Keddi programajánló: Szeged múltja az utcán, Frankofón Filmnapok a Belvárosiban

Szeged belvárosában elevenedik fel a város múltja, a Móra-múzeum utcára viszi Tornyos Szeged híres város című tárlatát. A mobilkommunikáció történetét is megismerhetik az érdeklődők az Agórában, míg a Belvárosiban folytatódnak a Frankofón Filmnapok.

Utcára viszi a múltat a

Móra Ferenc Múzeum

: a Kárász utca több pontján és a Széchenyi téren helyeznek el nagyméretű fotókat, melyeken a közterületek több évtizeddel ezelőtti arcát ismerhetik meg a járókelők. A Kárász utca gyalogosai testközelből lehetnek részesei az „akkor és most-élménynek”: Szeged múltjába kalauzolják őket a Móra-múzeum kinagyított utcaképei, melyek az elmúlt évtizedek hangulatát elevenítik meg. A múzeum Tornyos Szeged híres város című fotótárlatához kapcsolódó akcióval a kultúrpalota célja, hogy a járókelők rohanás közben egy pillanatra lelassítsanak, megálljanak, és felfedezzék Szeged kivételes múltját és jelenét. A Széchenyi téren egy 1879-es, a nagyárvízről készült fotót állítanak ki, melyen a szinte tengerben álló régi városháza és tutajos alakok láthatók. A Kárász utcán egy 60-as évekből, a Kárász utca és a Klauzál tér sarkán pedig egy 70-es évekből származó fénykép segítségével térhetnek vissza a múltba a gyalogosok. Bevezetés a mobilkommunikációba – 16 órára várják az érdeklődőket a

Szent-Györgyi Albert Agórába

. A mobilkommunikációs és mobiltechnológiai ismeretek bővítésével a kurzus azt célozza meg,hogy a hallgatók betekintést nyerjenek napjaink egyik leggyorsabban bővülő iparágának elméleti hátterébe és gyakorlati folyamataiba. A jelen és a közeljövő lehetőségeinek feltárásában a hallgatókat a terület elismert képviselői és a legújabb technológiák bemutatói is segítik. Purisaca Golenya Ágnes – A helyreállítás kora címmel előadássorozat kezdődik a

Bálint Sándor Művelődési Házban

18 órakor. Kvantumteológia- a vallás mint irányított erőtér. Az „édenkertben” valami életbevágó dolog történt egy fajjal, aki „halhatatlan” volt: halandóvá vált. A biblia ezt genezisnek nevezi (teremtés) én pedig inkább génezésnek (átalakítás) ki teremtett ott és mit? Netán a hamis „isten” yehova manipulációját érhetjük tetten? Netán emiatt lett hirtelen a kígyó a sátán? A kígyó, aki az emberi dns kettős hélixének formája után a változás-átváltozás-visszaváltozás genetikai kulcsának szimbóluma volt az ősi civilizációk számára? Miért csak a zsidó-keresztény iratokban lett a kígyó bűnös? Milyen istent, milyen "teremtést" és milyen egyéb manipulált tanítást kreáltak nekünk, kik és miért? Létezik a látszólagos polaritás valójában? Van-e neme az „örök léleknek”? Hová tűnt istenanya, őseink ősistene? Miért kellett és kell üldözni az ősi tudást (táltosok, pálosok, mágus-papok?) Hogy érthetjük meg a kvantumfizika segítségével a vallások erőtér manipulációját? Hogyan állíthatjuk vissza a rendet, a kozmosz rendjét, az egységet a felezett és hasított világunk helyébe? Az egy hasítása, felezése: fél-elem keltés. Ez folyik ma. De lehetne másként is! Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők. A Frankofón Filmnapok keretében 18.15-kor a

Belvárosi Mozi

Balázs Béla termében a Nyári időszámítás (L'heure d'été) című filmet láthatják az érdeklődők. Helene hetvenöt éves. Három felnőtt gyermeke – Frédéric, Jérémie és Adrienne – a családját is elhozza a vidéki házba, hogy megünnepeljék az édesanyjuk születésnapját. Kihasználva az alkalmat, hogy mindnyájan együtt vannak, Helene arról beszél, mi legyen a halála után a bátyja, a híres festő gyűjteményével. Frédéric, a legidősebb testvér szeretné egyben tartani a gyűjteményt, és esetleg kiállítani egy galériában. Jérémie-nek és Adrienne-nek azonban más tervei vannak. A testvérek szembesülnek gyermekkori emlékeik eltűnésével, hogy gondoskodjanak az édesanyjuk örökségéről. http://www.youtube.com/watch?v=ENf095OVX5c&feature=player_embedded

Folyamatos kiállítások, programok

125 éve született Fitz József, a magyar könyvtárügy kiemelkedő alakja. Rá emlékezik egy tárlattal a

Somogyi-könyvtár

, amit április 10-éig a könyvtár aulájában tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás Fitz József életművének bemutatása mellett válogatást ad a Fitz-díjas kötetekből is. Fitz József (1888-1964) a húszas években feldolgozta a magyar könyvtárak ősnyomtatványait. 1930–34 között a pécsi egyetemi könyvtár vezetője, 1934-től 1945-ig az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Nevéhez fűződik a Nemzeti Bibliográfia újjászervezése. Művészek, alkotók szemszögéből ismerkedhettünk meg az erotika fogalmával a

ZERO Art Café

csütörtökön nyílt kiállításán. A szeged belvárosában nemrég nyílt művészkávézó nem titkolt célja, hogy a kortárs amatőr művészek számára teret biztosítson alkotásaik, előadásaik bemutatására. Az első tárlat témája az erotika, melyet tizenhat, többségében Szegeden és környékén élő művész munkájából állítottak össze. Bár a téma magas labdát adhatna a polgárpukkasztásra, a kiállítás maga nem az: nem öncélú, obszcén képekkel, csupasz testekkel és fallisztikus ábrákkal sokkol le, az érzékiséget némelyik alkotó a színek és kerek formák játékával, míg más a testiség apró részleteit kihangsúlyozó elemekkel fejezi ki. Az egy hónapig megtekinthető alkotások nagy részét a helyszínen meg is lehet vásárolni, a következő kiállítás témája pedig tervek szerint a fantasy lesz.

A

Somogyi-könyvtárban

a Szeged-Csanádi Egyházmegye CsaládKözPontja „Veled vagyok egész” címmel az utóbbi évek szegedi Házasság Hete-rendezvényiből válogatott (március 6-áig megtekinthető) fotókat. A felvételek – döntő részben a SZEGEDma.hu fotóriportere, Gémes Sándor, illetve Erhardt Gyula, a Házasság Hete szervezőcsoport tagja munkái – különleges pillanatokat örökítenek meg, egyedi hangulatot tükröznek. A

Kass Galéria

új kiállításán a Szekeres Ferenc grafikusművész alkotásait bemutató, „Remake - Átjárók és áthatások” című tárlaton szokatlan, megdöbbentő installációkat, falba mélyesztett bútorokat, trükkös trükköket is láthat a közönség, csakúgy, mint különböző fotó-összeállításokat és a művész által tervezett címlapokat. Szekeres a Képzőművészeti Főiskolán diplomázott, majd a szegedi rajztanszéken önálló szakmai programot dolgozott ki. Tervezőmunkáját dicséri számos intézmény arculata, valamint több mint ötven kiadvány tipográfiai megjelenése. Többek között Szeged Város Alkotói díjjal, Vinkler-díjjal és Kölcsey-éremmel is jutalmazták. A tárlat április 7-éig tekinthető meg.

Víztengerben álló Széchenyi tér, tankok a dóm előterében, villamos a Belvárosi hídon- ezek a pillanatok is Szeged múltjának szerves részét képezik. A város elmúlt 140 évének történetéből szemezget a

Móra Ferenc Múzeum

új időszaki kiállítása: a „Tornyos Szeged híres város” című tárlat több mint száz fényképen eleveníti meg Szeged történelmének meghatározó momentumait. Látni szeretné hogyan masíroztak a megszálló német katonák a Kelemen utcán? Kikkel nézett futballmeccset Puskás Ferenc az SZVSE-pályán? Ezeket a meghatározó pillanatokat is bemutatja a Móra-múzeum új fotókiállítása: a közel- és a régmúlt Szegedének mindennapjait, kiemelt eseményeit, katasztrófáit, kulcsmomentumait idézik meg a Kultúrpalotában. A látogatók nem csak a város történelmét ismerhetik meg, hanem rokonaikat vagy akár saját magukat is felfedezhetik a képeken. A dóm építése miatt lebontott barokk Szent Dömötör templom oltárképeit is festő Stettner Sebestyén alkotásaiból nyílt tárlat a

Fekete Házban

. A Szabadkáról érkezett impozáns oltárfestmények többek között Szent Györgyöt, Szent Mihályt és Szent Cecíliát ábrázolják. A tárlat különlegessége, hogy Korhecz Papp Zsuzsanna festő-restaurátor művésznek az elmúlt tizenöt évben sikerült beazonosítania a szegedi Dömötör templom főoltárképeinek festőjét, Stettner Sebestyént. Mára tizenkét magyarországi alkotása ismert az alkotónak, akinek művein az itáliai barokk hatásait láthatják az érdeklődők. A tárlaton az egykori Dömötör templom megmaradt díszét, egy nagyméretű Szeged-címert is láthat a közönség. Magyarországon élő madárfajokról készült fotókból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

Asztalos Tibor természetes környezetükben örökíti meg a mindannyiunk által ismert és kedvelt fajokat. A természet rejtett csodái című tárlaton a nagyszerű tájképek mellett madárcsicsergés is várja az érdeklődőket.

A

Reök-palotába

Joan Miró kiállításra invitálják az érdeklődőket. A színek poétájaként aposztrofált Joan Miró hírhedt felkiáltása – „meg akarom gyilkolni a festészetet” – festővásznak égetésében csúcsosodott ki. Törekvését jelentős grafikai munkássága is híven és kézzelfoghatóan tükrözi, melyből 100 alkotást most Szegeden, a REÖK-ben láthatnak a katalán mester művészetének elismerői. Gyermekien játékos, látványosan formabontó művein Miró a szürrealizmus oltárán áldozott. A kiállítás német magángyűjteményből származik. A bambergi Böttingerhaus kollekciója tudatosan tereli a szemlélő figyelmét az irodalmi-lírai Miró munkásságára, amely különleges árnyalatot ad a kiállításnak. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.