Csütörtöki programajánló: Fool Moon az IH-ban, Vinkó Leó a TIK-ben + FOTÓK, VIDEÓ

„Viva la vita!” címmel a Fool Moon és az á la c’ARTe „Fool Feature” című műsora 20 órakor kezdődik az IH Rendezvényközpontban A „Fool Feature” elnevezés az egész estés filmek világára utal, ezen az estén filmzenéket hallhat a közönség. A Pinceszínházban a Tótékat, míg a kisszínházban az Egerek és emberek című darabot láthatja a nagyérdemű, és kezdődik a THEALTER U21 plusz.

Borkóstoló lesz az

Ezerjó Borszaküzletben

15 órától, amelyen a szekszárdi Fekete Mihály mutatkozik be. A Fekete Borpince a szekszárdi borvidék egy kiemelten értékes területén, az Iván-völgy szívében helyezkedik el. A pincészet borai között megtalálhatók a hazánkban legkedveltebb fajták: cabernet sauvignon, merlot, shiraz, kadarka, kékfrankos, bikavér, olaszrizling, chardonnay, tramini, cserszegi fűszeres. „Ételed az életed” 16 órától az

SZTE Mérnöki Kar „A” épületének kiselőadójában

. A 17. Őszi Kulturális Fesztivál rendezvényén Zsarnóczay Gabriella A hús szerepe a mindennapi táplálkozásban címmel tart előadást. A rendezvény az SZTE Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet oktatóinak ismeretterjesztő előadássorozatának része.

Bakó Zsuzsanna művészettörténész, a Munkácsy-kiállítás kurátorának tárlatvezetésére várják az érdeklődőket a

Móra Ferenc Múzeumba

17 órára. Látogatható a Munkácsy-kiállítás belépőjegyével. Zöld szervezetek az állami és gazdasági szférában címmel tartanak előadást 17 órától az

SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Jakucs-termében. Szervezetek a természet-és környezetvédelem szolgálatában. A TITOK Klub (Tevékeny Ifjak a Természet Oltalmáért és a Közösségért) SZTE Öntevékeny Zöld Kör előadássorozata. Előadó: Vörös Sándor alkalmazott környezetkutató. THEALTER U21 plusz – fiatal tehetségek seregszemléje a

Régi Zsinagógában.

A 22 éves, idén „kiváló művészeti fesztivál” minősítést elnyert THEALTER történetében második alkalommal jelentkezik a Fesztivál U21 plusz. A programsorozat középpontjában idén is az utánpótlás, a fiatalok, a művészeti gimnazisták és egyetemisták, valamint a pályájuk kezdetén álló elhivatott színházcsinálók állnak. A minifesztivált a szentesi Horváth Mihály Gimnázium végzőseinek zenés hangulatkeltése nyitja október 11-én, csütörtökön este hatkor, a Régi Zsinagógában. Három év áttekintése – Vinkó Leó kiállítása 19 órakor nyílik az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Megnyitja: Simor Márton szobrászművész. Vinkó Leó 1987. február 14-én született Kiskunhalason. Több iskolai, valamint területi rajz- és festőversenyen szerepelt eredményesen. Az általános iskola elvégzése után sikeresen felvételizett a Jelky András Művészeti Szakközépiskola keramikus tagozatára, ahol megismerkedett a művészeti elvárások követelményrendszerével, és nem utolsósorban keramikus szakképzettséget szerzett. 2012-ben az SZTE JGYPK-án rajz szakos tanári diplomát kapott, szeptembertől a mesterképzés keretében folytatja tanulmányait. „Úgy érzem, a képzőművészeti ágak közül a festészet áll a hozzám a legközelebb. A képeim saját világomat tükrözik, ösztönből festek, célom, hogy egy senki máséval össze nem téveszthető, egyéni stílust alakítsak ki. Képeimen az egyszerű hétköznapi jelenetek, a természeti motívumok mellett elvontabb, filozofikusabb gondolatok is megjelennek.” Megtekinthető október 20-ig, hétköznap 08.00 – 20.00, szombaton 09.00 – 16.00 óráig. http://www.youtube.com/watch?v=RuFQgG8zODE Kulturális menedzsment Európában 18 órától a

REÖK Regionális Összművészeti Központban

. Miért van szükség kulturális programokra és ezek támogatására? Hogyan működnek a nemzetközileg elismert legnagyobb kulturális intézmények, fesztiválok? Hogyan valósítsunk meg egy elméletben már megszületett elképzelést a gyakorlatban? A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karával együttműködésben szervezett előadás keretében külföldi szakértőnk a kulturális szektor jelentőségével és működésének szabályszerűségeivel és kulisszatitkaival ismerteti meg az érdeklődőket. Kulturális tanácsadó, a La Sept televíziós csatorna (az Arte televízió francia pólusa) alapítója. Az Avignoni fesztivál (1979–1984, illetve 1993–2003 közötti) igazgatója, a francia színházi kultúra egyik legjelentősebb politikusa. A franciaországi magyar kulturális év biztosa (2001). Závada Péter: Ahol megszakad című kötetének bemutatója 19 órakor kezdődik a

Grand Caféban

. Závada Péter (1982, Budapest) az ELTE angol-olasz szakán diplomázott. Alapító tagja Akkezdet Phiai rap csapatnak, időről időre fellép slam poetry-ken. 2009 óta pubikál verseket a Holmiban, Jelenkorban, Ex Symposionban és a Litera.hu-n. 2012-ben jelent meg első kötete Ahol megszakad címmel.

Az Egerek és emberek színművet 19 órától láthatja a nagyérdemű a

Kiszínházban

. A színdarab a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikus történetét tárja elénk. George, az alacsony és fürge észjárású fiatalember és társa, Lennie, a lomha, szellemileg visszamaradott óriás egy kaliforniai tanyán vállalnak munkát. Közös álmuk egy saját tanya, ahol önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. John Ernst Steinbeck (1902-1968) Nobel-díjas amerikai regény-, novella- és színdarabíró. Legismertebb regényei az Érik a gyümölcs, az Édentől keletre és az Egerek és emberek. Az Egerek és emberek színpadi változata New Yorkban azonnali sikert aratott. A darab Pulitzer-díjat nyert. A darabról további részleteket

ITT

olvashat. Őszi operaestre invitálják a zenekedvelőket 19 órára az

SZTE Rektori Hivatal

dísztermébe. Az SZTE Zeneművészeti Kar magánének szakos hallgatóinak koncertje. Közreműködnek: Kontra Leila (szoprán), Kovács Zsuzsanna (mezzoszoprán), Herceg Ferenc (tenor), Kiss András (basszus). Zongorán közreműködik: Kerényi Mariann és Oberfrank Péter.

Tóték – tragikomédia egy részben 19.30-tól a

Szegedi Pinceszínházban.

„Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!” „Minden kornak megvan a divatos betegsége; mostanában általános az a jelenség, hogy senki se ismeri saját testméreteit. A többség egy fejjel alacsonyabbnak szeretne látszani, de akadnak cseplesz kis emberkék, akik óriásoknak hiszik magukat. Az orvostudomány tehetetlen, hiszen erre nincs abszolút mérték, csak az számít, hogy ki-ki szubjektíve mekkorának hiszi magát.” (Ö. I.) Cuarenta dedos koncert lesz 19.30-tól a

Concordia Kultúrműhelyben

a 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében. Műsorukban a latin és francia zeneirodalom azon művei csendülnek fel, amelyekben összeér dallam és a költészet. A zenekar tagjai: Dulics Tímea (ének, tangóharmonika), Kerényi Mariann (zongora), Benák Zsolt (gitár), Pogány Áron (bőgő). Az Új Akropolisz KKE programja. Slamezgetés – Csider István Zoltán, Indiana, Pion István, Ponza és Simon Márton slam poetry estje 20 órakor kezdődik a

Grand Caféban

. „A slam poetry … mindenekfölött előadói műfaj, ez az a fajta vers, ami arra készül, hogy kiállj vele az emberek elé. Ez leginkább olyan, mint a Hyde Parkban a szónokok köve, ahol mindenki azt mond, amit csak akar. És léteznek praktikus fogások meg műfaji sajátságok, nyilván, amikkel érdemes élni, szabályok azonban nincsenek. Legalábbis formai megkötések, egy szál se. Más szabályok vannak, amikor verseny van, mert szokott lenni, ott van időkorlát, ilyesmik, de az más tészta. És hát úgy áll a helyzet, hogy ez most egyre népszerűbb. Mondjuk úgy, hogy egy csapásra bekerült a köztudatba – az egy csapást egyébként Pilvakernek hívták, de erről majd máskor. A slam poetry mindenesetre végérvényesen és megkérdőjelezhetetlenül: itt van.” Simon Márton: Az eljövetel (Litera - Az irodalmi portál). Az Irodalmi Jelen és a József Attila Kör támogatásával. Toborzó táncház Patyi Zoltánnal és barátaival 20 órától a

Millenniumi Kávéházban

. Táncot tanít Varga Sándor és Varga-Deák Veronika.

“Viva la vita!” címmel a Fool Moon és az á la c’ARTe “Fool Feature” című műsora 20 órakor kezdődik az

IH Rendezvényközpontban

. Az idén a Muzsikáló Udvarban első alkalommal debütáló produkció a Fool Moon és az á la c’ARTe kórus közös munkája. A “Fool Feature” elnevezés az egész estés filmek világára utal, az érdeklődők számára előrevetítve – ezen az estén filmzenéket hallhatunk. A koncert folyamán a könnyed magyar filmzenék mellett elhangzanak olyan szimfonikus darabok kórus- és a’cappella átiratai is, mint a Gyűrűk Ura, Indiana Jones, Star Wars vagy A Szakasz. Az á la c’ARTe független professzionális zenei társulás, kamarakórus, kreatív gondolkodó együttes s ezzel hiánypótló szerepet tölt be Magyarország zenei életében. Tagjai fiatal hivatásos énekesek, akik a megszokottól eltérően magas szintű elméleti képzésben is részt vettek, ennek köszönhető az együttes széles repertoárja, mely a klasszikus kórusirodalmon kívül zenekari, vagy hangszeres műveket, filmzenét, könnyűzenét is tartalmaz. Az á la c’ARTe kifejezés hagyományosan az étlapról szabadon választást jelenti, esetükben erre a széles műsortárra utal, melyből a vendég tetszése szerint választhat. Nincsenek előre kitalált A és B menük, vagy lejárt szavatosságú olcsó összetevők. Étlapjukon a világ összes nemzet konyhája és ételkülönlegessége szerepel. Az á la c’ARTe független professzionális zenei társulás, kamarakórus, kreatív gondolkodó együttes s ezzel hiánypótló szerepet tölt be Magyarország zenei életében. Smokie Joe koncert lesz 21 órától a

Rongy Kocsmában

. „Szerény zenekarunk 2007 őszén alakult, abszolút amatőr tagokkal. Hétvégi szórakozásként tudtuk be az együttzenélést. Néhány számot tanultunk be, de megesett, hogy akár fél óráig is tartó jammelésbe kezdtünk” – írják magukról.

Folyamatos kiállítások, programok

A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató október végéig várja az érdeklődőket a

Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében.

A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja. Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

tárlata Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából címmel, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek.

A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a

Reök-palotában.

A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak. Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a KÉSZ Csoport gyűjteményéből, melynek darabjai a

Reökben

láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható. Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában.

Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”.

Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában

. Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

Datki Zsolt neurobiológus egyedi hangulatú, infravörös fotográfiáit láthatja a közönség péntektől a szegedi

Reök-palotában

. Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek vizsgálatával foglalkozó fiatal kutató laboratóriumi munkája során ismerkedett meg a különleges fényképészeti eljárásokkal, többek között a mikroszkópos és az infravörös fotográfiával. A kiállításon bemutatott alkotásainak világa teljesen eltér a megszokottól: különleges tónusok keverednek képein, a víz és az ég fekete, a fák levelei, a fű fehér az általában monokróm képeken. A letisztult, lágy fényekkel rajzolt fotográfiák középpontjában a természetes női szépség áll. Datki Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy négy éve foglalkozik az infravörös fényképezéssel, amelyet igen kevesen művelnek Magyarországon. Ennek oka, hogy az eljáráshoz speciálisan átalakított fényképezőgépre van szükség, mivel a jelenlegi digitális gépek a látható tartományon kívüli ultraibolya, illetve infravörös fényt kiszűrik. Ezt a szűrőt el kell távolítani a gépből, a helyére pedig olyan kerül, amely az infravörös tartományra teszi érzékennyé a berendezést. A szűrő típusától függően jelennek meg “álszínek” a képeken, vagy lesznek az elkészült fotók fekete-fehérek. További technikai nehézséget jelent, hogy a napjainkban népszerű felületkezelt objektívek bevonata is kiszűri az infravörös fény jelentős részét, így a módszerhez leginkább az 1980-as, 1990-es években készült professzionális lencsék használhatók. A tárlat október 28-áig tekinthető meg. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.