gazdagabbá, emberségesebbé váljon” – fogalmaz Simon Miklós. A művész 2004-ben Berki Viola-díjat kapott, 2006-ban pedig Szeged város alkotói díját nyerte el.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.