Hétfő-keddi programajánló: megemlékezések, ünnepi hangverseny + FOTÓK

Hétfőn és kedden ünnepi megemlékezéseket tartanak Szeged-szerte, a dómban pedig ünnepi hangversenyt rendeznek. A Régi Zsinagógában a Földbe némult száj című darab ősbemutatójára várják az érdeklődőket.

Október 22-én, hétfőn 17 órakor kezdődik a Jobbik szegedi alapszervezetének megemlékezése a

Dóm téren

, Kováts József szobránál, amelyen felszólal Tóth Péter, a párt Csongrád megyei frakcióvezetője, Rácz Tibor szegedi alelnök, Hajnal Péter HVIM, továbbá vitéz Ótott Ferenc a Vitézi Rendtől. Ünnepi hangverseny lesz a

Dómban

október 23-án 19 órától, mely előtt emlékező szentmisére várják a híveket. Szeged hagyományos ünnepi hangversenye a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus előadásában. Vezényel: Gyüdi Sándor. Elhangzik: Lajtha: VII. szimfónia és Mozart Requiem. Az 1956-os forradalom és szabadsághacr áldozataira emlékeznek október 23-án a

Kálvária téren.

Kedd reggel kilenc órakor a móravárosi templomban celebrál misét Balogh József plébános, majd a Kálvária téri emlékhelynél tartanak ünnepi megemlékezést tíz órától. A kor szellemét a meghívott vendégek – Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Szabó Géza ötvösművész, volt hortobágyi kitelepített, Gulyás Gyula, a „Málenkij robot” című dokumentumfilm alkotója és Holló István atya – idézik meg az egybegyűltek előtt, továbbá részleteket hallhatnak Faludy György Pokolbeli víg napjaim című regényéből. A rendezvény végén koszorúzással és közös gyertyagyújtással emlékeznek meg a forradalom áldozatairól. Szegeden a városi ünnepség október 23-án 9.30-kor a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődik a

városháza előtt

. Tíz órától díszünnepség és koszorúzás lesz a

Rákóczi téren

, Nagy Imre szobránál. A ünnepség szónoka Ujhelyi István MSZP-s országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke lesz. Közreműködik Fekete Gizi Jászai-díjas színművész, Rácz Tibor színművész, valamint a Pavane táncegyüttes és a Fricsay Ferenc Városi Koncert Fúvószenekar.

Október 23-án, kedden kedvezményes áron, 990 forintért látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

Munkácsy-kiállítása, a Kultúrpalota többi tárlatát pedig ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők. A Kultúrpalota többi időszaki és állandó kiállítását ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők. Itt a remek alkalom a megújult, mamutfoggal és jégkorszaki ősbölény koponyával kiegészült természettudományi kiállítás, vagy az Erdély tárgyi emlékeit bemutató időszaki tárlat megtekintésére. Október 22-én mind a Móra-múzeum, mind a szegedi kiállítóhelyek zárva tartanak, október 23-án pedig csak a Kultúrpalota nyitja ki kapuit, a Fekete ház, a Kass-galéria és a Vármúzeum zárva lesz. A

tápéi Országzászló-emlékműnél

október 23-án emlékezést és koszorúzást tartanak, melyen beszédet mond Juhász Gyula Tápé fideszes önkormányzati képviselője.

Kiskundorozsmán, a Dísz téren

kedden 10 órától lesz ünnepi megemlékezés. Beszédet Mihálffy Béla fideszes önkormányzati képviselője mond. A rendezvényen közreműködnek az Orczy István Általános Iskola tanulói. Az 1956-os forradalom eseményeire emlékezik a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a POFOSZ Csongrád megyei szervezete és a Rendezvényház Nonprofit Kft. közösen kedden 10.30-tól a szegedi

Rerrich Béla téren.

A rendezvényen az 56 éve történtekre emlékezik: Fejér Dénes, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége szegedi szervezetének elnöke. Ünnepi beszédet Bodó Imre fideszes országgyűlési képviselő, Tiszasziget polgármestere mond. A megemlékezésen közreműködik Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, valamint a Forgatós Táncegyüttes Doktor László vezetésével. Az ünnepséget a hagyományoknak megfelelően koszorúzás zárja Melocco Miklós „A szabadság pillangója” szobránál.

Földbe némult száj – 19.30-tól a

Régi Zsinagógában

. Ősbemutató Branimir Šćepanović azonos című kisregénye nyomán. „Ez a keserű és realisztikus történet a modern világirodalom egyedülálló pillanata” Az előadás alapjául szolgáló kisregény egy üldözött emberről szól. Ki vagy mi elől menekül? Miért üldözik? Sikerül-e a meghajszolt, szülőföldjére visszavágyódó, beteg embernek kikerülnie a kutyaszorítóból? A kiszolgáltatottság és megaláztatás, a gyöngédség és az erőszak, a ragaszkodás és a közöny, a szabadság és a szabadság korlátai: ezeknek a problémáknak rejtett, víz alatti zátonyai körül gyűrűzik a cselekmény, amely nyugtalanít, felháborít és tiltakozásra késztet. Az előadás a MASZK Egyesület menedzsmentjében készült. tánc: Aurel Muresan; dramaturg: Selmeczi Bea; koreográfus: Zsíros Linda eh.; narrátor: Keszég László; rendező: Harsányi Attila.

Folyamatos kiállítások, programok

A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a

Reök-palotában.

A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak.

Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a KÉSZ Csoport gyűjteményéből, melynek darabjai a

Reökben

láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható. Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában

. Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató október végéig várja az érdeklődőket a Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében. A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

Datki Zsolt neurobiológus egyedi hangulatú, infravörös fotográfiáit láthatja a közönség péntektől a szegedi Reök-palotában. Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek vizsgálatával foglalkozó fiatal kutató laboratóriumi munkája során ismerkedett meg a különleges fényképészeti eljárásokkal, többek között a mikroszkópos és az infravörös fotográfiával. A kiállításon bemutatott alkotásainak világa teljesen eltér a megszokottól: különleges tónusok keverednek képein, a víz és az ég fekete, a fák levelei, a fű fehér az általában monokróm képeken. A letisztult, lágy fényekkel rajzolt fotográfiák középpontjában a természetes női szépség áll. Datki Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy négy éve foglalkozik az infravörös fényképezéssel, amelyet igen kevesen művelnek Magyarországon. Ennek oka, hogy az eljáráshoz speciálisan átalakított fényképezőgépre van szükség, mivel a jelenlegi digitális gépek a látható tartományon kívüli ultraibolya, illetve infravörös fényt kiszűrik. Ezt a szűrőt el kell távolítani a gépből, a helyére pedig olyan kerül, amely az infravörös tartományra teszi érzékennyé a berendezést. A szűrő típusától függően jelennek meg “álszínek” a képeken, vagy lesznek az elkészült fotók fekete-fehérek. További technikai nehézséget jelent, hogy a napjainkban népszerű felületkezelt objektívek bevonata is kiszűri az infravörös fény jelentős részét, így a módszerhez leginkább az 1980-as, 1990-es években készült professzionális lencsék használhatók. A tárlat október 28-áig tekinthető meg. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.