Keddi programajánló: Séta Szent-Györgyi Alberttel

A rektoriban és az alsóvárosi ferences templomban is hangversenyre várják a zenekedvelőket. Délután Szent-Györgyi Albert emléksétára invitálják az érdeklődőket, míg az IH-ban a BÁRcsak (zsebrevü) várja a kikapcsolódni vágyókat.

Ungarn liest Österreich 2012 – Sprachmächtig, sprachlos, mehrsprachig címmel 14 órától az

SZTE BTK Kari Konferenciatermében

Nagy Hajnalka (Klagenfurt) német nyelvű előadására várják az érdeklődőket. Az előadás középpontjában az irodalmi többnyelvűség különböző formái és funkciói állnak. Az előadás továbbá rávilágít arra is, hogyan konstruálódik egy már önmagában is heterogén szubjektum a nyelvek keveredése által, és hogy milyen poétikai vonatkozásai van a többnyelvűségének a migráns írók írásaiban. Szent-Györgyi emlékhelyek Szegeden – ezzel a címmel tartanak emléksétát Hannus István egyetemi tanár (SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) vezetéséve 15 órától a

Déri Miksa Ipari Szakközépiskolától

. Szent-Györgyi Albert életének legfontosabb éveit töltötte Szegeden, és ezt a meghatározó időszakot számos emlékhelyen lehet felidézni. A 2-3 órás séta alatt a résztvevők Hannus professzor vezetésével megismerhetik a Nobel-díjas tudós egykori munkahelyeit (köztük a C-vitamin „szülőhelyét”), lakásait és a Szent-Györgyi Emlékszobát, miközben érdekes történeteket tudhatnak meg a nagy biokémikus életéről, kutatásairól. A sétához előzetes jelentkezés szükséges október 9-én 12.00 óráig az SZTE Kulturális Irodában (Dugonics tér 13., Telefon: 544-045). A séta a szakközépiskola főbejáratától indul. Bene Zoltán: A méltányolás ideje című tanulmánykötetének bemutatója 18 órakor kezdődik a

Millenniumi Klubban

, amelyen a szerzővel Varga Emőke irodalomtörténész beszélget. „Bene Zoltán sokféle élmény- és érzékenységformát artikuláló írásainak tárgya és stílusa a hivatás-szerűen irodalommal foglalkozó ember szakmai törekvésein túl a szerző értéktudatáról és létbeli pozíciójáról is beszédesen árulkodik. A szeretetteljes elmélyültség és egzisztenciális érintettség motiválta szövegek alapján bizton állítható, hogy Bene Zoltán az emberiség nem túl nagyszámú szabadcsapatából, az elhívás útján járó hűségesek fajtájából való, aki saját növéstervére, önnön transzcendenciájára figyelve teszi a dolgát” – fogalmazott Ködöböcz Gábor.

Németh Istvánné fényképész festménykiállítása 16 órakor a

Tömörkény István Művelődési Házban

. A tárlatot Maláj György, a Szegedi Nemzeti Színház kulturális szervezője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás október 26-ig, hétköznap 10 és 18 óra között tekinthető meg. Tanuljunk tanulni 18.30-tól a

Concordia Kultúrműhelyben

. Önmagunk motiválása: hogyan érjük el, hogy érdekeljen a tanulnivaló? Hatékonyabb tanulás az emlékezet működtetésével. Időbeosztási fogások: hogyan vigyük végig, amit elterveztünk? A rendezvény előadója Havasi Ferenc. Ungarn liest Österreich 2012 – Migráns osztrák történetek 19 órától a

Grand Caféban.

A Forrás című folyóirat 2012. októberi tematikus számát bemutatják: Füzi László (főszerkesztő), Bombitz Attila és Nagy Hajnalka (az osztrák szám szerkesztői), Bogáts Márta (az SZTE BTK német nyelvű kultúrák és irodalmak specializáció hallgatója), valamint Arany Mihály (doktorandusz, a kultúra specializáció tutora). Hogyan integrálható az immár jól definiált osztrák irodalom szűkre szabott keretébe azon bevándorló szerzők irodalma, akik az 1960-as évektől kezdve meghatározzák a németajkú országok társadalmi és kulturális rendszerét? Hogy a bevándorló szerzők irodalma a mai osztrák irodalom szerves részét képezi, mi sem bizonyítja jobban, mint az immár elismert írók és írónők állandó irodalmi jelenléte az osztrák könyvpiacon. A Forrás tematikus száma jeles magyar műfordítók közvetítésével mutatja be a migráns osztrák irodalom legjavát. Az SZTE BTK Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék, valamint a budapesti Osztrák Kulturális Fórum közös rendezvénye.

BÁRcsak (zsebrevü) 19 órától az

IH Rendezvényközpontban

. Bródy János slágereinek felhasználásával írta: Janik László. Bárcsak… Végtelen mennyiségű folytatást tudnánk a szó után írni. Éva és Béla furcsa páros. Évtizedes barátságuk megmagyarázhatatlan. Az egyik precíz, pontos, visszahúzódó, a másik szórakozott, harsány és slampos. Mi köti mégis össze őket? A Bár. Ahol esténként fellépnek. A Bár. Ami külön világként nehezedik az életükre. A Bár. Ahol elbújhatnak és szem előtt lehetnek, ahol játszhatnak és pihenhetnek, ahol panaszkodhatnak és vigaszt nyernek. Csak a Bár. Ahol minden sóhaj úgy kezdődik: bárcsak. Egy felhőtlen este sok szerelemmel és humorral, és persze remek zenékkel, amik a 80-as 90-es éveket idézik. Szereplők: Márkus Judit (Éva), Janik László (Béla). Az SZTE JGYPK Ének-zene Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék nemzetközi hangversenyére várják a zenekedvelőket 19 órára az

SZTE Rektori Hivatalba

, míg a Collegium Musicum orgonahangversenyét az Alsóvárosi Ferences-templomban tartják, szintén 19 órától. Undorgrund Klub 20 órától a

Jazz Kocsmában.

Az Undorgrund-csapat új és régi, főleg gitáros indie/alter zenékkel segíti elő a fogyasztást, dumálgatást, kikapcsolódást a szegedi Jazz Kocsmában minden hónap 2. keddjén este 8-tól, ingyenesen. A Joy Divisiontől a Vaccines-ig, a Wire-től a dEUSig bármi előfordulhat. Vinnai András: Másik ember (felolvasószínház) 20 órától a

Millenniumi Klubban

. Szereplők: Barnák László, Borsos Beáta, Gömöri Krisztián. A Mobil Front Műhely bemutatja a hazai kortárs drámaírói generáció egyik legkiemelkedőbb tagjának (eddig még színpadon be nem mutatott) színdarabját, felolvasószínházi formában. Vinnai András színészként debütált, majd olyan rendezők állandó szerzője lett, mint Bodó Viktor, Vajdai Vilmos. Darabjai folyamatosan jelen vannak a Szputnyik, a Katona József, vagy a TÁP Színházban, ill. a KOMA Társulatnál. A Mobil Front Műhely Barnák László színművész-rendező csapata, amely alkalmi társulatával a kortárs színházi szövegek bemutatását tűzte ki céljául. Hozzájuk köthető a Hal a zacskóban, A rejtőzők és legutóbb A Grönholm módszer című előadások létrehozása. Nóra és Alvin összeköltöznek egy garzonba. Még aznap éjjel szakítanak. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy eltűnt az ajtó, amin keresztül el lehetne hagyni a lakást. Nóra és Alvin tehát kényszerűségből együtt maradnak. A lakás különleges adottságainak köszönhetően több mint háromszáz évig. Nóra és Alvin, Nóra & Alvin, Nóra, Alvin, Noralvin. Mint valami fájdalomcsillapító. Kamarasci-fi sok veszekedéssel.

Folyamatos kiállítások, programok

Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából című tárlata, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek.

Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.