Hétvégi programajánló: operett a JUGYU Klubban, opera a nagyszínházban + FOTÓK, VIDEÓ

Umberto Giordano André Chénier című operáját október 6-án 19 órától játsszák a Nagyszínházban az Armel Operaverseny és Fesztiválon Bodolay Géza rendezésében, míg a Kisszínházban John Steinbeck Egerek és emberek című színműve látható hétvégén. A kultúrcsempészek színházi előadásra és koncertre invitálnak, a Rongyban pedig a Jump Rock Band lép fel.

A

Kisszínházban

szombaton 15 órakor, vasárnap pedig 19 órától John Steinbeck Egerek és emberek című színműve látható. A színdarab a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikus történetét tárja elénk. George, az alacsony és fürge észjárású fiatalember és társa, Lennie, a lomha, szellemileg visszamaradott óriás egy kaliforniai tanyán vállalnak munkát. Közös álmuk egy saját tanya, ahol önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. „Ritka eset, hogy két ember együtt vándoroljon. Tudod, milyenek a munkások: jönnek, megkapják az ágyukat, dolgoznak egy hónapig, aztán elmennek egyedül. Sose láttam, hogy valaki törődött volna a másikkal. Nem is tudom, miért. Talán ezen a rongyos világon mindenki fél a másiktól.” (Steinbeck: Egerek és Emberek). A darab két főszerepét, Lennie-t, a lomha, szellemileg visszamaradott óriást Borovics Tamás, illetve alacsony és fürge észjárású társát, George-ot Pataki Ferenc játssza. További részleteket

ITT

olvashat.

Az V. Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál (Szabadka-Szeged) keretében szombaton 14 órakor indul a sínbusz

Szabadkáról

Szegedre. Útközben fellép Dejan Matić (Belgrád, Szerbia), Milan Dobričić (Belgrád, Szerbia), Barlog Károly (Budapest), Nagy Ildikó Noémi (Budapest), Papp Sándor Zsigmond (Budapest), Izsó Zita (Budapest), Siniša Soćanin (Belgrád, Szerbia), Bartis Attila (Budapest), Dragana Mladenović (Pancsova, Szerbia), Tóbiás Krisztián (Balatonfüred) Zene: Wooden Ambulance (Szabadka) A sínen: Szombathy Bálint Áttörés című videoperformansza élőben! 19 órakor a

Grand Caféban

Orthopaid rövű – Benda Balázs (Szeged, 1965-1992), 20 órakor a

Jazz Kocsmában

pedig Wooden Ambulance koncert lesz. A szabadság-szerelem kérdéseit máig érvényesen dolgozza fel Umberto Giordano André Chénier című operája, melyet október 6-án 19 órától játszanak a

Nagyszínházban

az Armel Operaverseny és Fesztiválon Bodolay Géza rendezésében. Umberto Giordano (1867-1948) olasz zeneszerző, a verizmus kiváló képviselője. Nápolyi tanulmányai befejeztével főleg operákat komponált, melyek közül a legismertebbek a Fedora és az André Chénier. Az utóbbi a francia forradalom alatt kivégzett költő sorsából meríti témáját. A vidéki arisztokraták még tovább folytatják régi életmódjukat a párizsi forradalom kitörése után is. Coigny grófék estélyén megjelenik André Chénier, a költő. Egyik verse felháborítja az arisztokrata társaságot, mivel a nép elnyomása ellen emel szót. Gérard, a komornyik lázadó parasztok élén ront be az estélyre, ezért azonnal elbocsátják. A forradalom győzelme után a költő szerelembe esik Coigny grófnővel. Madeleine-t Gérard is szereti, akiből közben a köztársaság titkára lett. A két férfi egy alkalommal karddal ront egymásra, és Gérard megsebesül. Chénier-t forradalmi bíróság elé állítják, a koncepciós per mozgatója riválisa, Gérard. Madeleine mindenre képes a költő életének megmentéséért. Hiába. André Chénier-t halálra ítélik, a grófnő önként követi a guillotine alá. További részletek és Bodolay Gézával készített interjút

ITT

olvashat. A III. Musical és Operett Napok gálaműsora 19 órakor kezdődik a

JGYPK Szabadidőközpont Kávézójában

, a JUGYU Klubban. A Musical Hangja Énekverseny 2012 helyezettjei lépnek fel. A programra jegyek a következő telefonszámon foglalhatók: +36/30-336-2332, valamint a JUGYU Klubban vásárolhatók.

Szombaton és vasárnap toronynyitás fogadalmi templom. Ha már láttad Szeged panorámáját nappali fényben, bizonyára kíváncsi vagy rá esti kivilágításban is. 19 órától félóránként indulnak csoportok a

Dóm

város felőli tornyának bejáratától. Jegyek a helyszínen válthatók (700 Ft), a 6 éves kor alatti gyermekek szülői kísérettel ingyen felmehetnek. Jump Rock Band koncert lesz szombaton 22 órától a

Rongy Kocsmában

. Az együttes vezetője Rusznák Gábor 1998-ban alapította a Jump Rock Band zenekart. Többszöri tagcsere után 2002 óta játszanak ebben a felállásban. Első lemezük 2000-ben jelent meg Ugrás a jövőbe címmel. Saját dalaik mellett magyar előadóktól játszanak feldolgozásokat. http://www.youtube.com/watch?v=DLraxi5Vxsw Vendégkórus a Dómban vasárnap 10 órától a 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében. Az ünnepi szentmisén a nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus, valamint a Dóm Énekkara működik közre. Mindkét kórus tevékenységének célja megismertetni és megszerettetni a hallgatósággal az egyházi és a világi kóruszenét egyaránt. Az Emmanuel Kamarakórus a nagybecskereki székesegyház kórusából alakult 1997-ben, a Szegedi Dóm Énekkara pedig az 1930-as évektől játszik meghatározó szerepet a város zenei kultúrájának, hírnevének építésében.

Folyamatos kiállítások, programok

Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából című tárlata, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek.

Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.