Dalok a zongora mellől – Tandi Flóra és Miklósa Erika koncertje 19 órakor kezdődik az IH Rendezvényközpontban. A filmkedvelőknek jó hír, hogy kezdődnek a Román Filmnapok a Grand Caféban, míg a Rongyban Orvosok és Ápolónők beöltözős bulit rendeznek.
Szabó Magdolna muzeológus, kurátor tart tárlatvezetést a „Kárász Judit 100” című kiállításon 16 órától a
Kass Galériában
a 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében. Belépés a Kass Galéria belépőjével. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, aki az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott. Datki Zsolt fotóművész kiállításának megnyitója 17.30-kor lesz az
Új Zsinagóga Mártír termében
a VIII. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál keretében. A Művészt és a kiállítást Lednitzky András a SZZSH elnöke mutatja be. A tárlat október 29-ig tekinthető meg a Zsinagóga nyitvatartási ideje szerint. Görög tánciskolába várják az érdeklődőket 18 órára a
Nemzetiségek Házában
. A táncoktató Szeltner László lesz. A rendezvényt a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete szervezi. Szabadegyetem – Szeged 18 órától az
SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban
a 17. Őszi Kulturális Fesztivál részeként. A C-vitamin felfedezésének hatása a paprikaiparra, a dél-alföldi gazdaságra címmel tart előadást Vajda Tamás levéltárvezető (SZTE Egyetemi Levéltár).
Tűzben égve címmel Simon Miklós és Barkos Beáta alkotásaiból nyílik tárlat 18 órakor az
SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban
. A megnyitón közreműködik Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes és Fábri Géza kobozművész. A kiállítást Marton Árpád művészeti író ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Simon Miklós a ’70-es években kezdett el tűzzománc képeket készíteni, melyek azonnal a tengeren túlra röpítették nevét. 1995-től ismét rendszeresen hozza létre szakrális és konstruktív alkotásait. Munkáit áthatja a magyarságszeretet és az ősi hitvilágunkban, kultúránkban és írásbeliségünkben gyökerező, máig ható üzenet. Barkos Beáta 1995 óta foglalkozik tűzzománccal, ugyancsak visszanyúlik az ősiséghez, az élet értelmét jelentő motívumokhoz, melyeket itthon már nem, Erdélyben azonban még olvasnak. A Dugonics András Piarista Gimnázium rajz- és művészet tanára. Ők ketten hozták létre és működtetik a Tápéi Tűzzománc Tanodát, ahol immáron ezer ember kóstolt bele a tűzzománc varázslatos alkotói folyamatába. 2011-ben ők képviselték hazánk képzőművészetét a 8. Firenzei Biennálén. Most a biennálé beszámoló kiállításán mutatják be a szegedieknek a Firenzében kiállított és az azóta készült műveiket. A kiállítás megtekinthető október 31-ig, hétköznap 8-tól 20 óráig, míg szombaton 9-től 16 óráig. A Román Filmnapokat ötödik alkalommal rendezik meg Szegeden október 24-e és 27-e között a
Grand Caféban.
Létrejöttét ezúttal kimondottan a magyarországi és romániai partnereknek köszönheti, akik ezzel a gesztussal együttérzésüket és elismerésüket fejezik ki a költségvetés nélkül maradt Budapesti Román Kulturális Intézettel. A TIFF (kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál) igazgatója, a Mozinet és Anjou Lafayette filmterjesztő cégek ingyen biztosítják a szerzői jogokat a legújabb, Szegeden bemutatásra kerülő román filmekhez, melyeket szintén ingyen fordítottak és feliratoztak. Az idei év mottója „Évfordulók és barátságok”, ugyanis 20 éves a Budapesti Román Kulturális Intézet, 5 éves a Szegedi Fiókintézete, és 100 éves az első sikeres román játékfilm „Románia függetlensége”. Szerdán este a Valahol Palilulában című filmet láthatják az érdeklődők 18.30-tól. A Silviu Purcărete által rendezett film főszereplője Serafim, frissen végezett orvos, akit ideiglenesen egy isten háta mögötti, alföldi román kísértetváros, Palilula kórházába helyeztek át. Új munkahelye egy valószínűtlen intézmény, amely egyszerre szanatórium, járványkórház és nőgyógyászati klinika, ahol ugyanakkor egyetlen gyerek sem jön világra. Palilula egy olyan hely, ahol a jelentéktelen és a varázslatos dolgok együttesen határozzák meg a létet. A város lakosságát az örökös részegség, mulatozás és orgiák szakítják el a való világtól. A film több éven keresztül követi Serafim doktor palilulai viszontagságait. http://www.youtube.com/watch?v=20ezHTu14Xc Tizenkét lépés a bölcsesség felé. Keleti és nyugati tanítások a gyakorlatban – a téma iránt érdeklődőket 19 órára várják a
Concordia Kultúrműhelybe.
Az előadó Szalai Péter lesz. A kurzus szerdánként folytatódik, ugyanebben az időpontban, a következő előadás október 31-én lesz. A Genéziusz Színház bemutatja: Karinthy Frigyes nyomán Hököm Színház (kabaré) 19 órától a
Szegedi Bibliotékában.
Karinthy Frigyes klasszikusai betekintést engednek a színházi munkafolyamatok azon területeibe, amelyek a nézők elől elzárva zajlanak. Természetesen teszi ezt sajátos látószögén keresztül, a maga egyedi és őszinte humorával. Mi sem tudtuk megállni, hogy ki ne próbáljuk magunkat a polihisztor színházi szolga, az ihlettelen drámaíró, vagy a túl kreatív direktor szerepében. Dalok a zongora mellől – Tandi Flóra koncertje 19 órakor kezdődik az
IH Rendezvényközpontban
, melynek vendége Miklósa Erika. Közreműködnek: Demeter László operaénekes és Molnár Gábor énekes, zeneszerző, a Fool Moon vokálegyüttes tagja, Nagy Imre Erik karmester, zeneszerző (zongora), Márton Gergely, a JackDanimalZ zenekar tagja (gitár). Tandi Flóra az Állam- és Jogtudományi Kar végzős hallgatója, mindemellett énekes, az igényes könnyűzene hazai képviselője. Mentora már négy éve az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Miklósa Erika, aki örömmel tesz eleget tanítványa meghívásának. Az Őszi Kulturális Fesztivál idei koncertjén együtt is színpadra lépnek majd, bemutatják első közös dalukat. http://www.youtube.com/watch?v=AjM2cp8yaPo&feature=share&list=UUZbymfkMQWfoGHPLq56ttLw Orvosok és Ápolónők Beöltözős Parti lesz 21 órától a
Rongy Kocsmában
a Rongy és az ETSZK HÖK rendezésében. Zene: Dj Xandro (vegyesfelvágott).
Privát könyvtár – Sejben Lajos kiállítása látható a
Somogyi-könyvtárban
. A kisteleki születésű, Szegeden élő és alkotó festő, grafikus, szobrász alkotásaiból rendezett tárlat címe: Privát könyvtár. A különleges műtárgyak egy részének alkotására a művészt éppen a tárlat helye, a könyvtár inspirálta. Az így született „művészkönyvek” anyagában a papír és cellulóz mellett a fa, bőr, fém, textil is megjelenik. Sejben Lajos alkotásait november 22-ig láthatják az érdeklődők.
Október végéig látható Szekeres Erzsébet szövött falikép kiállítása Árpád-házi szentjeinkről a
Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg termében
hétköznapokon 10-től 18 óráig. Szekeres Erzsébet textilművész Gödöllőn él. A legnőiesebb művészeti technikával, a textillel a Galgamente népművészetének és édesanyjának a hatására jegyezte el magát. A gödöllői hagyomány, a magyar népművészet és hite iránti mélységes elkötelezettsége képezik művészetének gyökereit. A három gyökérből keze alatt különleges fa nőtt ki. Jelen kiállítás témáját vallásossága ihlette. Különös, szinte törvényszerű egymásra találása a témának és a technikának. A gyapjúból szőtt faliszőnyeg középkori eredetű templomi tárgy, a hideg karzatokon tűnt föl, hátmelegítőként. Ha mintát vittek bele, az világi jellegű volt. Erre az eredendően szakrális térben használt tárgyra szőtte a művésznő szentjeit, és emelte a magas művészet rangjára az egyszerű kézműves technikát. Szekeres Erzsébet középkori magyar szentjeinket bemutató jelen kiállítása is híven tükrözi egész munkálkodását vezérlő művészi hitvallását: Hit, család, haza. A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a
Reök-palotában.
A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak. Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a KÉSZ Csoport gyűjteményéből, melynek darabjai a
Reökben
láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható.
Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a Belvárosi Mozi Kamaragalériájában. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató október végéig várja az érdeklődőket a
Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében.
A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja.
Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi
Móra-múzeumban
a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. Datki Zsolt neurobiológus egyedi hangulatú, infravörös fotográfiáit láthatja a közönség a szegedi
Reök-palotában.
Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek vizsgálatával foglalkozó fiatal kutató laboratóriumi munkája során ismerkedett meg a különleges fényképészeti eljárásokkal, többek között a mikroszkópos és az infravörös fotográfiával. A kiállításon bemutatott alkotásainak világa teljesen eltér a megszokottól: különleges tónusok keverednek képein, a víz és az ég fekete, a fák levelei, a fű fehér az általában monokróm képeken. A letisztult, lágy fényekkel rajzolt fotográfiák középpontjában a természetes női szépség áll. Datki Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy négy éve foglalkozik az infravörös fényképezéssel, amelyet igen kevesen művelnek Magyarországon. Ennek oka, hogy az eljáráshoz speciálisan átalakított fényképezőgépre van szükség, mivel a jelenlegi digitális gépek a látható tartományon kívüli ultraibolya, illetve infravörös fényt kiszűrik. Ezt a szűrőt el kell távolítani a gépből, a helyére pedig olyan kerül, amely az infravörös tartományra teszi érzékennyé a berendezést. A szűrő típusától függően jelennek meg “álszínek” a képeken, vagy lesznek az elkészült fotók fekete-fehérek. További technikai nehézséget jelent, hogy a napjainkban népszerű felületkezelt objektívek bevonata is kiszűri az infravörös fény jelentős részét, így a módszerhez leginkább az 1980-as, 1990-es években készült professzionális lencsék használhatók. A tárlat október 28-áig tekinthető meg. A
Móra Ferenc Múzeum
jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.