Szerdai programajánló: Dr. Rock, szabadegyetem és kettőspontozó

Nemezkészítő tanfolyam indul Tápén, folytatódik a Szabadegyetem előadássorozata a TIK-ben, míg a Grand Caféban Pál Sándor Attila Pontozó című kötetét mutatják be. Azokat, akik táncra perdülnének ezen az esten, a Millenniumiban Rozsdamaró táncházba várják.

„Összetart minket a nemez szeretete, készítése, hagyománya és használata. Célunk elsősorban használati tárgyak készítése a nemezelés hagyományos módjait felkutatva és követve. Ezeket a tárgyakat olyan formákkal ékesítjük, melyeket a ma is nemezelő népek motívumai ihletnek, vagy a magyar népművészet jelképrendszeréből táplálkoznak. Tápén alkotunk minden szerda délután, ha kedved van, látogass meg minket” – írja a Tápai Gubanc Nemezműhely, akik egy éves nemezkészítő tanfolyamot indítanak október 2-án. Az érdeklődőket a

Heller Ödön Művelődési Házba

várják. Folytatódik a Szabadegyetem – Szeged sorozat 18 órától a

TIK-ben

az Őszi Kulturális Fesztivál keretében. „Pénzt vagy életet! Fejlesztési stratégia-váltások és piaci átrendeződések a világ gyógyszeriparában az elmúlt 25 évben” címmel Buzás Norbert kutatás-fejlesztési és innovációs igazgató (SZTE) előadását kísérhetik figyelemmel az érdeklődők. A Kárpátok gerincén című előadás keretében a kárpáti túrázás technikai hátterébe pillanthatnak be az érdeklődők 18 órától a

Szent-Györgyi Albert Agórában

.

*Kettőspontozó* – Pál Sándor Attila Pontozó című kötetének bemutatója 18 órakor kezdődik a

Grand Caféban

. A fiatal költő kötetének központjában a gyermekkor áll, annak összes bájával, képzelgésével, vágyakozásával – miközben a versekben szereplő kisfiú a saját szemei láttára érik férfivé. Az olvasó elé táruló szövegvilágot a különböző életszakaszok, illetve a falusi és városi miliő közötti szelíd ellenpontok, váltások, ritmusok mozgatják. De mit jelent a Pontozó? Pál Sándor Attila az est során nemcsak költői minőségében lesz jelen: egy másik művészeti ág segítségével is próbálja megválaszolni a kérdést. A szerzővel Molnár H. Magor beszélget. Pál Sándor Attila 1989-ben született Szankon, Szegeden él. A Pontozó az első kötete. Dr. Rock Klubja 19 órától várja a zenekedvelőket az

IH Rendezvényközpontban

. A népszerű, több generációs zenerajongó közösség kétheti rendszerességgel újra találkozhat, hogy legjobb zenéiket megosszák egymással. Az esteken Dr. Rock színes rocktörténeti mesékkel adja közre legértékesebb zenekincseit, ritkaságokkal és érdekes „gyógyhatású” csemegékkel. A „Rockalendárium” minden estén megemlékezik az évfordulókról és az aktualitásokról, a rockzenével érintkező mindenféle igényes zene vizeiből merítve. Alkalmanként gyűjtők, illetve zenészbarátok is élőben adnak számot kincseikről, újdonságaikról. Legmesszebbről jött vendégünk – az ideiglenesen idehaza állomásozó régi szegedi zenész barát, Honoluluból: Fehér Lajos, akivel saját szerzeményeiről és kedvenc zenéiről beszélgetnek az est folyamán.

A könyvbemutató után is érdemes a

Grand Caféban

maradni, 20 órától Bölcsész estek – Utak az irodalomhoz címmel felolvasóestet tartanak. A Bölcsész Esteket szemeszterenként minden hónap első hetében rendezik. Az estek célja, hogy részben szerzők felolvasásai, részben beszélgetések szervezésével teret adjon a kortárs szerzők, valamint az egyetem oktatóinak, hallgatóinak beszélgetésekre, találkozásokra és egymás műveinek megismerésére. A szervezők abból a megfontolásból indulnak ki, hogy egymás számára kevésbé ismertek az egyetemi oktatóknak és hallgatóknak az irodalmi munkái, másrészt számos kortárs szerző kötődött/kötődik több szállal az egyetemhez. Ezeket a rejtett vagy kevésbé rejtett kapcsolódási pontokat szeretnénk láthatóvá tenni. Az est vendége Bartók Imre, Gyenge Zoltán és Szilasi László lesz, beszélgetőtársuk pedig Szabó István Zoltán.

A Rozsdamaró zenekar toborzó táncháza 20 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

. „Zenekarunk 2000-ben alakult Szegeden tanuló diákokból, s azóta változatlan tagsággal működik. Lipták Dániel prímás, Nagy Gábor brácsos-dudás-furulyás és Horváth Ádám bőgős alkotja a magyarországi és erdélyi falusi bandákra jellemző alapvető hármas felállást. Szegeden elsősorban táncházi zenekarként működünk, főként az alsóvárosi Kapcában, a főiskola Tamási Áron Klubjában, valamint a JATE Klubban muzsikáltunk kisebb-nagyobb mulatságok alkalmával. Az egyetemi városban sok népzenész és táncolni szerető fiatal gyűlik össze, így hát kialakult egy többé-kevésbé állandó közönségünk, vagy inkább közösségünk, akiknek-akikkel öröm játszani - márpedig ez a fajta inspiráció nélkülözhetetlen” – írják magukról.

Folyamatos kiállítások, programok:

Vadász Sándor és Vadász Anna kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők október 12-éig az SZTE Rektori Hivatalban. A tárlat munkanapokon 8 és 20, míg szombaton 8-tól 12 óráig látogatható. „Tíz éves koromban fogtam először fényképezőgépet a kezembe. Főként a természetfotózás érdekel, de mostanság szívesen fényképezek analóg technikával, főként a saját magam által épített nagyformátumú gépekkel, vagy épp egy egyszerű fadobozzal, camera obscurával. Főként a tájak érdekelnek. Szeretek egyszerű szemlélője, megfigyelője lenni a Földön lévő csodának, amit mi egyszerűen csak életnek nevezünk. A szépség megörökítőjének, hírmondó alkalmazottjának tartom magam” – fogalmaz Vadász Sándor. Leánya, Vadász Anna 1994-ben született Szegeden. Kiskorától sokat kirándult szüleivel, így hamar megfogta a természet szépsége. „Nyolc évvel ezelőtt ragadtam fényképezőgépet a kezembe édesapámnak köszönhetően. Nagyon szeretek növényeket, tájakat fotózni, de kedvenceim a madarak. Fantasztikus érzés télen a hóban hasalni, vagy tavasszal a les sátorból figyelni az állatok mozgását és a természet ébredését” – mondja Vadász Anna. A tárlatról és az SZTE Őszi Kulturális Fesztiváljáról bővebben

ITT

olvashat.

Török Ildikó Indiában készült fotóiból nyílt kiállítás a

TIK-ben.

Török Ildikó az SZTE Gazdaságtudományi Karán 2009-ben közgazdász diplomát, 2012-ben az Állam- és Jogtudományi Karon jogász oklevelet szerzett. Szegedi tanulmányaival párhuzamosan, gyerekkori szenvedélyének, a táncnak hódolva harmadik diplomáját a Magyar Táncművészeti Főiskolán vehette át. A táncművészet mellett, a vizuális művészetek iránti érdeklődése is gyerekkorától kíséri életet. 2012 novemberében lehetősége volt 16 napot Indiában tölteni és megörökíteni az ott élő emberek mindennapjainak egy-egy aprócska pillanatát. A kiállítás megtekinthető október 12-ig, hétköznapokon 8-tól 20 óráig, míg szombaton 9 és 16 óra között.

A Somogyi-könyvtár Csillag téri Fiókkönyvtárában Tóth István Bogyó Lélek Útja című, elektrográfiákból álló kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők október 30-áig a Kereszttöltés utca 29. szám alatt. „Életemben egyetlen egyszer láttam ilyen ragyogást, évekkel korábban. Akkor kápráztatott el egy véletlen felcsillanása annak, amit még a mai napig is csak úgy tudok megfogalmazni: Szeretet. Ez a fény itt, amit most láttunk ugyanolyan volt, olyan sugárzó, hogy mellette a világ lábjegyzetté töpörödött, jelentéktelen, mellékes megjegyzéssé.” Az újszegedi Gregor József Általános Iskola 50 éves centenáriumát ünnepli idén, a szervezők gyönyörű kiállítással ajándékozták meg az egykori és a jelenlegi diákokat, tanárokat, hozzátartozókat az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban. „Aki iskolát épít, az a jövőben gondolkodik” – fogalmazott az intézmény igazgatója, Bikárdi Melinda.

Árnyas Koppány festőművész alkotásaiból a Sogne-fjordtól a Tisza-partig címmel nyílt kiállítás a Belvárosi Kamara Galériában, ami november 3-áig tekinthető meg. Árnyas Koppány 2006-ban az SZTE JGYPK tanító szakán, egy évvel később pedig a képi ábrázolás szakon végzett. első önálló kiállítása 2009-ben Norvégiában volt, találkozhattunk alkotásaival a Reök-palota XIII. Táblakép-festészeti Biennáléján, a Plein Air-en és a Millenniumi Kávéházban is.

A

Kass Galériában

Timkó Bíbor képzőművész alkotásaiból nyílt tárlat Női antennák címmel. Timkó Bíbor képzőművész alkotásai első pillantásra idilli hangulatot árasztanak, jobban szemlélődve azonban észrevesszük a képek rejtett, mélyebb értelmét is. Timkó Bíbor festőként és grafikusként is dolgozik- textiltervezőként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, emellett festészetet tanult a római Képzőművészeti Egyetemen. Grafikai munkáinál a svéd és finn textilművészet hatásai érződnek, alkotásait pedig karakteres nőalakjai teszik igazán egyedivé. A kiállítás október 20-áig látogatható. Szeged Város képzőművészeti gyűjteményéből nyújt válogatást a

Reök-ben

megnyílt tárlat. Az anyag jelentős része a szegedi képzőművészetet mutatja be, de láthatunk országos hírű, klasszikus és kortárs alkotásokat is. Kevés közgyűjtemény büszkélkedhet olyan alkotásokkal, mint a Szegedi Polgármesteri Hivatal. Közel ezerre tehető a nagyközönség számára rejtett művek száma, melyek a hivatal épületét, irodáit, folyosóit, intézményeit díszítik. A grafikákból, festményekből, szobrokból álló gyűjtemény alapját az 1960-as években indult dél-alföldi kiállításokon, Nyári Tárlatokon történő vásárlások képezték, amelynek anyagi támogatója a szakminisztérium és a Képzőművészeti Lektorátus volt. A Reök-ben látható 100 alkotás összefoglaló válogatás a fél évszázados, mára lezárult gyűjtésből.

Idén lenne száz éves Gobbi Hilda, Kossuth-díjas művésznő. A kerek évforduló alkalmából a

Somogyi-könyvtár

összegyűjtötte a színésznő ereklyéit, s bizony öt tárolóba és két vitrinbe nehéz volt belesűríteni Gobbi Hilda életének 75 évét. A kiállított személyes tárgyak az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bajor Gizi Színészmúzeum gyűjteményéből érkeznek Szegedre. A kiállításról bővebben

ITT

olvashat. A Somogyi-könyvtár

Rókusi fiókkönyvtárában

a 2013-as Év madaráról, a gyurgyalagról nyílik kiállítás szeptember 3-án, amit október végéig tekinthetnek meg az érdeklődők. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szavazása alapján 2013-ban az Év madara a gyurgyalag. Az "Év madara" program célja egyes védett fajokra, vagy madárcsoportokra irányítani a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, figyelmét. A fiókkönyvtár színes fotókkal illusztrált könyvajánló- és ismeretterjesztő kiállítással hívja fel a figyelmet a hosszú távú vonulóként májustól szeptemberig hazánkban tartózkodó egyik legszínpompásabb madárra. A gyurgyalag fokozottan védett faj, amelynek természetvédelmi értéke százezer forint. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, speciális étrendje és fészkelési viselkedése miatt számos veszély fenyegeti, költési helye különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Az október 31-ig megtekinthető tárlat kiegészül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának tablóival és fotóival.

Kétszáz éve élt emberek sorsát mutatja be a

Fekete Ház

legújabb tárlata, amely a múmiakutatás érdekes és rejtélyes világába kalauzolja el a látogatókat a váci leletegyüttes segítségével. A „Rejtélyek, sorsok, múmiák” című tárlaton a váci Fehérek templomának rejtett kriptájában felfedezett természetes úton mumifikálódott testeket láthat a nagyközönség. Egy felújítás során, 1994-ben bukkantak rá Vácott arra az elfeledett kriptára, mely az 1674-1838 között élt váci polgárok temetkezési helyéül szolgált. A megtalált 265 múmia közül 166 személyt azonosítottak a szakemberek, a fennmaradó 99 kilétét mind a mai napig homály fedi. A tárlatról bővebben

ITT

olvashat.

A Cimélia – könyvkincsek Régi és ritka könyvek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében tárlat október 9-éig látogatható. 2013 a könyvtár számára kétszeresen is jubileumi év: 125 éve halt meg az alapító, Somogyi Károly és 130 éve, 1883. október 16-án nyitotta meg Ferenc József a Somogyi-könyvtárt. Az ünnepi év kiállítása válogatás a Somogyi-könyvtár egyedi ritkaságaiból, Magyarországon unikális és Európában is csak néhány példányban ismert, fennmaradt kötetekből. A kiállítást a kötetek művészi illusztrációinak nagyméretű, poszter-reprodukciói egészítik ki, mintegy tagolják a tárlat egyes fejezeteit.

Madách Imre/Kass János néven újjászületett a

Kass Galéria

állandó kiállítása, mely a Kossuth-díjas grafikus, szobrász, bélyegtervezőnek állít emléket. Az újjászületett kiállítás gerincét két dráma, Az ember tragédiája és a Mózes illusztrációi adják. Közel ötven remekművet tekinthetnek meg az érdeklődők, illetve különböző vázlatokat és bélyegeket is láthat a nagyközönség a művész nevét viselő galériában. További részleteket

ITT

olvashat. Benczúr, a festőfejedelem címmel nyílt tárlat a

Móra Ferenc Múzeumban

. A tárlaton több mint harminc festményt és grafikát mutatnak be a magyar historikus festészet kiemelkedő alakjának munkásságából. Az alkotások egy része Nyíregyházáról érkezett, az ottani múzeum egész komoly Benczúr-kollekcióval rendelkezik. A szegedi kultúrpalota három Benczúr-festményt birtokol, az egyik Tisza Kálmánt, a másik Tisza Lajost ábrázolja, a harmadik pedig egy vázlat Mátyás megkoronázásáról. Az első két műalkotás letétben a városházán található, ott csodálhatták meg eddig a látogatók vagy az ott dolgozók. A kiállításra most visszakérik a képeket, hogy a többi Benczúr-művel közösen láthassa ezeket is a közönség. A kiállítás december 15-éig látogatható.

Őskőkori invázió indult a szegedi Móra Ferenc Múzeumban: 100 négyzetméteres barlangfolyosóval, Frédi és Béni autójával, ősember-arcrekonstrukciókkal és több millió éves állatcsontokkal. A tárlat az őskőkori állatvilágot is bemutatja: az eredeti gyapjas orrszarvú, barlangi hiéna, mamut, valamint ősbölény csontokon túl az állatok a falakon is megjelennek. Az élethű, méretarányosan felfestett kép mellett állva bárki lemérheti, hogy egy barlangi medvéhez vagy éppen egy mamuthoz képest mekkora a magassága. További információkat

ITT

olvashat az október 25-éig látogatható kiállításról!

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.