Szerdai programajánló: Jazz az IH-ban, Retro buli a Rongyban + FOTÓK, VIDEÓ

A Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint alkotta duó az IH Rendezvényközpontban koncertezik, a Nemzetiségek Házában szerb táncház lesz, míg a Rongyban Retro buli Bobannal. A színházkedvelők szerdán a Mária főhadnagyot vagy a Pipás Pistát nézhetik meg.

Várandós és Baba-mama klubfoglalkozást tartanak 9.30-tól 11.30-ig a

Nemzetiségek Házában.

A foglalkozásokat Puroszné Nagy Magdolna dúla, 4 gyermekes édesanya vezeti. 16 órakor a Kálvária sugárúti

Bibliotékában

Joó Imre az El Caminóról beszél az érdeklődőknek. A műsorvezető Sántáné Kurunczi Mária, a Szegedi Alkotók Körének tagja lesz. Íróarcok 17 órától a

Somogyi-könyvtárban.

A Szegedi Közéleti Kávéház estjének vendége Takács Tibor lesz, a házigazda Majzik István. Az íróval Polner Zoltán beszélget. A Deszki Bánát Néptáncegyüttes szervezésében 18 és 20 óra között Szerb Tánciskola lesz a

Nemzetiségek Házában.

A táncoktató Petra Szvetlana Pioker lesz. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint alkotta duó 19 órakor lép fel az

IH Rendezvényközpontban

. Harcsa Veronika fiatal jazzénekesnő, 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékén. 2005-ben alapította saját jazz zenekarát, mellyel még ugyanabban az évben elkészítették Speak Low című, jazz standardeket feldolgozó lemezüket, mely megjelenésekor rögtön a legnagyobb japán lemezbolthálózat, a Tower Records vokális jazz eladási listájának élére ugrott. Számos jazz szereplésén kívül Harcsa Veronika kortárs művészeti és elektronikus zenei produkciók aktív résztvevője. Az Erik Sumo Band énekese, vendégként olyan zenekarokkal dolgozott együtt, mint a Nicola Conte Jazz Combo, a Thomas Siffling Trio, a Pannonia Allstars Ska Orchestra, a Korai Öröm, Freestyle Chamber Orchestra, a Budapest Jazz Orchestra, a Fugato Orchestra és a Colorstar. Gyémánt Bálint kezdetben autodidakta módon tanult gitározni, a klasszikus zene mellett lenyűgözte a jazz adta szabadság lehetősége, így a gimnázium utolsó évében Juhász Gáborhoz fordult, akinek szuggesztív játéka véglegesen a jazz felé irányította. Az érettségi után felvételt nyert a Kőbányai Zenei Stúdióba, ahol 2 évig tanult Tornóczky Ferenctől. Jelenleg a Gyémánt Bálint Trión kívül játszik a Vidámpark zenekarban és számos egyéb, alkalmi formációban is. 2004-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója, ahol Babos Gyula és Horányi Sándor segítik zenei előrehaladásában. 2007-ben ösztöndíjat nyert a Norvég Zeneakadémiára, így diplomaévének első szemeszterét Osloban töltötte. http://www.youtube.com/watch?v=jpuL36FqP5c 19 órától a Mária főhadnagy látható a

nagyszínházban

Tasnádi Csaba rendezésében. A szegedi születésű Huszka Jenő operettjének címszereplője valós személy volt. A történet 1848-ban, Bécsben kezdődik. Simonich Máriát (Nánási Helga, Balog Tímea) rokonai a lány tiltakozása ellenére egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Mária a forradalom hevében égő Magyarországra szökik, és nemzetőr-egyenruhát ölt. 1849-ben is férfiként, Lebstück Károly néven szolgál a seregben. Főhadnagyságig viszi, miközben eléri a végzet: a szerelem. Beleszeret a szigorú Jancsó Bálint (László Boldizsár, Nyári Zoltán) hadnagyba, aki többször is megrója vakmerő hősködéséért. Mikor Mária egy estély alkalmából ismét nőként jelenik meg, a hadnagy is lángra lobban iránta. „A Mária főhadnagy címszerepe összetett színészi feladat, hiszen párhuzamosan kell eljátszani egy úrihölgyet és egy határozott férfit a harctéren. Nem mindegy, miként osztja be az energiáját a darab alatt, mert rengeteg jelenet van” – mondta el portálunknak a Lebstück Máriát alakító Nánási Helga.

A Szeged környéki tanyavilág híres-hírhedt Pipás Pistája ihlette tanyawesternt 19 órakor láthatja a nagyérdemű a

Kisszínházban.

„Engem ez a történet azért is érdekelt, mert a húszas években, az első világháború után egy fontos változást lehetett tapasztalni az emberekben. A világégést megjártak ugyanis átlépték azt a küszöböt, ami nem engedi az embert ölni. A háborúból olyan emberek tértek haza, akik az ölést eleve elfogadottnak tartották, közvetlenül megtapasztalták. A történetben egyre több a gyilkos, hiszen az asszonyok is azok, akik felbérelik Pipás Pistát, hogy ölje meg a férjüket, és részt is vesznek benne. Számomra ez olyan, mintha egy menetelés lenne az elsőtől a második világháborúig, a tanyavilági életben modellálva” – mondta el portálunknak a darab írója, Pozsgai Zsolt. Retro buli Bobannal+ szerencseszerda 21 órától a

Rongy Kocsmában.

A szokásos szerencseszerdáink áprilisban sem maradnak el. Pörög a kempingkerék minden félórában az új akciókért, miközben Boban felügyeli a tánctér hangulatát, ezúttal minden héten más stílusban. Első alkalommal a retro zenéké a főszerep! A hónap további Boban-bulijainak előrelátható programja: április 10-én LOL-I-POP buli - szerethető pop, amolyan „emerkettősen”; április 17-én Balkán Party.

Folyamatos kiállítások, programok

125 éve született Fitz József, a magyar könyvtárügy kiemelkedő alakja. Rá emlékezik egy tárlattal a

Somogyi-könyvtár

, amit április 10-éig a könyvtár aulájában tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás Fitz József életművének bemutatása mellett válogatást ad a Fitz-díjas kötetekből is. Fitz József (1888-1964) a húszas években feldolgozta a magyar könyvtárak ősnyomtatványait. 1930–34 között a pécsi egyetemi könyvtár vezetője, 1934-től 1945-ig az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Nevéhez fűződik a Nemzeti Bibliográfia újjászervezése.

Szegeden harminc éve indult újra az éremverés, ezt ünneplik egy különleges tárlattal a

Móra-múzeum

kupolacsarnokában. A kollekció egyik különlegessége, hogy nem tematikus, hanem időrendben szemezget az alkotásokból, így soronként végignézve a kiállított darabokat látható, hogyan fejlődött a műhely. Külön tárolóban kapott helyet egy érdekes sorozat, a székesfehérvári Király-sor, amit 1987-ben kezdtek el készíteni az ottani éremgyűjtők megrendelésére. Az összesen harminchét éremből álló kollekciót együtt hazánkban még sehol nem láthatta a nagyközönség. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Csongrád Megyei Szervezete és Szabó Géza ötvösmester – ÉremVerde közös, „30 éve indult újra az éremverés Szegeden” című tárlata május 26-áig tekinthető meg a kultúrpalota kupolacsarnokában. A „Szegednek népe, nemzetem büszkesége” című időszaki tárlattal tiszteleg az 1848-49-es események előtt a

Móra Ferenc Múzeum

, amelyen az érdeklődők honvédruhát ölthetnek, mentébe, csákóba öltözhetnek, valamint egy tábori sátorba is bemászhatnak a harcokban kimerült honvédek. A Móra-múzeum 1848-hoz kötődő eredeti relikviáit tekinthetik meg az érdeklődők, de kiállítottak egy sebesültszállító szekeret is, ami a veszteségekre emlékezteti a látogatókat. Egy 1848-as honvéd párbajpisztolya is a kiállított tárgyak sorát színesíti, amit unokái 1919-ben adományoztak a kultúrpalotának. Egy Szőregnél zsákmányolt osztrák dobot is megtekinthetnek az érdeklődők. A

Kass Galéria

új kiállításán a Szekeres Ferenc grafikusművész alkotásait bemutató, „Remake - Átjárók és áthatások” című tárlaton szokatlan, megdöbbentő installációkat, falba mélyesztett bútorokat, trükkös trükköket is láthat a közönség, csakúgy, mint különböző fotó-összeállításokat és a művész által tervezett címlapokat. Szekeres a Képzőművészeti Főiskolán diplomázott, majd a szegedi rajztanszéken önálló szakmai programot dolgozott ki. Tervezőmunkáját dicséri számos intézmény arculata, valamint több mint ötven kiadvány tipográfiai megjelenése. Többek között Szeged Város Alkotói díjjal, Vinkler-díjjal és Kölcsey-éremmel is jutalmazták. A tárlat április 7-ig tekinthető meg.

Víztengerben álló Széchenyi tér, tankok a dóm előterében, villamos a Belvárosi hídon- ezek a pillanatok is Szeged múltjának szerves részét képezik. A város elmúlt 140 évének történetéből szemezget a

Móra Ferenc Múzeum

új időszaki kiállítása: a „Tornyos Szeged híres város” című tárlat több mint száz fényképen eleveníti meg Szeged történelmének meghatározó momentumait. Látni szeretné hogyan masíroztak a megszálló német katonák a Kelemen utcán? Kikkel nézett futballmeccset Puskás Ferenc az SZVSE-pályán? Ezeket a meghatározó pillanatokat is bemutatja a Móra-múzeum új fotókiállítása: a közel- és a régmúlt Szegedének mindennapjait, kiemelt eseményeit, katasztrófáit, kulcsmomentumait idézik meg a Kultúrpalotában. A látogatók nem csak a város történelmét ismerhetik meg, hanem rokonaikat vagy akár saját magukat is felfedezhetik a képeken. A kiállítás április 7-ig látogatható.

A

Reök-palotába

Joan Miró kiállításra invitálják az érdeklődőket. A színek poétájaként aposztrofált Joan Miró hírhedt felkiáltása – „meg akarom gyilkolni a festészetet” – festővásznak égetésében csúcsosodott ki. Törekvését jelentős grafikai munkássága is híven és kézzelfoghatóan tükrözi, melyből 100 alkotást most Szegeden, a REÖK-ben láthatnak a katalán mester művészetének elismerői. Gyermekien játékos, látványosan formabontó művein Miró a szürrealizmus oltárán áldozott. A kiállítás német magángyűjteményből származik. A bambergi Böttingerhaus kollekciója tudatosan tereli a szemlélő figyelmét az irodalmi-lírai Miró munkásságára, amely különleges árnyalatot ad a kiállításnak. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.