Hétfői programajánló: lemezbemutató az IH-ban, irodalmi est a Rongyban

Korpás Éva és Malek Andrea az IH-ban mutatja be Az ördögfióka és a tündér című lemezét, a Nemzetiségek Házában elkezdődik a Szegedi Német Nemzetiségi Kulturális Hét, míg a Rongyban filmklubba várják az érdeklődőket és a FISZ Klub Szeged irodalmi estjére.

Korpás Éva – Malek Andrea: Az ördögfióka és a tündér lemezbemutató koncertére várják az érdeklődőket 10.30-ra az

IH Rendezvényközpontba

. Végy egy énekes színésznőt, egy autentikus népdalénekest, egy brácsa művészt, aki ugyanazon színvonalon játszik népzenét és komolyzenét, rakj hozzá három sokoldalú jazzenészt, és add hozzá a gyerekeket, akik e két családban így is, úgy is részesei a zeneírásnak és a próbáknak! Ez a két énekesnő-mama új műsorának koncepciója. Mint régi nagy Kaláka-rajongók, elhatározták, hogy nem kisebb igénnyel, a világzene stílusában verseket adnak elő a mai magyar gyermekirodalomból. A lemezen és a koncerteken megszólalnak Lackfi János, Nemes Nagy Ágnes, Bella István, Varró Dániel, Kovács András Ferenc, Eörsi István és Ranschburg Jenő versei. http://www.youtube.com/watch?v=XoOONnrPv34 A Szegedi Közélet Kávéház Filmklubjába 17 órára a

Somogyi-könyvtárba

invitálják az érdeklődőket. Az MTVA Szegedi Stúdió filmjeiből Bubryák István válogat. Tiszteletadás Bálint Sándornak című portréfilmet vetítik, az akkor 90 éve született néprajztudósról. A 32 perces alkotás 1994-ben készült. 1980-ban bekövetkezett halála sokkolta a szakmai és tudományos közéletet. Az uralkodó politikai kurzus ellenségesen viseltetett iránta, nem maradt fenn róla filmek, rádióműsorok tömege, melyek ma könnyen megidézhetővé tennék személyét. Marad az ismerősök, pályatársak, tanítványok, hívek szép szava… Szerkesztő Olajos Csongor, a rendező Radó Gyula. Levetítik a Mosolygó Mefisztót, Airízer Csaba portréját is, ami 1991-ben készült az Erdélyből áttelepült, rövid ideig Szegeden élt basszista életéről.

A Rongy Film Klubban az Elcserélt életek című filmet vetítik 17 órakor a

Rongy Kocsmában

. A film olyan megtörtént eseményeken alapul, amelyek örökre megváltoztatták Los Angeles városát, és amely alapjaiban rázta meg a kaliforniai jogrendszert. A film egy megtörhetetlen szellemű nőről szól, akinek elszántsága segített legyőzni egy korrupt rendőri részleget, és ezzel új korszak indult, amelyben az emberi méltóság és törvény előtti egyenlőség végre érvényesülni tudott. 1928 márciusában, egy szép szombat reggelen Christine Collins munkába készülődött. Elbúcsúzott kilencéves kisfiától, Waltertől, akit egyedül nevelt, azután elindult a telefonközpontba. Aznap este, amikor hazaért, a legszörnyűbb rémálma vált valóra: Walternek nyoma veszett. Kiterjedt, ám eredménytelen kutatás kezdődött. Úgy tűnt, Waltert a föld nyelte el, mígnem öt hónappal később a rendőrség boldogan jelentette, hogy a kisfiú előkerült. A hatóság büszkén fürdött az elismerő pillantásokban, Christine-t pedig rábeszélték, vigye haza a gyereket, akiről pedig nyilvánvalóan tudta, hogy nem az ő fia. Miközben a nő próbálta meggyőzni a hatóságokat, hogy a kisfiát tovább kell keresni, csakhamar rádöbbent, hogy Los Angelesben a szesztilalom korában a nők nem kérdőjelezhetik meg a rendszert, és nem bizonygathatják a saját igazukat. Christine-t megvádolták, hogy csak képzelődik és alkalmatlan szülő, ám szövetségesre lelt a közösségi aktivistaként tevékenykedő Gustav Briegleb tiszteletes (John Malkovich) személyében, aki hajlandó volt segíteni neki kideríteni, hogy mi történhetett a fiával. Miközben a válaszokat kutatta, a gyermekét kereső nő hőssé vált a szegények szemében, akiket a hatóságok módszeresen megaláztak és félresöpörtek. A kérdés már csak az maradt, az anya megtalálja-e a fiát, mielőtt a védelmére felesküdött rendőrség örökre elhallgattatja. http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=0joK_rtie9Y A december 7-éig tartó Szegedi Német Nemzetiségi Kulturális Hét keretében 18 órakor adventi asztali dekorációkészítés lesz a

Nemzetiségek Házában.

A foglalkozást Korom Kati vezeti. A Vajdaságból Magyarországra irányuló migráció sajátosságairól lesz szó 18 órától a

Millenniumi Kávéházban

. Egy három évvel ezelőtt indult együttműködés keretében a VMDK Szegedi Tagozata is részt vett a Magyar Tudományos Akadémia által végzett kutatásban, mely a Vajdaságból Magyarországra irányuló Migráció sajátosságait térképezte fel. A projekt eredményeinek bemutatása és irodalmi est együttműködésben a VMDK Szegedi Tagozatával. 18-tól előadást tartanak a projekt eredményeiről, majd 19 órától „Kockabetűs némaságból” címmel Verbászi Beáta, Radnóti-díjas vajdasági származású előadóművész műsorára várják az érdeklődőket.

A mezőgazdasági sokféleséget bemutató közösségi filmhét keretében hétfőn három filmet láthatnak az érdeklődők a

Délvidék Házban

18 órától, melyek az élelmiszeripar és a gazdaság kapcsolatával foglalkozik. A Vigyázat, ehető! című közösségi filmhéten az 1. számú mítosz: Ipari mezőgazdaság nélkül éhezni fog a világ című alkotást, utána Az étel nem játék! – élelmiszerárak és spekuláció; majd a Tájfajták bevetésre várva címet viselő magyar nyelvű, színes filmet vetítik. Bővebb információkat

ITT

olvashat a vasárnapig tartó rendezvényről. Krisztus keresztre feszítésének körülményeiről tart előadást Kiss-Rigó László megyés püspök és Dux László orvosprofesszor a

Móra Ferenc Múzeumban

18 órakor. A Munkácsy-kiállításon a Krisztus-trilógia redukciói előtt vizsgálják meg a festmények történetének hátterét, vallástörténeti és orvostudományi szempontból elemzik Jézus keresztre feszítésének történetét. Munkácsy Mihály monumentális méretű festménysorozata a történelem egyik legtragikusabb eseményét, Jézus kereszthalálát dolgozza fel. A Krisztus-trilógia mindhárom tagja lenyűgöző alkotás, melyek az igazi világhírt hozták meg Munkácsy számára. Az elsőként elkészült Krisztus Pilátus előtt című alkotást egy nyár alatt 330 ezren tekintették meg Párizsban, a második kép, a Golgota szintén óriási népszerűségnek és szakmai elismerésnek örvendett. Az 1896-ban elkészült harmadik darabot, az Ecce Homo-t pedig a budapesti millenniumi ünnepségeken mutatta be a festőóriás. Ne hagyd a fiókban! A FISZ Klub Szeged rendezvénye 19 órakor kezdődik a

Rongy Kocsmában

. A rendhagyó irodalmi sorozat vendégei ezúttal Bajtai András költő, kritikus, újságíró, Sirokai Mátyás költő, zenész, (Bajtai Andrással a Lelkigyakorlatok irodalmi blog szerkesztője), és Tolvaj Zoltán költő, műfordító.

Folyamatos kiállítások, programok

Ötven éve érkezett az első Bengáli villamos Szegedre, ebből az alkalomból emlékkiállítás nyílt a Közlekedési Emléktár Alapítvány, a Szegedi Közlekedési Kft. és az EDF DÉMÁSZ szervezésében az

EDF Galériában

, a Klauzál téren. A szervezők nemcsak a járművet, de a város elmúlt ötven évét is szerették volna bemutatni. A kiállításon különleges tárgyi emlékek, köztük a járműveken található feliratos táblácskák, jegyérvényesítő készülék, néhány, a villamosok irányításához szükséges menetkapcsoló vagy éppen a vezetők által utastájékoztatásra használt mikrofon is látható. A tárlaton csaknem negyven tabló segít felidézni a jellegzetes szegedi járművek pályafutásának egyes korszakait, de a látogatók tervrajzokon is tanulmányozhatják a villamosokat. Emellett a kiállított Bengáli emlékmodellbe be is ülhetnek a nézelődők, ahol kisfilmek idézik fel a múltat. Az első Bengáli ötven éve érkezett Szegedre. Az 1960-as években a fővárosban az igencsak megnövekedett utasszám miatt fejlesztették ki a négytengelyes csuklós járművet, ami bár ott nem aratott nagy sikert, a vidéki városokban évtizedekig szállította az utasokat. Szegedre 1962 novemberében érkezett az első Bengáli, majd évtizedek alatt 46 darabosra bővült a flotta. Ezek a járművek fél évszázadon át meghatározták a szegedi városképet és a villamosközlekedést. A Bengáli’50 kiállítás az EDF Galériában december második hetéig várja a látogatókat.

A képregény és a társművészetek kapcsolatát példázza Miklosovits László grafikusművész Röhög az osztály című kiállítása, amit a

Somogyi-könyvtárban

láthatnak az érdeklődők. A cím árulkodó: Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének egyik írása, a Röhög az egész osztály képregény-változatát készítette el az alkotó. „Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt... Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz” – foglalata össze irodalmi mű és képregény viszonyát a művész. A grafikusművész nevéhez irodalmi művek köteteinek tervezése, illusztrálása is fűződik. Az Arany János születésének 180. évfordulójára megjelent verseskötet rajzairól Keresztury Dezső írt elismerő sorokat. Miklosovits László Röhög az osztály című kiállítása november 15-től december 12-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár földszintjéről nyíló Internet-Térben. És a HaJó jön... – Haui József rajzfilmtervező kiállítása december 5-ig látható a

Somogyi-könyvtár

aulájában. A Vizipók-Csodapók, a Mézga család, a Magyar Népmesék és a Kérem a következőt! figuráinak rajzolója tervezett többek között plakátokat, puzzle-t, gyereknyomdát, kifestőkönyvet, diafilmet, ABC-mesekönyvsorozatot a Vízipók figuráival, logopédiai kártyasorozatot, tervezett müzlisdobozt, matricát, rendőrségi logót, közlekedési sorozatfüzeteket, gyerekpezsgőre címkét, dobozos üdítőkre figurákat, plüssjátékhoz figuraterveket, rajzfilmekhez DVD-borítókat is. Rajzol és ír a Dörmögő Dömötör magazinban, készített képregényeket, több mint száz mesekönyvet és két tucat tankönyvet illusztrált. Életművét gazdagítja két egész estés arab rajzfilm képes forgatókönyve is, Munkásságáról így fogalmazott: „Én csak rajzolni akarok, hatvanévesen is. A rajzolás a kenyérkereső munkám, én nem művészkedek, önkifejezek vele… mindig annak örültem a legjobban, ha tetszett, szórakoztatott, örömet okozott a munkám másoknak (is).” A tárlaton eredeti rajzok (képregények, könyvillusztrációk) tekinthetők meg a művész magángyűjteményéből, amelyeket kiegészítenek a Somogyi-könyvtárban őrzött, illusztrált kötetek és folyóiratok. Haui József kiállítása december 5-ig látható a Somogyi-könyvtár aulájában.

Eudochia Zavtur moldovai festőművész alkotásai tekinthetőek meg a

Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében.

A művész Eudochia Zavtur, a Moldovai Képzőművészek Egyesületének tagja, 1953-ban született a moldovai Corjevoban. A nemzetközileg elismert, a moldovai kortárs román képzőművészet egyik legjelentősebb képviselője a grafik, a könyvillusztráció és a festészet műfajában alkot. A Kijevi Művészeti Akadémián végzett művésznő ihletének egyedi rendszerbe foglalt munkasorozatok általi megjelenítését részesíti előnyben, mind a megragadott témák kohéziója, mind a stilisztikai elrendezés révén. Eudochia Zavtur olajfestményeinek világa harmóniát és fényt fejez ki, a színárnyalatok rezgéseinek csodáját. Művei megtalálhatók Moldova, Oroszország, Ukrajna, Románia, Olaszország, Finnország, Németország, Izrael, Franciország, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália számos állami és magángyűjteményében. A kiállítás 2012. december 7-éig látogatható. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

A Móra Ferenc Múzeum jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton több mint 40 Munkácsy-festményt mutatnak be, köztük több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. Új alkotással is

gyarapodott a gyűjtemény,

Munkácsy Mihály ujjlenyomata is rajta van azon a miniatűr tájképen, amit október 26-án mutatott be a kultúrpalotában Pákh Imre műgyűjtő. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című alkotás redukciója is látható a december 16-áig látogatható tárlaton. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az