Pénteki programajánló: komitragédia, bárzene, swing és ska + VIDEÓK

Lóci játszik, majd a Melodisztik és a Szeder a Jazz Kocsmában, a Millenniumiban a Blues Bell zenél, míg a Rongy Kocsmába a ska kedvelőit várják, ott a szegedi SKAtch lép fel.

A

D2

- Népművelő programjának vendége lesz 17 órától Nagy Gábor, a népművészet ifjú mestere, népzenész aki a pásztorkultúrát mutatja be az érdeklődőknek. Az előadáson megszólalnak a magyar népzene legarchaikusabb rétegéből származó pásztorhangszerek: furulyák, somogyi hosszúfurugla és a bőrduda. A pásztorok kezén megmaradt dallamok, ősi muzsikák mellett megismerkedünk a hangszerek történetével, néprajzi vonatkozásaival és a pásztorművészettel. Vonós bandákban, a Rozsdamaróban, a Békés Bandában és Patyi Zoltán zenekarában brácsázik. Egyre jobban érdekli a pásztorkultúra anyagi műveltsége is, így a viselet, és a kézművesség, tehát a fafaragás. 17 órától a

Millenniumi Klubban

Szerep-és társasjáték klubba várják az érdeklődőket. "Akár régóta játszol már, akár ki szeretnéd próbálni ezeket az érdekes szórakozási formákat, péntekenként 17 órától a Millenniumi Kávéházban megtalálsz minket" - invitálnak.

Eörsi István Sírkő és kakaó című zenés “komitragédiáját” mutatja be 19.30-kor a

Szegedi Pinceszínház

. A történet szerint a 99. évét taposó Toronyné gazdag vénasszony. Felfogadja Pitiéket, hogy ápolják, gondozzák – a majdan örökölendő lakás ígéretével. Lajos és Lujza végzi is a munkáját becsületesen, gondosan és odaadóan, a lakás reményében. Kapóra jön az orvos tanácsa: csak a véletleneket kell megfelelően csoportosítani, és akkor minden más lehet. Eörsi István Kossuth-díjas író és költő több mint 35 önálló mű szerzője. Meghatározó alakja volt a magyar kulturális közéletnek, szóban és írásban is karakteres, véleményformáló, akár a múltban, akár napjainkban. A szerző saját bevallása szerint szerelmi bánat ellen öngyógyításból írta meg 1965-ben a Sírkő és kakaót. A fekete kétségbeesésből a fekete humorba menekült. Született egy játék a zsarnokság minden átfogó hatalmáról, az elnyomottak szolgává zülléséről, a lázadások kilátástalanságáról, az emberi együttélés képtelenségéről. A Blues Bell zenekar koncertje 20 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

.

20 órától a

Jazz Kocsmában

három koncertre is invitálják a kikapcsolódni vágyókat, először Lóci játszik, majd a Melodisztik és a Szeder. A Melodisztik bárzene egy bájos pártól, akik a 1920-as évek Amerikájától kezdve a 30-as évek Párizsán át a 2000-es évek Budapestjéig idézi meg a sanzonok, slágerek világát. Zenéjük mindenkit elvarázsol. A Szeder Budapest kultúrájának egyik legújabb gyümölcse. Az együttes alapítója, Szeder-Szabó Kriszti simán pályázhat a "Budapest hangja" címre. A zenekari felállást a bőgő-hegedű-perka, plusz a gitáros-énekes jelenti. Ami pedig a dalokat illeti, mind jó húzású, frappáns, humoros szövegekkel ellátott, a mindennapi életünk nehézségein túllendítő, energiadús számok. A swinges folk, a tehetséges, jó érzésű zenészek, valamint Kriszti hangja valami egészen új, eredeti felállást hozott létre, ami reméljük beforogja magát az őt megillető helyre. http://www.youtube.com/watch?v=dYmdAMWSqQc A

Zéró Art Caféban

21 órától ismét Karaoké party! A ska műfaj szegedi képviselője, a SKAtch lép fel 22 órától a

Rongy Kocsmában

. „Zenénk sok stílusból építkezik, megtalálható benne egy kis magyaros, balkános beütés is. A SKAtch zenekar 2008 februárjában alakult, jelenleg dob, basszusgitár, 2 gitár, tangóharmonika, billentyű, trombita, szaxofon, harsona, ének felállásban. A SKAtch által játszott zene elsősorban a SKA műfajhoz húz, ami kap egy kis magyaros, balkános beütést. Mindenek előtt a saját számok megírása, eljátszása a zenekar célja, ennek ellenére egy pár jól ismert dallamot is felismerhetünk a koncertek alatt” – írják magukról. https://www.youtube.com/watch?v=F1cw6zBys3Q

Folyamatos kiállítások, programok:

Bűn- és erénytálakat, titkos pecsétet, griffmadárral díszített övcsatot és többszáz éves gyerekrajzokkal telikarcolt burkolólapot is bemutat a Kolostorok kincsei című kiállítás a

Fekete Házban

. A látogatók emellett egy kolostor kerengőjében sétálhatnak, virtuálisan pedig egy monostorba is beléphetnek. A 12-13. századi dél-alföldi régészeti leleteket felvonultató interaktív tárlaton közel 150 tárggyal találkozhatnak az érdeklődők, melyek a Bugacpusztán állt Pétermonostor korába repítik vissza a látogatót. A vallási élet leletei között találkozunk kézmosóként használt bűn- és erénytálakkal, aranyozással és zománcberakásokkal díszített értékes körmeneti keresztekkel és rózsaablak-rekonstrukcióval is. A látogatók egy középkori kolostor kerengőjében sétálhatnak, valamint burkolólapokat és padlótéglákat is megtekinthetnek, melyekbe malomjátékot és különböző gyerekrajzokat karcoltak évszázadokkal ezelőtt.

„Képek dala” címmel Cseh Tamás grafikáiból és személyes tárgyaiból szerkesztett tárlat nyílt a

Somogyi-könyvtárban

. Cseh Tamás 1943. január 22-én született Budapesten. Az érettségi után a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolát és a Képzőművészeti Főiskolát végezte el. A Somogyi-könyvtár kiállításán a művész grafikai munkásságából és személyes tárgyaiból kapnak ízelítőt az érdeklődők. Főként Cseh Tamás első alkotói korszakából, zömében a hatvanas években készült grafikák másolatai kerülnek bemutatásra. A kiállításon szereplő tárgyak Cseh Tamás életébe engednek bepillantást fotók, levelek, tárgyak segítségével. A tárlat február 22-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat olvasójában.

A

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában

a Nap-Fény Nyugdíjas Fotókör szervezésében Szeged és környéke címmel a Szegedi Közéleti Kávéházzal közösen szervezett fotókiállítás anyaga tekinthető meg. A tárlat február 6-áig a könyvtár nyitvatartási idejében. Gárdonyi Géza életének „titkos” oldalát is bemutatja a

Móra Ferenc Múzeum

időszaki kiállítása, amit márciusig láthatnak az érdeklődők. „A láthatatlan ember arcai” című tárlaton többek között kiderül, miért párbajozott többször is az író Szegeden töltött évei alatt, illetve milyen titkosírással vezette naplóit. Gárdonyi Géza fiatal újságíróként három évig dolgozott Szegeden. Ez idő alatt több alkalommal is párbajozott: írásai miatt kellett karddal megvédenie becsületét a békés, nyugodt természetű írónak. Az összecsapásokon csak első vérig küzdöttek, a párbajozást azonban ekkor már büntették, így Gárdonyi kétszer is börtönbe került. A párbajok mellett Dankó Pistával kötött szoros barátságát is megismerhetik az érdeklődők a Móra-múzeumban. A gyermekeket egyenruha- és fegyvermásolatokkal várják: a lelkes csemeték török és magyar vitézzé válhatnak a kiállítás falai között. A nagyobbak „egri csillagos” Honfoglalót játszhatnak, majd a titkosírás rejtélyének nyomába eredhetnek. A kiállításon a játékos elemek mellett az író több személyes tárgyát, többek között írógépét, pipáját, pecsétnyomóját, vándorbotját is bemutatják.

Legnagyobb kincse a családja Csősz Gézának, amit képeit nézve is megcsodálhatunk Szeged belvárosában, ahol Családom és más effélék… címmel nyílt tárlata a

Grimm kiadó boltjában

. „Arról, hogy fotóművészek nyomon követik egy család életét, több példát is ismerünk, de hogy saját családjával tegye ugyanezt, az bizony ritka, s hogy ebből kiállítás kerekedik, még inkább kivételes” – fogalmazott Dobóczky Zsolt fotóművész a kiállítás megnyitóján. Január végéig tekinthetőek meg Csősz Géza fekete-fehér fotográfiái, melyeken keresztül bepillanthatunk Zsófi, Lenke és Gazsi mindennapjaiba.

Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című videó-installációs anyaga egyenest a Velencei Biennáléről érkezett Szegedre, s hazánkban csak a

Reök-ben

látható. A föld alatt ejtőző, fel nem robban bombákat választotta képzőművészeti témájának Asztalos Zsolt, akinek kiállításából már korábban ízelítőt kaphattak a sajtó képviselői is. Akkor az alkotó elárulta, első ás második világháborús bombákat, gránátokat és egyéb robbanószerkezeteket örökített meg egy-egy állóképszerű videóban, s ezek keltik fel legelőször az érdeklődők figyelmét. A tévéképernyőkön megjelenő, fenyegető pokolgépekhez viszont nem háborús szituációkat, hanem hétköznapi hangokat, mint mosogatás, tapsvihar, vagy zuhanyzás neszeit társította. Kilőtték, de nem robbant fel, tehát a pusztulásra ítélt emberéletek mind megmenekültek, a gyilkos fegyver nem töltötte be elrendelt funkcióját. Asztalos ugyanakkor egy külön videóban rávilágít azokra a magyarországi helyekre is, ahol fel nem robbant bombákat találtak, ahol évekig emberek százai élték mindennapjaikat a nélkül, hogy tudtak volna a lábuk alatt rejtőző fenyegetésről. A tárlatot többek között a francia, ausztrál és angol kritikusok is lelkesen fogadták, A Reök-ben pedig egészen február 9-ig látogatható.

Albert Camus 1913-2013 címmel rendez interaktív és többnyelvű kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár és az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesület a

TIK-ben

. A tárlat különlegessége, hogy az ismeretanyag QR-kódok mögé lett elhelyezve, melyeket okostelefonnal vagy tablet útján lehet olvashatóvá tenni. A plakátok olyan grafikus elemeket, dátumokat, fényképeket ábrázolnak, melyek külön nyelvismeretet nem igényelnek. A szövegek kidolgozását a párizsi École Normale Supérieure-nek köszönhetjük a következő nyelveken: francia, angol, spanyol, német, arab és kínai. Arra kérik a látogatókat, hogy töltsék le azt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazást (Institut Français Albert Camus), melyen keresztül szöveges, képes, audió- és videó dokumentumokhoz férhetnek hozzá, a QR-kódok beolvasásával. A kiállítás február 15-éig látható. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.