Csütörtöki programajánló: öreg hölgy a kisszínházba látogat, hárfaverseny és cigány divat

A kisszínházban Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédiáját láthatja a negyérdemű, a Móra-múzeumban megkezdődik a Nemzetközi Hárfaverseny, míg a Kapcában a Katalin-bál keretében cigány divatbemutatóra invitálják az érdeklődőket.

Pénz, de honnan? Az 5 legolcsóbb hitel kkv-knak, az MNB 2,5%-os hitelcsomagja, új EU pályázatok 2014-től és az Új Széchenyi Hitel Program november 28-án

Kecskeméten, a Három Gúnár Rendezvényközpontban

(Festő utca 8.). A 9 órakor kezdődő ingyenes konferencián a legavatottabb szakemberek mutatják be, hogy kik és hogyan juthatnak megfizethető hitelhez és tőkéhez. Újraindult a növekedési hitelprogram, bővültek a kedvezményes tőkefinanszírozási lehetőségek, és alig néhány hónap múlva megjelenhetnek a legújabb vissza nem térítendő uniós források is. Sokszor épp az információ hiánya okozza, hogy a kisvállalkozások zöme a pénz miatt aggódik, és likviditási helyzete romlására számít a jövőben. Sőt, az OTP Ingatlanlízing által készített kutatásból az is kiderül, hogy bár a legtöbb cég forráshiánnyal küzd, sokan ellenérzéseket táplálnak a külső finanszírozás bevonásával szemben. Az aggodalmak gyakran tévhiteken alapulnak: a mikro-, kis- és középvállalkozások közül sokan nincsenek tisztában sem a saját lehetőségeikkel, sem a rendelkezésre álló források céljaival, sem azzal, hogy az adott finanszírozást mely cégek milyen feltételekkel vehetik igénybe. Forrásban pedig nincs hiány. Októbertől ismét igényelhető a 2,5 százalékos kamatozású MNB-hitel, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. is újabb és újabb, a kkv-k számára testre szabott konstrukciókkal állt elő az utóbbi hónapokban, a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek kihelyezéséről egyre szélesebb közvetítőhálózat gondoskodik, és lassan körvonalazódnak a következő uniós költségvetési időszak pályázatai is, amelyek fókuszába ezúttal a kis- és középvállalkozások kerültek. A kkv-kat célzó GOP program utódjába, a GINOP-ba összesen 3000 milliárd forint lesz innovációra, infokommunikációs fejlesztésekre vagy épp a cégek versenyképességének fokozására. További információkat a rendezvényről

ITT

olvashat. Angyali muzsika tölti be a

Móra Ferenc Múzeum

termeit november utolsó napjaiban: idén harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Hárfaversenyt a kultúrpalotában. A rangos megmérettetésen közel száz versenyző méri össze hárfatudását a szakértő zsűri előtt. Több mint húsz ország közel száz hárfaművésze játszik a kultúrpalotában, a versenyzők három korcsoportban indulnak. A verseny publikus, a múzeumba való belépéskor napijegyet kell vásárolni, ami 300 forintba kerül és a múzeum pénztárában lehet megvenni. Ennek a jegynek a hátoldalán lehet majd szavazni arra a versenyzőre, akinek a leginkább szurkolnak. A legtöbb szavazatot elérő versenyző (korcsoportonként egy-egy) Közönség Díjat kap. 10 órától a 25 év alatti korcsoport versenyére (1. forduló) invitálják az érdeklődőket, míg 19.30-tól nyitókoncertet tartanak, amelyen fellép Agne Keblyte, a 2010-es szegedi hárfaverseny győztese.

15.30-tól 17 óráig lengyel nyelvórát tartanak kezdőknek a

Nemzetiségek Házában

. A bevezető foglalkozást Krisztina Smaha vezeti. A nyelvóra szervezője a Lengyel-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesület. Lux aeterna címmel Balló Andrea festőművész kiállítását Sándor János Jászai-díjas rendező, érdemes művész nyitja meg 17.30-kor a

Dugonics András Piarista Gimnázium

aulájában. A testről – beszélgetés Lázár Bence András költővel 17.30-tól a

Millenniumi Kávéházban

. Aki kérdez: Bene Zoltán, író, kritikus. Lázár Bence András (1989, Szeged) költő. 2007 óta publikál rendszeresen országos szépirodalmi folyóiratokban verseket és kritikákat. Faludy-díjas és Móricz Zsigmond Ösztöndíjas. Legutóbbi könyve: Rendszeres bonctan (2011, Bp.). Az SZTE ÁOK végzős hallgatója. Bene Zoltán (1973, Kecskemét) író, kritikus, szerkesztő. 2001 óta publikál rendszeresen országos szépirodalmi folyóiratokban novellákat, kritikákat. Több antológia szerkesztője. Legutóbbi könyve: A méltányolás ideje (2012, Szeged). Az SZTE BTK PhD hallgatója. Adventi festménykiállítás nyílik 18 órakor az

Irinyi Bisztróban.

Szanyiné Katona Ágnes csodálatos festményeit állítják ki, amikről az alkotó maga fog mesélni az érdeklődőknek. Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédiáját 19 órától láthatják az érdeklődők a

kisszínházban

. „Olyan közösségről van szó, amely a kísértésnek csak lassanként enged. A kísértés túl nagy, a nyomorúság túlságosan keserves. Az öreg hölgyről szóló történet – sötét dolog, de éppen ezért nem szabad sötét színekkel ábrázolni, éppen hogy nagy emberséggel kell megjátszani, nem haraggal, hanem gyásszal, sőt: humorral, mert semmi sem árthatna többet ennek a tragikus végű komédiának, mint valami állati mély szomorúság. Claire Zachanassian nem több s nem kevesebb annál, aminek megírtam: a világ leggazdagabb asszonya; a vagyona teszi képessé, hogy az antik görög hősnők módján cselekedjék. Megengedheti magának. Ne felejtsük el: a hölgynek humora van…” – írta Friedrich Dürrenmatt. Friedrich Dürrenmatt (1921–1990) svájci író, drámaíró, képzőművész. A második világháborút követő időszak német nyelvű svájci irodalmának legnagyobb hatású képviselője. Színműveit már életében számos nyelvre lefordították és mindmáig gyakran játsszák a világ színpadain. Sokan Dürrenmattot tartják a modern tragikomédia megteremtőjének. E tekintetben az 1950-es és 60-as évek során keletkezett művei (az Öreg hölgy látogatásán túl például a Fizikusok) a legmeghatározóbbak.

Romani Design – Cigány divatbemutató lesz 19 órától az

Alsóvárosi Kultúrházban

, mely a szegedi keresztény szakkollégiumok közös rendezésű Katalin napi báljához kapcsolódik. A divatbemutató a Romani Design Stúdió és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatói közreműködésével valósul meg. A Romani Design különleges, egyedi értéket képvisel, amely megfelel a mai kor modern elvárásainak, ugyanakkor tovább élteti a roma kultúra tradícióit, sokszínűségét. Célja a roma viseleti kultúrában fennmaradt tradíciók felelevenítése és megőrzése nem statikus, múzeumi keretek között, hanem széles közönséget megszólító produktumok, igényes, minőségi, divattermékek, alkotások bemutatásával. A Romani Design teljesen egyedülálló, újszerű, mert a romák kultúráján alapuló, azt kiszolgálni akaró ruhák, kiegészítők, ékszerek, kézműves termékek nem készültek mind ezidáig Magyarországon. A Romani Design ezt a meglévő, ki nem elégített igényt igyekszik kiszolgálni: tradicionális roma öltözékek és kiegészítők, valamint azok motívumainak felhasználásával, a XXI.század igényeinek megfelelő divatos dizájn termékek tervezésével, előállításával. Beszéljünk róla... Hegedűs Endre zongoraművész kamaraestje 19.30-kor kezdődik a

Korzó Zeneházban

. Felcsendül Mozart - F-dúr mégykezes szonáta, K. 497; Mozart - h-moll adagio,K.54; Beethoven - Für Elise, WoO 59 és Beethoven - f-moll szonáta "Appassionata", op.57. Time Travel koncert lesz 20 órától az

IH Rendezvényközpontban.

A Time Travel zenéje érdekes, sokszínű egyvelege a folk-rockzenének, a jazz improvizatív világának és a világzenének. A legendás "mai reneszánsz" Blackmore's Night zenei világát, hangzását követő repertoárban az ír ballada jól megfér más kultúrák dallamainak feldolgozásaival. A válogatott szegedi zenészcsapat szintén sokfelől hozza a zenei inspirációit, tehát mindenképp fergeteges koncert ígérkezik, ami könnyen bulivá forrósodhat. Tagok: Bajnóczi Sándor, Kállay Etelka, Nyári Diána, T. Kis Szilárd, Csányi Mihály, Galambos Ferenc és Bubla Bence.

Féled-e a halált? Mersz-e válaszolni? – ezeket a kérdéseket teszi fel a

Szegedi Egyetemi Színház

(SZESZ) új bemutatóján 20 órától a Zéró Art Caféban. A 11. éves társulat kísérletező szándékaihoz híven Ingmar Bergman Fafestmény című színművét tűzte műsorára az őszi évadban. A Fafestmény ötlete Bergman személyes élményeihez kapcsolható. Egyrészt a gyermekkori istentiszteletek alkalmával megfigyelt középkori festmények bibliai motívumainak hatásából született, másrészt, a modern ember léthelyzetére való reflexióból. „Ha valaki egy pap otthonában születik és nevelkedik, korán alkalma nyílik arra, hogy bepillantson élet és halál kulisszái mögé. Apa temet, apa esket, apa keresztel, apa prédikál” – vallotta erről Bergman. Egy keresztes hadjáratból hazatérő lovag, és fegyverhordozója, Jöns szembesül kora rettenetes valóságával: pestissel, boszorkányégetéssel, kétségbeeséssel. A darab alapvető kérdése jellegzetesen huszonegyedik századi, a modern ember kételyeit fogalmazza meg, magányát, haláltól való félelmét. Ezért modern embernek az elemi, egzisztenciális szorongása allegorikus formában, a középkori moralitás és a haláltánc kereteiben fogalmazódik meg. Így együtt kérdezzük meg a nézővel, vagy éppen a nézőtől: A kérdés ebben a helyzetben hogyan élnénk addig, ameddig élhetünk? Milyen elv szab irányt tetteinknek? Vagy nincs, és nem is volt ilyen? Kinek lennénk fontosak? Mi is az igazán fontos? Fontos lenne egyáltalán valami? Mer válaszolni? Közép FÖCIS BULI lesz 21 órától a

Rongy Kocsmában.

Folyamatos kiállítások, programok:

Albert Camus 1913-2013 címmel rendez interaktív és többnyelvű kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár és az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesület a

TIK-ben

. A tárlat különlegessége, hogy az ismeretanyag QR-kódok mögé lett elhelyezve, melyeket okostelefonnal vagy tablet útján lehet olvashatóvá tenni. A plakátok olyan grafikus elemeket, dátumokat, fényképeket ábrázolnak, melyek külön nyelvismeretet nem igényelnek. A szövegek kidolgozását a párizsi École Normale Supérieure-nek köszönhetjük a következő nyelveken: francia, angol, spanyol, német, arab és kínai. Arra kérik a látogatókat, hogy töltsék le azt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazást (Institut Français Albert Camus), melyen keresztül szöveges, képes, audió- és videó dokumentumokhoz férhetnek hozzá, a QR-kódok beolvasásával. A kiállítás február 15-éig látható. A Titanic katasztrófáját mutatja be az a kiállítás, amit a Vármúzeumban tekinthetnek meg az érdeklődők egészen december közepéig. 1912. április 14-én éjszaka ütközött jéghegynek az elsüllyeszthetetlennek tartott luxushajó, a Titanic. A gőzös-óriást pár óra alatt teljesen elnyelték a tenger hullámai. A Southamptonból New Yorkba tartó óceánjáró korának egyik legnagyobb hajója volt: magassága elérte egy 18 emeletes házét, a fedélzeten még saját nyomda is működött. A Titanicot első útján érte a katasztrófa: a hajón utazó körülbelül 2200 utas kétharmada a jeges óceánba fulladt. A rijekai tengerészeti múzeumból érkezett kiállítás bemutatja a kor hajózásának jellemzőit, a katasztrófa előzményeit és a Titanic elsüllyedésének körülményeit. A hajón utazó, az Osztrák-Magyar Monarchiából származó utasok visszaemlékezésein keresztül ismerhetik meg a látogatók a tragédia részleteit. A Titanic és Carpathia című tárlatról bővebben

ITT

olvashat.

Újrafeldolgozások a hímzés világában címmel Fetter Ferencné Zsiga-díjas, Magyar Kézműves Remek-díjas Hímző Népi Iparművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat olvasójában. Fetter Ferencné az 1970-es évektől foglalkozik hímzéssel. Az 1982-ben megalakult Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület egyik alapító tagja. Munkásságát Alkotói díjjal, valamint arany- és bronzplakettel ismerték el. Népi iparművész címet, szövő és hímző oktatói képesítést szerzett. Foglalkozik csipkeveréssel és oktatja a kézművesség egyéb ágait is. A mozgássérültek ART '94 kulturális fesztiválján a kreativitás gyógyító hatásának oktatójaként elismerésben részesült. Alkotásaival számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, többek között Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Romániában, Finnországban és az Egyesült Államokban is bemutatták munkáit. A kiállítás 2014. január 8-ig tekinthető meg. Gárdonyi Géza életének „titkos” oldalát is bemutatja a Móra Ferenc Múzeum új időszaki kiállítása. „A láthatatlan ember arcai” című tárlaton többek között kiderül, miért párbajozott többször is az író Szegeden töltött évei alatt, illetve milyen titkosírással vezette naplóit. Gárdonyi Géza fiatal újságíróként három évig dolgozott Szegeden. Ez idő alatt több alkalommal is párbajozott: írásai miatt kellett karddal megvédenie becsületét a békés, nyugodt természetű írónak. Az összecsapásokon csak első vérig küzdöttek, a párbajozást azonban ekkor már büntették, így Gárdonyi kétszer is börtönbe került. A párbajok mellett Dankó Pistával kötött szoros barátságát is megismerhetik az érdeklődők a Móra-múzeumban. A gyermekeket egyenruha- és fegyvermásolatokkal várják: a lelkes csemeték török és magyar vitézzé válhatnak a kiállítás falai között. A nagyobbak „egri csillagos” Honfoglalót játszhatnak, majd a titkosírás rejtélyének nyomába eredhetnek. A kiállításon a játékos elemek mellett az író több személyes tárgyát, többek között írógépét, pipáját, pecsétnyomóját, vándorbotját is bemutatják.

Sonkodi Rita festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

. A Múzsák című tárlatot december 15-éig tekinthetőek meg a kultúrpalota első emeleti kiállítótermében. Nyugat költőlegendái ihlették meg Sonkodi Rita festőművészt: az alkotó a különböző szerelmes versekben megjelenő múzsák előtti hódolatát fejezi ki festményeivel a Móra-múzeumban csütörtökön megnyíló kiállításon. A kecses nőalakok beteljesült és beteljesületlen szerelmek jelképei, plátói románcok szereplői: zsenge szépségek, értelmes nők, érzékeny asszonyok, akiknek szerelmeit csak a strófákból ismerjük, de egyéniségüket, arcukat alig-alig. „Festményeimen az én múzsáim jelennek meg: ahogy én láttam Kosztolányi Máriáját, Ady Boncza Bertáját, Babits Sophie-ját vagy Juhász Gyula Sasvári Annáját” – mesél munkáiról a művésznő. A tárlaton húsz festményt mutatnak be, melyek az elmúlt közel nyolc év gyümölcsei. Sonkodi Rita a Magyar Képzőművészeti Akadémia festőszakán diplomázott, később pedig Temesváron szerzett tudományos fokozatot. Jelenleg az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának tanára.

Miholcsa József szobrászművész Fába nyesett képzelet című kiállítását december 5-ig tekinthetik az érdeklődők a

Bálint Sándor Művelődési Házban.

Varga Anikó műveit tekinthetik meg egy hónapon át a szegedi Zero Art Café falain. A tárlatot 18 órakor Szombathelyi Árpád festőművész nyitja meg. A megnyitón közreműködnek a Lehetséges Világok zenekar tagjai: Pikó András Gáspár (gitár) és Kerpics Judit (ének). "Eleinte csak tájképeket festettem, nagyon szeretem a természetet, ahol sok időt töltök el és az ott látottakat, illetve a rám ható érzéseket örökítem meg. Szeretem a felhők kavalkádját, az erdőkbe beszűrődő fényeket, ezekből merítek ihletet, a megunhatatlan és kimeríthetetlen tájképfestészethez. Másik kedvenc témám a portrék. Sok mindent elmond egy arc az emberről, ezeket is próbálom megörökíteni képeimen. Az élénk színeknek nem tudok ellenállni, ez a képeimen is tükröződik" - vallja Varga Anikó. A kiállítás ingyenesen megtekinthető december 7-ig a kávézó nyitvatartási idejében. Balló Andrea és Simon Miklós festőművészek erdélyi művésztelepeken alkotott képeiből nyílt tárlat a Polgári Szalonban. Mindkét alkotó erdélyi művésztelepeken készített munkáiból mutat be válogatást a közönségnek.

A Móra Ferenc Múzeum és a szegedi Lajos Sándor Fotóklub együttműködésében egy kiállítás-sorozatnak ad otthont a Fekete ház, szegedi fotósoknak a várossal kapcsolatos anyagait mutatják be. December végéig Dobóczky Zsolt Hídverők című fotókiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlatról, illetve a fotográfus legújabb elismeréséről bővebben

ITT

olvashat.

Keleti Éva fotóiból nyílt tárlat a

Reök-ben

, amit január 12-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Törőcsik Mari, Hofi Géza, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán és még számtalan legendás művész nem mindennapi, sokszor szórakoztató, néha megindítóan intim szituációkban: így látta őket Keleti Éva, így engedték magukat láttatni a művészek a színházi fotográfia mára ikonikus egyéniségének, aki iskolát teremtett a színházi fotózásban. Jelentős korszak, a színházi aranykor kiemelkedő figuráinak nagy pillanatait kapta lencsevégre. A Visszapillantás: a kultúra vonzásában című, közel száz alkotást felvonultató, reprezentatív kiállításon ismerős, szeretett arcok köszönnek vissza, a fotók legtöbbje már önmagában legendásnak számít – túl azon, hogy valódi legendák fontos pillanatait örökítette át számunkra a múltból. Novák András festőművész 77 éve úton című kiállítása december 4-éig tekinthető meg az

EDF Galériában

. Novák András munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, a Juhász Gyula-díj és a Szegedért Emlékérem mellett megkapta a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának díját is. Az EDF galériában kiállított félszáz alkotás között éppúgy megtalálhatók a gesztuselvű tusrajzok, mint a női test szépségét visszaadó aktok vagy a különös hangulatú portrék, csendéletek, illetve a természet ihlette absztrakt festmények. Alak-más címmel Balogh Sándor szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra Ferenc Múzeum

kupolacsarnokában. A tárlaton szinte kizárólag női testeket ábrázoló alkotásokat láthat a közönség, Balogh Sándor szobrászművész kő- és bronzszobrokat, érmeket mutat be ezen a tárlaton. A művész a Tömörkény István Gimnázium szobrász szakán végzett 1973-ban, azóta több tucat egyéni és csoportos kiállításon szerepelt hazánkban.

Benczúr, a festőfejedelem címmel nyílt tárlat a

Móra Ferenc Múzeumban

. A tárlaton több mint harminc festményt és grafikát mutatnak be a magyar historikus festészet kiemelkedő alakjának munkásságából. Az alkotások egy része Nyíregyházáról érkezett, az ottani múzeum egész komoly Benczúr-kollekcióval rendelkezik. A szegedi kultúrpalota három Benczúr-festményt birtokol, az egyik Tisza Kálmánt, a másik Tisza Lajost ábrázolja, a harmadik pedig egy vázlat Mátyás megkoronázásáról. Az első két műalkotás letétben a városházán található, ott csodálhatták meg eddig a látogatók vagy az ott dolgozók. A kiállításra most visszakérik a képeket, hogy a többi Benczúr-művel közösen láthassa ezeket is a közönség. A kiállítás december 15-éig látogatható. Kétszáz éve élt emberek sorsát mutatja be a

Fekete Ház

legújabb tárlata, amely a múmiakutatás érdekes és rejtélyes világába kalauzolja el a látogatókat a váci leletegyüttes segítségével. A „Rejtélyek, sorsok, múmiák” című tárlaton a váci Fehérek templomának rejtett kriptájában felfedezett természetes úton mumifikálódott testeket láthat a nagyközönség. Egy felújítás során, 1994-ben bukkantak rá Vácott arra az elfeledett kriptára, mely az 1674-1838 között élt váci polgárok temetkezési helyéül szolgált. A megtalált 265 múmia közül 166 személyt azonosítottak a szakemberek, a fennmaradó 99 kilétét mind a mai napig homály fedi. A tárlatról bővebben

ITT

olvashat. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.