Hétfői programajánló: Rítus, Észt Hét és a növények

A Grand Caféban észt rövidfilmeket vetítenek, a Pinceszínházban Ingmar Bergmantól a Rítust láthatja a nagyérdemű, míg a SZAB-székházban irodalomtörténeti előadást tartanak.

Egy újságíró emlékei - a Közéleti Kávéház rendezvényének a vendége Kremser Péter újságíró (Szolnok, Szombathely, Budapest, Stuttgart, Berlin) lesz, míg a házigazda Jules János költő, professzor emeritus. Az érdeklődőket 17 órára várják az

Alabárdos Étterembe

. Az Egészség Bár Klubban folytatódik a Geodinamika című előadássorozat, ezúttal a növényi szervezetről lesz szó a virágtól a gyümölcsig. A közéleti Kávéház rendezvénye 17.30-kor kezdődik a

Zrínyi Ilona Általános Iskolában

. Az előadó Kalmár Gergely növény-genetikus kutató. 18 órakor a

SZAB-székházban

A Magyar Salon, a Hét, a Nyugat, a Napkelet, a Minerva és az Apolló című folyóiratok irodalmi és kultúraszemlélete – Medialitás és kánonképződés Közép Európában címmel Bogoly József Ágoston C.Sc. irodalomtörténész tart előadást. „A Nyugat című folyóirat megjelenése (1908) változást, szemléleti bővülést hozott a magyar irodalomba. Ennek hosszú évtizedekre visszanyúló előzményei voltak az irodalom történetében. A Hét című folyóirat a Nyugat közvetlen elődjének tartható. Az 1884 májusában induló Magyar Salon című folyóirat pedig A Hét elődjének számít. Bogoly József Ágoston a saját irodalomtörténeti és sajtótörténeti kutatómunkája és forrásfeltárása alapján mutatja be a folyóiratok közötti szellemi kapcsolatokat. A Nyugat című folyóirat szellemtörténeti sajátosságai a Napkelet című konzervatív folyóirattal történő összehasonlításban kapnak megvilágítást. Az irodalom- és kultúraszemlélet változásait érzékeltető előadás a szellemtörténeti irányt reprezentáló Minerva című folyóirat és a Közép-Európában.” http://www.youtube.com/watch?v=IlvZgWs41d0 Észt rövidfilmekkel folytatódik 19 órától a

Grand Caféban

az Észt Hét. A filmkedvelők a rövidfilmeket eredeti nyelven, angol felirattal vetítik. Először a Fénykép című 2013-as filmet vetítik. A 30-as éveiben járó Maarit idejének nagy részét kerekesszékhez kötött szekáns apja ápolása tölti ki. Egy nap szóba elegyedik a házukban lakó a 9 éves Rainerrel, és lassacskán különös vonzalom alakul ki köztük... Ezt követően az Ezüstlakodalom lsz látható, egy mulatságos-szomorkás történet egy házaspárról, akik nagyszabású, minden részletében tökéletes ezüstlakodalomra készülnek. Eleinte minden a terv szerint zajlik, de a díszes homlokzat fokozatosan összeomlik, és láthatóvá válnak az évek során elfojtott konfliktusok, félelmek és csalódások. A harmadik alkotás pedig Az utolsó Rómeó. Valahol az észt vidék legmélyén, ahol a férfiak isznak, a nők pedig a városba vágynak, éldegél egy romantikus lelkű parasztgyerek: Lembo. Reménytelenül szerelmes a falu szépe Liisuba, ezért minden bátorságát összeszedve leánykérőbe indul. Az ifjú lovag mindenre felkészült, csak éppen a szeszkazán örömapával és szívtipró vetélytársa felbukkanásával nem számolt… A fergeteges rövidfilm-musical Andrus Kivirähk kortárs észt író Lánykérőben című novellájának feldolgozása. http://www.youtube.com/watch?v=7im_IDyG4pg Ingmar Bergman Rítus című darabját 20 órától láthatják a színházkedvelők a

Pinceszínházban

az Impro Társulat tagjainak tolmácsolásában. Mit tegyen egy bíró, ha egy három fős társulat erkölcstelen produkcióját kell kivizsgálnia? Mit tegyen a bíró, ha a csoport tagjait irigyli, titokban, majd egyre nyíltabban? És mi lehet a következménye annak, ha a társulat tagjain nincs semmi irigylésre méltó? El lehet-e fojtani vágyat, terveket, frusztrációt? A színpadi változat Ingmar Bergman azonos című filmes forgatókönyve alapján készült.

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható. Fény-t-örvények – Simon Miklós képei március 29-ig tekinthetőek meg a

Somogyi-könyvtár

első emeletén. „ A fény számomra festői problémát jelent, mert átszövi életünket, a mindenséget. A fény: az élet, tiszta forrás, amelyhez visszamehetünk sütkérezni, megfürödni benne. Az alkotás és a fény szükséges ahhoz, hogy életünk gazdagabbá, emberségesebbé váljon” – fogalmaz Simon Miklós. A művész 2004-ben Berki Viola-díjat kapott, 2006-ban pedig Szeged város alkotói díját nyerte el.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.