Keddi programajánló: UNDorgrUND a Jazzben, Pipás a Somogyiban

Közkívánatra a Pipás Pista és társai című dokumentumfilmet vetítik a Somogyi-könyvtárban, a Korona Hotelben a nők rendszerváltozásban témakörrel foglalkoznak. A Kaptárban folytatódik a folkkocsma-sorozat, míg a Jazz Kocsmában UNDorgrUND. A színházkedvelőknek a Zerline, a szobalány története című színpadi művet ajánljuk, amit a Korzó Zeneházban láthat a nagyérdemű.

Filmklub Extra a

Somogyi-könyvtárban

kedden 17 órától. A Pipás Pista és társai című 97 perces 1983-ban készült dokumentumfilmet láthatják az érdeklődők a Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényén. A Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza január 25-én egy zenés tanyawesternt mutat be, a színpadi történet Pipás Pista életének egyes epizódjait eleveníti fel. Pipás élő személy volt, hírhedt alakja a szegedi tanyavilágnak és nevével ellentétben nem férfi volt, hanem nő. Asszonytársai megbízásából felakasztotta a megunt, vagy elviselhetetlen férjeket. Filmünkben az okokat keressük: mi vitte Pipást a bűn útjára, mi indított egyes asszonyokat arra, hogy férjeik ellen bérgyilkost fogadjanak? A film egyben cáfolata is sok Pipásról szóló rémtörténetnek. A rendező Ember Judit, míg a szerkesztő Bubryák István. Nők a rendszerváltozásban címmel beszélgetős estre invitálják az érdeklődőket 18 órára a

Korona Hotelbe

. A nemek társadalmi helyzetével foglalkozó szakirodalom az 1990-es évek elején úgy látta, hogy a nők társadalmi csoportja a rendszerváltás „nagy vesztese”, hiszen szűkültek a munkavállalás lehetőségei, a politikában alacsonyabb lett a nők aránya, a mindennapi élet feszültségei, az anyagi gondok a családon belüli erőszak előretörését hozta. Vajon több mint húsz évvel a rendszerváltás után hogyan fordult a helyzet? Sikerült-e hatékony uniós politizálással választ adni a kihívásokra? Hogy áll Magyarország nemzetközi összehasonlításban a nők diszkriminációjának terén? A Szegedi Közéleti Kávéház vitaindító előadása arra is vállalkozik, hogy felvillantson új területeket a nemek kutatásában, és rávilágítson arra, mi az összefüggés a boldogság és az egyenjogúság között – statisztikai értelemben. Az est vendége lesz Acsady Judit szociológus (MTA Szociológia Intézet) és Szalma Ibolya pszichológus, jogász (SZTE). Beszélgetőtárs Antoni Rita és Sóti Judit, míg a házigazda Szalay István matematikus és Juhász István tanár, az Együtt a Nőkért Egyesület alapító tagja.

A 2013-as Vajdasági Magyar Kalendárium bemutatója 18 órakor lesz a

Millenniumi Kávéházban

. A Hét Nap szerkesztősége először Szegeden mutatja be a Vajdasági Magyar Kalendáriumot – 2013. január 15-én, kedden, este 6 órakor a Millenniumi Kávéház kiállítási termében. Az eseményen részt vesz Tomek Viktor, a hetilap főszerkesztője, Molnár Krekity Olga, a Kalendárium szerkesztője, valamint Tóth Lívia, Gyurkovics Virág, Tóth Tibor, Lackó Lénárd, Szabó Attila, Lackó Ildikó, Szalai Attila a szerkesztőség munkatársai is. A testvérvárosi szerkesztőség néhány „meglepetés vendéggel” érkezik, akik zenével, szavalatokkal teszik színesebbé az estet. A kiadvány a helyszínen – kedvezménnyel – meg is vásárolható. 19.30-tól a Tisza Lajos krt. 77. szám alatt folytatódik a folkkocsma-sorozat a

Kaptár Pub-ban

! Muzsikál a MÉNKŰ BANDA, énekel Kósa Dominika, vajdaszentiványi táncot tanít Simoncsics Sára és Balogh Zsolt. 19 órakor a

Kisszínházban

Goethe fiatalkorban félbehagyott és Peter Hacks által továbbgondolt vígjátékát, A mundérvásárhelyi búcsút mutatják be Csiszár Imre rendezésében. Goethe 25 esztendős korában kezdett bele a felvilágosodás korának furcsa, néha nevetséges figuráit egy vásári forgatagban felvonultató színmű írásába. A történet bemutatja, hogy veszik ki a szépség és a kultúra a világból, ha a magukat felvilágosultnak gondoló sznobok ítélkeznek a művészetről, próbálnak színházat csinálni, miként söpri ki a felvilágosodás akaratlanul is az esztétikumot. A félbehagyott darabot Peter Hacks gondolta újra a 20. században. A hosszúra nőtt egyfelvonásos darab így – talán Goethe ellenében – már a politikáról és a szexről szól – fogalmazott a művész. A nézők egy este tulajdonképpen két művet láthatnak: a vásártéren a plebejus rétegeknek szól az előadás, az emelkedettebb, hivatalos színház pedig egy bibliai témát, Eszter történetét dolgozza föl.

A Zerline, a szobalány története című színpadi művet 19.15-kor láthatja a nagyérdemű a

Korzó Zeneházban

. Az előadások előtt a Kisszínházban zajlik 18 és 19 óra között a helyszíni jegyértékesítés, továbbá nyitvatartási időben a színház jegyirodájában. Az Egy szobalány naplója Hermann Broch A bűntelenek című regényének egyik fejezetét dolgozza fel. Először 1987-ben mutatták be Párizsban Zerline címmel, ahol a címszerepet játszó Jeanne Moreau alakításáért elnyerte az év színésznője díjat. Előadásunkban Zerline szerepét színházunk nagyszerű művésze, Fekete Gizi játssza. A darab elején Zerline, az érett asszony, ki egykor a házban szobalányként szolgált, elpletykálja az albérlőnek a tulajdonosok titkait. Később tér csak rá saját életének sötét és felkavaró részleteire. Emlékei közt kutatva szerelem, kéjvágy, csalódás, bosszú és gyilkosság elevenedik fel. Hermann Broch (1886-1951) osztrák regényíró, novellista, lírikus és filozófus, a huszadik századi világirodalom egyik meghatározó alakja. Ismerősei közé tartozott Rainer Maria Rilke, Elias Canetti, James Joyce, Lukács György és Balázs Béla. Legismertebb regényei: Az alvajárók, Vergilius halála, A bűntelenek. Az UNDorgrUND-csapat (főleg gitáros) indie/alter zenékkel segíti elő a dumálgatást, kikapcsolódást a

Jazz Kocsmában

minden hónap 2. keddjén, este 8-tól, ingyenesen. A Szegeden 2004 óta működő Undorgrund indie/alter bulisorozat és (az épp parkolópályán lévő) Rádió Mi-s zenei műsor ölelő keble ez. A Joy Divisiontől a Vaccines-ig, a Wire-től a dEUSig, magyarán bármi ilyesmi előfordulhat a legújabbaktól az örökbecsűkig. Ha még nem tetted, csatlakozz az UNDorgrUND Facebook-csoporthoz, amennyiben értesülni szeretnél szegedi indie/alter eseményekről, na, meg jó zenékről!

Folyamatos kiállítások, programok

Quentin Tarantino: 50 – Michael Mann: 70. A szegedi

Somogyi-könyvtár

kamarakiállítással köszönti az idén 50 éves Quentin Tarantino és a 70 éves Michael Mann amerikai filmrendezőket. Quentin Tarantino filmrendező, színész, forgatókönyvíró, producer. A posztmodern, ezredfordulós mozi egyik legnagyobb hatású egyénisége. Már kölyökkorában filmőrült volt; közismert, hogy videotékásként szerezte lenyűgöző vizuális tudásbázisát. 24 évesen megírta a Tiszta románc és a Született gyilkosok című filmek forgatókönyvét. Első önálló nagyjátékfilmje (Kutyaszorítóben, 1992) a filmben is szereplő Harvey Keitel támogatásával készült. A világhírt a Ponyvaregény (Pulp fiction, 1994) hozta meg számára. A merész és mindig kiszámíthatatlan Tarantino időről időre meghökkenti a publikumot. Michael Mann európai iskolázottságú amerikai filmrendező. A modern európai művészfilm megszületésének időszakában, s egyúttal a korszakhoz kapcsolódó szerzői film előretörésének időszakában kezdte pályáját. Kezdetben rövid-, reklám- és dokumentumfilmekkel jelentkezett, majd televíziós filmkészítésbe fogott. A Miami Vice és más sorozatai mozifilm-minőséget varázsoltak a képernyőre. Nagyfilmjei közül Az embervadász, és a Közellenségek is világsikert arattak. Művészetében felfedezni vélik Antonioni érzékenységét, Kubrick pedáns szerkesztésmódját. A tárlat 2013. január 30-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasójában. Tündérek útján – Kuklis Katalin festőművész kiállítása január 31-éig tekinthető meg az

Odesszai fiókkönyvtárban

. "Az út, amelyen elindultam tündérek útja. Ők velem vannak, vezetnek engem, elkísérnek végtelen dűlőutakon, szólnak hozzám virágok meséjével, látni tanítanak. Példaképek, barátok, akik tudásukkal, szeretetükkel segítenek meglelni az egyszerűt, a tisztát, az alig észrevehetőt. Ha hangom visszhangra talál, tudom nem hiábavaló, - nem vagyok egyedül - és ez erőt ad ahhoz, hogy tovább álmodjam a mesét..." Mozgás érzékeltetése fotográfiákon - Álom és valóság címmel Büchelbauer Attila fotóiból nyílt tárlat a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasójában. Büchelbauer Attila munkái egyéni stílusban egyéni mondanivalót közvetítenek. A vibráló fények, különleges színhatások mellett a mozgás érzékeltetése jellemző. Hagyományos filmes fototechnikával dolgozik, képein semmi digitális “manipulációt” nem alkalmaz. Gondolatvilága az ok és okozat, a dolgok mélyebb értelmének keresésével küzdő embert mutatja. A kiállítás 2013. január 30-ig látogatható.

Trolibusz a napfény városában - dokumentum- és fotókiállítás a

Somogyi-könyvtár

földszinti kiállítóterében 2013. január 10. és február 6. között könyvek, sajtóban megjelenő újságcikkek, tájékoztató kiadványok, fotók és gyermekrajzok láthatók a szegedi troliközlekedés történetéből, visszatekintve az 1979. április 29-én beinduló trolivonal megnyitására és megidézve a közeljövő modern trolibuszait is. A könyvtár Helyismereti-gyűjteményének aprónyomtatványai között megtalálhatók a Szeged város helyi közlekedésének vonalhálózatát ismertető kiadványok a '80-as évek elejétől kezdve. Emellett láthatóak még helyi menetrendek, vonaljegyek, meghívók, trolibuszvezetői tanfolyamról szóló hirdetések és illusztrációk az egyes járműtípusokról. A Somogyi-könyvtár Internet-terében fotókiállítás várja a bibliotékába betérőket, amelyen pillanatképek idézik fel az első ZIU-trolibuszok megérkezésétől, a Ikarus trolibuszok üzembe helyezésén át a Škoda trolik, a trolivá alakított Mercedes Citarók megjelenéséig a Szeged utcáin egykor és napjainkban is közlekedő trolibusz típusokat. Az érdeklődők a fotókon megcsodálhatják a legkorszerűbb, felsővezetéktől függetlenül is közlekedni képes trolibuszt, hiszen az Ikarus-Skoda 187Tr típusú járművekből 13 darab fog 2013-tól Szeged utcáin közlekedni. A Szegedi Közlekedési Kft. jóvoltából a trolibusz-közlekedést népszerűsítő gyermekrajzok, illetve az új ebus-ról készült plakátok színesítik a tárlatot. Kontrasztok vonzásában címmel a fővárosi

Várfok Galéria

huszonöt művészének alkotásaiból nyíl kiállítás a Reök-palotában. A százharminc alkotást festményeket, grafikákat, szobrokat, installációkat összekötő közös pont, hogy készítőjük az 1990-ben létrejött egyik első magánalapítású, tisztán kortárs profilú galéria művészköréhez kapcsolódik. A kiállítás anyagának gerince a Várfok Galéria alapító tulajdonosa, Szalóky Károly magángyűjteményéből származik. A bemutatkozó alkotók között épp úgy vannak befutott és híres művészek – Nádler István, feLugossy László, Mulasics László vagy éppen El Kazovszkij-, mint fiatal, feltörekvő tehetségek, akiket a galéria Spiritusz szekció fog össze. Kovács Krisztina művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta, hogy a műveket a stiláris sokszínűség jellemzi, nonfiguratív, szürreális alkotások éppúgy szerepelnek a kiállításon, mint geometrikus művek vagy hiperrealista festmények. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.