Csütörtöki programajánló: hamisítások a Reökben, Cimbaliband a Milkában + FOTÓK, VIDEÓK

A Móra-múzeumban csütörtökön az SZTE-s diákok kedvezményesen tekinthetik meg a Munkácsy-tárlatot, este a Jazz Kocsmában Yowie (USA) koncert lesz, míg a Millenniumi Kávéházban egy igazi „multikulti” zenekar, a Cimbaliband lép fel.

Kulisszális betekintés 8 órától a

Szegedi Bibliotékában

a 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében. A Kelemen László Színi-tanoda nyílt napjára várják az érdeklődőket. Az iskola 2006 óta képez színészeket Szegeden. A szeptember óta az IMPRO Művészeti és Oktatási Egyesület által működtetett iskola a Szegedi Nemzeti Színházzal, a Szegedi Pinceszínházzal, valamint sok más támogató intézménnyel közösen folytat oktatást. Ebbe a munkába enged betekintést az iskola minden kedves érdeklődő számára. Olyan tanárok tartanak betekintő órákat, mint Barnák László, Rédei Roland, Rácz Tibor, Tanács István, Kolep Zoltán. Drubina Lászlóné Pekó Anna képzőművészeti kiállítása 15 órakor nyílik az

SZTE Mérnöki Kar „A” épületének

kari Tanácstermében

a 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében. A tárlatot Véha Antal dékán nyitja meg, Drubina Adrienn közreműködésével. „Ételed az életed” címmel tart előadást Kálmán Renáta 16 órától az

SZTE Mérnöki Kar „A” épületében.

Táplálkozás történelem – étkezés régen és ma: az SZTE Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet oktatóinak ismeretterjesztő előadássorozata .

Ismét SZTE-s napot tartanak a

Móra-múzeumban

: ezúttal a Munkácsy-kiállítást tekinthetik meg rendkívüli kedvezménnyel a Szegedi Tudományegyetem hallgatói október 4-én. Pákh Imre gyűjtő szerint körülbelül 350 Munkácsy-kép lappanghat a világon, ezért a belépőjegy 350 forintba kerül majd. Az egyetemisták a lappangó lehetőségek legsikeresebb felfedezői, ezért nekik hirdet újabb kihasználásra váró alkalmat a Móra Ferenc Múzeum. A tavalyi „csontvárys” SZTE-s nap sikerén felbuzdulva idén is egyetemista napot tartanak: az érvényes SZTE-s diákigazolvánnyal érkező hallgatók komoly kedvezménnyel nézhetik meg Munkácsy Mihály emblematikus alkotásait október 4-én egész nap. A belépődíjat Pákh Imre, Amerikában élő, magyar származású gyűjtő véleménye alapján határozták meg. Hamisítások a REÖK-ben – világszerte hírhedt képzőművészeti hamisítási ügyek is terítékre kerülnek a

REÖK

legújabb, csütörtökön startoló művészettörténeti sorozatának első előadásain. Az ingyenes programon eredeti hamisítványokat is „boncolgathatnak” az érdeklődők. Festményrablások, időnként a semmiből felbukkanó, kétséges eredetű állítólagos műremekek hosszú évtizedek óta tartják izgalomban még azokat is, akik kevéssé érdeklődnek a képzőművészetek iránt. Műkincsek és bűnesetek címmel október 4-én, 16 órás kezdettel indul az az izgalmasnak ígérkező művészettörténeti sorozat, melynek legfőbb célja, hogy új, a laikusok számára is érdekfeszítő perspektívából közelítse meg a képzőművészetet és annak jelenségeit. Az ingyenes sorozat házigazdája Nátyi Róbert művészettörténész. A REÖK művészeti vezetője azt ígéri: ezen a héten hírhedt és kevésbé ismert, hol agyafúrt, hol inkább csak megmosolyogtató hamisítványokról beszél az érdeklődőknek. Kiderül majd, milyen nehéz dolga van egy hamisítónak, micsoda apróságokra kell figyelnie, hogy csökkentse a lebukás veszélyét. Szegedem, Szegedem… Találkozás és beszélgetés a Szegedi Írók Társasága tagjaival Bene Zoltán, Marton Árpád és Sándor János írókkal Veszelka Attila, a Szegedi Írók Társasága elnöke beszélget. A 17 órakor a

Somogyi-könyvtárban

kezdőd rendezvényen közreműködik Babos Ágnes előadóművész. 17 órakor az

SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén

Zöld szervezetek a civil szférában címmel tartanak előadást. A TITOK Klub (Tevékeny Ifjak a Természet Oltalmáért és a Közösségért) SZTE Öntevékeny Zöld Kör előadássorozata. A rendezvény előadója Vörös Sándor alkalmazott környezetkutató . Pasolini és az „antropológiai átalakulás” – Federico Sollazzo előadása 18 órakor kezdődik az

SZTE BTK

Petőfi Sándor sgt. 30-34. szám alatti épületében. Ahhoz, hogy megértsük ezt a világot, fontos, hogy Pasolini világnézeti perspektívájába illesztve értelmezzük. Téves például az a szemlélet, amely a lumpenproletárok világát negatívnak, a polgári életet pozitívnak állítja be, az elsőből a másodikba vezető utat a jó útra térésnek, a megváltásnak értelmezi. Pasolini szerint a „proli” világban, annak minden hibája ellenére, az ember még „tiszta”, „naiv” maradhat, ellentétben a polgári léttel, ahol az emberek a jobb anyagi életkörülményeket a tisztaság és naivitás elvesztésével fizetik meg, mivel ezen értékek a fogyasztói társadalom haszonelvű érték(telenség)eivé válnak. Federico Sollazzo Rómában született, az Università Roma Tre egyetemen filozófia szakon szerzett diplomát és PhD fokozatot. Jelenleg MÖB ösztöndíjas posztdoktori kutatóként az SZTE Filozófia Tanszékén a Corso Academic Reading in English című kurzus óraadó tanára. Az előadás olasz nyelvű, Kovács Mária tolmácsolásával.

A

Kisszínházban

19 órától John Steinbeck Egerek és emberek című színműve látható. A színdarab a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikus történetét tárja elénk. George, az alacsony és fürge észjárású fiatalember és társa, Lennie, a lomha, szellemileg visszamaradott óriás egy kaliforniai tanyán vállalnak munkát. Közös álmuk egy saját tanya, ahol önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. „Ritka eset, hogy két ember együtt vándoroljon. Tudod, milyenek a munkások: jönnek, megkapják az ágyukat, dolgoznak egy hónapig, aztán elmennek egyedül. Sose láttam, hogy valaki törődött volna a másikkal. Nem is tudom, miért. Talán ezen a rongyos világon mindenki fél a másiktól.” (Steinbeck: Egerek és Emberek). A darab két főszerepét, Lennie-t, a lomha, szellemileg visszamaradott óriást Borovics Tamás, illetve alacsony és fürge észjárású társát, George-ot Pataki Ferenc játssza. További részleteket

ITT

olvashat. Zaneta Veljanoska-Zani macedón képzőművész kiállításának megnyitója 19 órakor lesz a

Grand Caféban.

Zani 1989-ben szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, Skopje városában. Munkái eddig több mint 15 ország közönségéhez jutottak el világszerte. Örökösen kísérletező művész, festményeit egyéni technikákkal alkotja. Gyakran alkalmaz szokatlan matériákat, melyek festményeinek megkülönböztető minőséget kölcsönöznek. Jelenleg szabadúszó művészként Londonban él. A művészt Pápai Sarolta mutatja be. Gyenge Zoltán: Pszeudo Kierkegaard – A megfordult világ című könyvének bemutatója 19.30-kor kezdődik a

Grand Caféban.

Gyenge Zoltán az SZTE BTK Filozófia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, művészetfilozófus, Sørren Kierkegaard munkásságának egyik legautentikusabb hazai ismerője és interpretálója. Könyvében egy dániai kutató útján lelt kéziratnak ered nyomába. „Jelen mű egy talált kézirat. Vagy nem. Kierkegaard a szerzője. Vagy nem. Döntse el ki-ki maga. Ne tűnjék szerénytelenségek, ám mivel a személyes érintettségem a megtalálás körülményeit illetően nem csekély, és bár jól tudom, hogy véleményem sem fontos, azért mégis elmondom, hogy a magam részéről tulajdonképpen lényegtelennek tartom, ki a szerző. Mert a szerző maga a mű” – írja Gyenge Zoltán, akivel Balog József szerkesztő beszélget. A Cimbaliband koncertje 20 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

. Zenéjükben a modern kelet-európai életérzés keveredik a népzenével, viszont mindez természetes formában történik, mert ők igazi „multikulti” zenekar. Szerb harmonikás, magyar hegedűs, roma nagybőgős, sváb-magyar cimbalmos és gitáros, mindez egy sejtelmes női énekhanggal és egy jazzdobossal megfűszerezve. Zenéjük forrásai különböző helyekről fakadnak: magyar népzene, klasszikus zene, jazz, balkáni népzene, rock’n’roll, de két dolog mégis összetartja a bandát, a barátság, és egy igazi varázslatos magyar hangszer: a cimbalom. A zenekar tagjai: Szita Eszter (ének, vokál), Unger Balázs (cimbalom, ének, vokál), Boda Gellért (hegedű, kontra), Lázár Gyula (nagybőgő, basszusgitár), Horváth Dániel (dobok, cajon, derbuka, konga, kanna), Unger Gergő (gitár, ének, vokál), Agatics Krunoszláv „Kico”(harmonika) http://www.youtube.com/watch?v=S9V162texRg Yowie (USA) koncert lesz a

Jazz Kocsmában

20 órától. A Yowie 2001-ben alakult a minnesotai St. Louis-ban. Zenéjüket összetett matek-rockként lehetne kategorizálni, hosszú, improvizatívnak tűnő, de alaposan megkomponált számokkal. Elsöprő erejű, feszes, kemény, szigorúan strukturált, kompromisszum-mentes zene. 21 órától a

Rongy Kocsmában

is koncertekre várják a kikapcsolódni vágyókat, fellép a Critical Silence, a Rongy Akusztik Tehetségkutató nyertese, továbbá The Lighters és Johnny in the Jungle koncertek lesznek.

Folyamatos kiállítások, programok

Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából című tárlata, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek.

Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A bibliomán – 100 éve született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, tipográfus. Széleskörű irodalmi tájékozottsága a szakma kiváló ismeretével párosult. Pályáját nyomdai betűszedőként kezdte. Tanított a Képzőművészeti- és az Iparművészeti Főiskolán, művészeti vezető volt a Helikon Kiadónál. Ő tervezte többek között a Vizsolyi Biblia és a Májmúni Kódex új kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát. Nemes egyszerűség és elegancia jellemzi munkásságát, amelyet a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása tár a közönség elé. A tárlat szeptember 4-től október 3-ig látható a

könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasójában. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.