Keddi programajánló: Észt Hét, SzegedBoost és SKAtch

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílik az Agórában, az Informatóriumban ismét SzegedBoost Vállakozói Klub, míg a JATE Klubban a SKAtch koncertezik.

Képregényfilmes sorozatot indít útjára a

Grand Café

, mely bevezet a műfaj rejtelmeibe. A filmklubok kéthetente kedden, 16 órától lesznek, a belépés ingyenes. Első alkalommal, 18-án rögtön egy vitatott, de megkerülhetetlen adaptációval indítanak, a Tim Burton által rendezett Batmant láthatja a nagyérdemű. Klebelsberg Kunóról tartanak előadást 17 órakor a

Somogyi-könyvtárban

. A Közéleti Kávéház rendezvényének Faragó Aurél Jánosné. Az Egészség Bár Klub programja 17.30-kor kezdődik az

Őrangyal Étteremben

, ezúttal A test energia áramlása (meridiánok, csakrák) címmel Hajas Mara tart előadást, míg az est háziasszonya Berente Tímea lesz. Szeged elmúlt évtizedeinek történetéről, titkairól és érdekességeiről tart előadást Simoncsics János helytörténeti szakértő 18 órakor A XX. századi Szeged villanófényben című fotókiállításon a

Fekete házban

. Simoncsics János előadásán Szeged 1900-1910 közötti mindennapjait és rendkívüli eseményeit ismerhetik meg a résztvevők. Emellett természetesen felbukkannak majd történetek Szeged későbbi időszakából, a XX. század későbbi évtizedeiből. 18 órakor az

Informatóriumban

SzegedBoost Vállakozói Klub 18, az est vendége ezúttal a tavalyi Startup Sauna győztese, a Robophone csapata lesz. A startup egy olyan oktató robotjárművön dolgozik, amelynek segítségével a kezdő programozók és az iskolások játszva tanulhatják meg a programozás alapjait egy könnyedén kezelhető grafikus programnyelven keresztül. Az előadás második felében a RoboPhone csapata mesél továbbá arról a finnországi inkubátor programról és annak során szerzett tapasztalataikról is, amelyen, mint a Startup Sauna győztese vehettek részt. Ezeken túl az előadás keretében kitérnek majd a megismert finn vállalkozások és finn startup ökoszisztéma jellegzetességeire is.

A Szeged-Belvárosi Plébánia Családi Tea- és kávéházba invitálja az érdeklődőket, ahol egy kötetlen beszélgetésre különböző szerzetesrendek képviselői fogadták el a szervezők meghívását. Az este témája a közösség, hogyan élik meg a szerzetesek a közösséget rendtársaikkal, a családokkal, a világgal. A beszélgetésre 18 órára a

Katolikus Házba

mindenkit szeretettel várnak. A belépés mindenki számára ingyenes, a program alatt gyermekfelügyeletet biztosítunk a helyszínen.

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílik 18 órakor a

Szent-Györgyi Albert Agórában

az Észt Hét keretében. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Észtországban gyakran több utánnyomást is megértek és sokak kedvelt olvasmányaivá váltak olyan klasszikus magyar művek, mint a Kincskereső kisködmön, az Egri csillagok, és a Pál utcai fiúk. Ezekhez a könyveknek a képi világát azonban túlnyomórészt észt illusztrátorok alakították ki. Kivételt képeznek Janikovszky Éva és Lázár Ervin művei, melyek Réber László rajzaival jelentek meg, és minden bizonnyal neki is köszönhetően tettek szert nagy népszerűségre Észtországban. Az észt gyermekirodalom iránt érdeklődő magyar olvasók soha nem voltak túlságosan elkényeztetve. A kevés számú magyar fordításban is napvilágot látott műhöz nálunk is elsősorban hazai művészek készítettek illusztrációt. Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. http://www.youtube.com/watch?v=IlvZgWs41d0 A

Grand Caféban

az Észt Hét keretében 19 órakor a Mandarinok című, 2013-as, feliratos, észt-grúz alkotást láthatják az érdeklődők. 1992, Abházia forrong. A több mint 100 éves helyi észt falvak lakói már mind Észtországba menekültek a közelgő háború elől, csak Ivo és Margus nem indult még útnak… várják, hogy leszüretelhessék a mandarintermést. Időközben békés falujukat is eléri a háború szele, a határban felhangzik a fegyverek ropogása. Ivo a házába fogad két súlyos sebesültet: egy fiatal grúzt és egy csecsen katonát, aki az abházok oldalán harcol. A sokat tapasztalt bölcs öreg lelkiismeretesen ápolja a két esküdt ellenséget, és mindent megtesz, hogy összebékítse őket. Szavukat veszi, hogy az ő fedele alatt nem támadnak egymásra, de vajon mennyit ér háborúban az adott szó? A grúz-észt koprodukcióban készült Mandarinok megindító film bosszúról és megbocsátásról, szeretetről és gyűlöletről, emberségről és méltóságról. Észtországban minden lehetséges elismerést elnyert (a tallinni Sötét Éjszakák Filmfesztivál (PÖFF) Heave(i)n Estonian film díjától kezdve a filmkritikusok által évente odaítélt legjobb észt filmnek járó szobrocskáig), de külföldi filmfesztiválokon is sikert aratott mind a szakmai zsűri, mind a közönség körében. Az Észt Hét vetítéseiről bővebben

ITT

olvashat.

SKAtch koncert lesz 20 órától a

JATE Klubban

. A 2008-ban alakult SKAtch zenekar a Betyár-ska műfaj elkötelezett híve. A nyolc alföldi muzsikus zenéjében a pörgős ska mellett helyet kap egy kis balkáni íz, és a magyar virtus is. A rézfúvósok hadát tangóharmonikás egészíti ki, és önfeledt énektémáikkal örvendeztetik meg a közönséget. Íme, legújabb klipjük: http://www.youtube.com/watch?v=SQptaCHn7zo

Folyamatos kiállítások, programok:

Szeged ikonikus gőzöse, a legendás Szőke Tisza haldoklásáról és pusztulásáról nyílt fotókiállítás a Fekete ház Lépcsőgalériáján. A Lajos Sándor Fotóklub hat alkotójának fotóin keresztül ismerhetik meg a látogatók a Szőke Tisza életének utolsó időszakát, az egykori legendás gőzös végső pusztulását. A felvételek között találunk a hetvenes években készült fotót, amikor a hajó még a Belvárosi hídnál állt, és olyan képeket is, melyek az utolsó pillanatokat örökítették meg. A Szőke Tiszát 1917-ben építették: az eredetileg IV. Károly névre elkeresztelt hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító hajók legnagyobbika volt, többszöri átnevezés után kapta meg a Szőke Tisza nevet 1978-ban. Ekkor már állóhajóként üzemelt egészen 2000-ig, amikor egyre rohamosabban romló állapota miatt a tápéi öbölbe vontatták. A gőzöst tavaly bontották el végleg. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A

Fekete Házban

a “XX. századi Szeged villanófényben” címmel nyílt fotókiállítás, amit március 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat száz fényképpel, illetve korabeli használati tárgyakkal igyekszik bemutatni a Tisza-parti város elmúlt száz évet felölelő történelmét. Minden évtizedet tíz-tíz kép hivatott képviselni, így többek között felbukkan a Rákosi- és Sztálin-óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Az érdeklődők megismerhetik, hogyan festett a tárlat helyszíne, a Fekete ház hadikórházként, milyenek voltak a Széchenyi téren átsuhanó gokartok, vagy hogy milyen volt húsz éve egy szegedi diáktüntetés.

Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

Fény-t-örvények – Simon Miklós képei március 29-ig tekinthetőek meg a

Somogyi-könyvtár

első emeletén. „ A fény számomra festői problémát jelent, mert átszövi életünket, a mindenséget. A fény: az élet, tiszta forrás, amelyhez visszamehetünk sütkérezni, megfürödni benne. Az alkotás és a fény szükséges ahhoz, hogy életünk gazdagabbá, emberségesebbé váljon” – fogalmaz Simon Miklós. A művész 2004-ben Berki Viola-díjat kapott, 2006-ban pedig Szeged város alkotói díját nyerte el.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.