Csütörtöki programajánló: Akadémikusok nyakkendő nélkül, Vacsora Zsuzsival és Rítus

A Pinceszínházban Bergman Rítus című darabját láthatja a közönség, a Somogyiban a Színházünnephez kapcsolódó kiállítás nyílik, míg a Rongyban Óriás, Vacsora Zsuzsival és Exit Music koncert lesz.

17 órakor az

Alabárdos Étteremben

A mai ifjúság és a konzervatív jobboldal címmel tartanak estet. A Közéleti Kávéház vendége Tóth Ernő, történelem-társadalmi tanulmányok szakos egyetemi hallgató, a MIÉP hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselő jelöltje, akivel Várkonyi Balázs újságíró beszélget. Tevje-jelmez, páholyszék, színlapok – szegedi színháztörténet a

Somogyi-könyvtárban

. Képes szegedi színháztörténet bontakozik ki a Színházünnep: amiről a színlapok mesélnek című kiállításon, amelynek a közelgő színházi világnap ad aktualitást. Az előadásokról szóló műsorlapokon és fotókon kívül szegedi színházi újságok Juhász Gyula színésznőknek szóló kéziratos versei és teátrumi belépőkártyája idézik föl a szegedi színjátszás régmúlt világának hangulatát. 17 órakor a Somogyiban Király Levente, a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész köszönti a vendégeke. Közreműködnek Borsos Bea és Flórián Antal, a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A Somogyi-könyvtár dokumentumait Sándor János rendező, színháztörténész, Érdemes Művész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjának páratlan magángyűjteménye teszi teljessé. Fotók, képeslapok és színházi relikviák kínálnak különleges látnivalót. Így például a Hegedűs a háztetőn című musical főszereplője, Tevje és leánya jelmezei, valamint egy eredeti páholyszék is gazdagítják a kiállítást, ami május 7-ig látogatható.

Ájurvéda és a tavaszi megtisztulás - ez lesz a témája az Egészség Bár Klub rendezvényének 17 órakor a

Novotel Hotelben

. Gyakorlati segítséget ad, valamint módszereket, tippeket és trükköket oszt meg az érdeklődőkkel a téma szakértője, Pál Tamás ájurvédikus terapeuta. A rendezvény háziasszonya Berente Tímea lesz. Az „Akadémikusok nyakkendő nélkül” sorozat vendége Ormos Pál akadémikus lesz 17 órakor a

Móra Ferenc Múzeumban

. Ormos Pál biofizikus az élő rendszerek működését vizsgálja fizikai szemszögből. A tudóssal Dér András beszélget a kultúrpalota dísztermében. Jazzszigor lesz 20 órakor a

Mono Zenebárban

, míg a

Millenniumi Kávéházban

a Korinda zenekar moldvai táncházba invitálja az érdeklődőket. Az Észt Hét keretében a Mandarinok című, 2013-as észt-grúz játékfilmet vetítik a

Grand Caféban

. A grúz-észt koprodukcióban készült Mandarinok megindító film bosszúról és megbocsátásról, szeretetről és gyűlöletről, emberségről és méltóságról. Észtországban minden lehetséges elismerést elnyert (a tallinni Sötét Éjszakák Filmfesztivál (PÖFF) Heave(i)n Estonian film díjától kezdve a filmkritikusok által évente odaítélt legjobb észt filmnek járó szobrocskáig), de külföldi filmfesztiválokon is sikert aratott mind a szakmai zsűri, mind a közönség körében. 1992, Abházia forrong. A több mint 100 éves helyi észt falvak lakói már mind Észtországba menekültek a közelgő háború elől, csak Ivo és Margus nem indult még útnak… várják, hogy leszüretelhessék a mandarintermést. Időközben békés falujukat is eléri a háború szele, a határban felhangzik a fegyverek ropogása. Ivo a házába fogad két súlyos sebesültet: egy fiatal grúzt és egy csecsen katonát, aki az abházok oldalán harcol. A sokat tapasztalt bölcs öreg lelkiismeretesen ápolja a két esküdt ellenséget, és mindent megtesz, hogy összebékítse őket. Szavukat veszi, hogy az ő fedele alatt nem támadnak egymásra, de vajon mennyit ér háborúban az adott szó? http://www.youtube.com/watch?v=MMXjmYmwp-o Ingmar Bergman Rítus című darabjának premierje 20 órakor lesz a

Pinceszínházban

Boros Tamás rendezésében. Mit tegyen egy bíró, ha egy háromfős társulat erkölcstelen produkcióját kell kivizsgálnia? Mit tegyen a bíró, ha a csoport tagjait irigyli, titokban, majd egyre nyíltabban? És mi lehet a következménye annak, ha a társulat tagjain nincs semmi irigylésre méltó? El lehet-e fojtani vágyat, terveket, frusztrációt? A színpadi változat Ingmar Bergman azonos című filmes forgatókönyve alapján készült.

Óriás, Vacsora Zsuzsival és Exit Music koncert lesz a

Rongy Kocsmában

21 órától. „Öszvér-pop, odalépős rock, érzelmes, dinamikus dalmese, néhol selymes, néhol karcos líra - hogy melyik, döntse el mindenki maga” – mondja Egyedi Péter, az Óriás zenekar frontembere. 2014 sok szempontból új év lesz az Óriás életében; először is a csapat újra trió lett. Menyhei Ádám és a zenekar útjai békében váltak el 2013 végén, emellett az Óriás tisztelettel hajt fejet ennek a huszonpáréves srácnak a döntése előtt, aki a lehető legjobb irányba terelte a zenekart: marad a dob-basszus-gitár, marad az energia, maradnak az alapok, maradnak hárman. Olyannyira, hogy már januárban több új dal is kigurult, amik közül a koncerteken is debütál néhány, és a komplett új anyag is érkezik hamarosan. De az estét nem ők kezdik, előbb elfogyasztunk egy vacsorát Zsuzsival... Hamarosan napvilágot lát a Könnyű című EP, így a zenekar utoljára lép fel "le-meztelenül", ahogy ők mondják. Aki nem akar lemaradni, az feltétlenül a Rongyban tölti ezt a csütörtök estét. Az Exit Music 10 éve létezik, ám az utóbbi időben kicsit pihentették magukat, ritkán léptek csak fel, mivel minden zenekar rémálma, a sorozatos tagcserék után úgy érezték, hagyni kell kicsit beérni a dalokat. Mostanra túl vannak a csendes időszakon, a tagok összeszoktak és harmóniában magukkal és egymással, új erővel vágnak bele a zenélésbe. http://www.youtube.com/watch?v=Qr4M9wIGKYk

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. Szeged ikonikus gőzöse, a legendás Szőke Tisza haldoklásáról és pusztulásáról nyílt fotókiállítás a

Fekete ház

Lépcsőgalériáján. A Lajos Sándor Fotóklub hat alkotójának fotóin keresztül ismerhetik meg a látogatók a Szőke Tisza életének utolsó időszakát, az egykori legendás gőzös végső pusztulását. A felvételek között találunk a hetvenes években készült fotót, amikor a hajó még a Belvárosi hídnál állt, és olyan képeket is, melyek az utolsó pillanatokat örökítették meg. A Szőke Tiszát 1917-ben építették: az eredetileg IV. Károly névre elkeresztelt hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító hajók legnagyobbika volt, többszöri átnevezés után kapta meg a Szőke Tisza nevet 1978-ban. Ekkor már állóhajóként üzemelt egészen 2000-ig, amikor egyre rohamosabban romló állapota miatt a tápéi öbölbe vontatták. A gőzöst tavaly bontották el végleg. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A

Fekete Házban

a “XX. századi Szeged villanófényben” címmel nyílt fotókiállítás, amit március 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat száz fényképpel, illetve korabeli használati tárgyakkal igyekszik bemutatni a Tisza-parti város elmúlt száz évet felölelő történelmét. Minden évtizedet tíz-tíz kép hivatott képviselni, így többek között felbukkan a Rákosi- és Sztálin-óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Az érdeklődők megismerhetik, hogyan festett a tárlat helyszíne, a Fekete ház hadikórházként, milyenek voltak a Széchenyi téren átsuhanó gokartok, vagy hogy milyen volt húsz éve egy szegedi diáktüntetés.

Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

Fény-t-örvények – Simon Miklós képei március 29-ig tekinthetőek meg a

Somogyi-könyvtár

első emeletén. „ A fény számomra festői problémát jelent, mert átszövi életünket, a mindenséget. A fény: az élet, tiszta forrás, amelyhez visszamehetünk sütkérezni, megfürödni benne. Az alkotás és a fény szükséges ahhoz, hogy életünk gazdagabbá, emberségesebbé váljon” – fogalmaz Simon Miklós. A művész 2004-ben Berki Viola-díjat kapott, 2006-ban pedig Szeged város alkotói díját nyerte el.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.