A Nemzetiségek Házában görög tánciskolába várják az érdeklődőket, míg a XI. Nemzetközi Super 8mm Fesztivál programja a zsűri bemutatásával és versenyfilmek vetítésével folytatódik. A szegedi Super 8-as akrobata csoport performansza és koncert is várja a közönséget.
10 órától a
Bálint Sándor Szeretetotthonban
Idősödés a gyerekorvos szemével Molnár Annamária gyerekorvos tart előadást, a háziasszony Ritz Judit intézetvezetőlesz. A Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényén 15 órától a
Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán
(Boldogasszony sgt. 6.) Társadalmi helyzetkép, a fogyatékosság megjelenése napjainkban címmel Laki Ildikó tart előadást. „Előadássorozatom első egysége a fogyatékos emberek, különösen az idős fogyatékos emberek magyarországi társadalmi helyzetének bemutatása, egyéni körülményeik és közösségi kapcsolataik ismertetése. A magyar társadalom – hasonlóan más európai országokhoz – öregedő társadalom, mely természetesen a magával hordozza a sajátos társadalmi problémákat (szociális, mentális, gazdasági és intézményi). Ugyanakkor gyakori az idősekkel szembeni előítélet, diszkrimináció, valamint a megkülönböztető magatartás. Ez a fogyatékos emberek esetében még erőteljesebb, még inkább jellemző. Előadásom összefoglalása tehát annak, hogy a mai magyar társadalom milyen szereppel illeti az időseket, mit jelent idősnek, legfőképpen idős fogyatékosnak lenni” – fogalmaz Laki Ildikó.
A
Vármúzeumban
17.55-től a zsűri bemutatásával folytatódik a XI. Nemzetközi Super 8mm Fesztivál programja, majd a versenyfilmek első két „adagját” tekinthetik meg az érdeklődők. 20.30-tól „Super 8 3D” – a szegedi Super 8-as akrobata csoport performansza következik. A szegedi Nemzetközi Super 8mm Fesztivál alapítóiból szerveződött csoport több, mint egy év tizede azon dolgozik, hogy bebizonyítsa: analóg technikák alkalmazásával is nagyszerű látványt és performanszokat lehet teremteni. Akcióik általában fityiszt mutatnak a látványos showműsoroknak, a komolykodó varietének és a tömegpropagandának. A performansz után Médeia fiai koncert lesz a várkertben. A zenekar 2010 végén alakult Szegeden, tagjai: Lanczkor Gábor (gitár, vokál); Lengyel Zoltán (ének, bendzsó); Orcsik Roland (ütőhangszerek) és Szokol Szilárd (dob).
A fesztivál részletes programja ittolvasható!http://www.youtube.com/watch?v=zI4FfhZQMBY Miért nem kel(l) a Szépírás? – ezzel a címe a Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényének, melyre minden érdeklődőt várnak 16.30-ra a
Somogyi-könyvtárba
. Vendégek: a lap elindítói (Bába Kiadó, Szegedi Művész Klub, Szegedi Írók Társasága, Szegedi Szépmíves Céh, Szegedi Közéleti Kávéház) és tisztelettel felkérik az általános és középiskolák magyar tanárait, vegyenek részt a beszélgetésen. A szervezők kérdései: Ismeri-e s Szegedi Szépírást? Ha igen, milyen gyakran olvassa? Saját maga megvásárolja-e, vagy javasolná-e iskolája részére az előfizetést? Vállalkoznának-e közérdekű kulturális cikkek írására a lapban? A rendezvény házigazdája Polner Zoltán költő és Majzik István Kiadó. Újra beindul a
Nemzetiségek Háza
kulturális élete, szerdán 18 órakor görög tánciskolába várják az érdeklődőket, amelyen az oktató Szeltner László lesz. A rendezvényt a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete és a Nemzetiségek Háza közösen szervezi. Hogyan teremtsünk kapcsolatot? – erről szól Mayer Márta előadása 19 órától a
Concordia Kultúrműhelyben
, a Szivárvány u. 3/A alatt. Hogy jól érezzük magunkat egymással, és a bőrünkben! A három alkalmas kurzuson felmerülő témákból: egyenrangúság a viszonyainkban, az egyes kapcsolattípusok, az együttélés tanulságai. A következő előadások október 3-án és 10-én lesznek.
Dr. Rock Klubja 19 órától az
IH Rendezvényközpontban
. A közös zenehallgatások házigazdája Pleskonics András (Plesi) alias Dr. Rock várja az egyetemi hallgatókat és az érdeklődőket. A jó hangzás a minőségi zeneélmény feltétele – ennek jegyében szolgálják a zenés estek a „zenehallgatás kultúrájának” igényeit, ami az egyetemi tantárgynak is alapvető jelmondata. Dr. Rock az elhangzó zenék kapcsán érdekes ismertetőkkel, történetekkel szolgál majd estéről estére. Lesz lehetőség egyes zenedarabok mélyebb elemzésére, a különböző feldolgozások bemutatására, akár a klub látogatóinak saját kedvenceit is sorra véve. Terveink és az igények szerint alkalmanként a bakelit lemezgyűjtők is bemutathatnák féltett kincseiket. Egy évek óta működő zeneorientált baráti kör szélesítése a szándékunk, vidám hangulatú, játékokban bővelkedő estjeinkkel pedig olyan élményeket kínálunk, amelyeket csak közösségben élhet át az ember és amelyekre általában kevés időt fordítunk rohanó életünkben. A
Rongy Kocsmában
20 órától az Eötvözet amatőr színi társulat lép fel. A buta, a perverz, a kutya meg a szúnyog című Nóti Károly darabot mutatják be a nagyérdeműnek.
Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a
Belvárosi Mozi Kamaragalériájában
. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. „Fűben, fában…” – művészi növényábrázolások a
Somogyi-könyvtár
régi és ritka könyveiben címmel nyílt kiállítása könyvtár földszinti aulájában. A Somogyi-könyvtár gyűjteményének orvostudományi, botanikai, földrajzi- és útleírási köteteiben gyönyörű növényábrák találhatók. A legrégebbiek a XVI. századból származó füveskönyvek (Kräuterbuch-ok), amelyekben a fametszetű ábrákat kézzel színezték. A válogatást nagyméretű poszter-reprodukciók egészítik ki. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a
Kass Galériában.
Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.
Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi
Móra-múzeumban
a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A bibliomán – 100 éve született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, tipográfus. Széleskörű irodalmi tájékozottsága a szakma kiváló ismeretével párosult. Pályáját nyomdai betűszedőként kezdte. Tanított a Képzőművészeti- és az Iparművészeti Főiskolán, művészeti vezető volt a Helikon Kiadónál. Ő tervezte többek között a Vizsolyi Biblia és a Májmúni Kódex új kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát. Nemes egyszerűség és elegancia jellemzi munkásságát, amelyet a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása tár a közönség elé. A tárlat szeptember 4-től október 3-ig látható a
könyvtár
első emeleti folyóirat-olvasójában.
A vidéki városok közül elsőként Szegeden látható az alaptörvény illusztrációt bemutató vándorkiállítás. A „Képek történelmünk utolsó másfél századából” című tárlat szeptember végéig látogatható a
Fekete Házban
. Az alaptörvény illusztrációjaként készült tizenhat historikus festmény a magyar történelem utóbbi százötven évének történelmi eseményeiről nyújt képet. A 150x108 centiméteres alkotások mellett a „Magyarország múltja, jelene és jövője” című, tavaly szeptemberben kiírt gyermekrajz pályázat 30 díjazott munkáját is bemutatják a szegedi kiállítóhelyen. Továbbá 33 olyan kiadványt is megtekinthetnek az érdeklődők, melyek az alaptörvény népszerűsítése céljából készültek el. A tárlatról bővebben
olvashat. Október 14-ig látogatható a
Móra Ferenc Múzeum
legfrissebb tárlata Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából címmel, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek. A
Móra Ferenc Múzeum
jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat október 14-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.
A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.