A nyolcvanas évek legendás formációja, a Balaton lép fel a XI. Nemzetközi Super 8mm Fesztivál keretében a várkertben péntek este, illetve a Rongyba is érdemes benézni. A tudományok iránt érdeklődőket pedig a Kutatók Éjszakájának színes programsorozata várja.
Hanginstalláció, performansz lesz 10 órától a
Dóm altemplomában
, amit Robert Christian Bachmann fog össze. Fractal installation #5, zenei betétek: Jeanne Christée (hegedű); Elena Denisova (hegedű); Madai Zsuzsanna (fuvola); Christina Ascher (mezzo-szoprán; Stadler Quartett. Az interjúkat R. C. Bachmann rögzítette, megszólal Joseph Beuys és Herbert von Karajan, közreműködik Diana Seeholzer és Vámosi-Nagy Zsuzsanna. Hangmasszázs – 11 órakor lép fel a Sun Gong Együttes a
Füvészkertben
. A hangmasszázs érintés nélkül átöleli az emberi testet. A hangok egészen a sejtekig jutnak el, ott fejtik ki gyógyító hatásukat. A hangfürdőt ősi hangszerekkel végzik, gongokkal, tibeti tálakkal, varázs tállal, ének hangokkal és egyéb hangszerekkel. Ezek a hangszerek megérintik a legbensőbb énünket, harmóniát teremtenek a testünkben és a lelkünkben. Ezáltal beindul az öngyógyulási folyamat a szervezetünkben. Az együttes tagjai: Patai Alice és Balázs Ervin. 18 órától pedig Adesh és Ajita szitár és tabla koncertjére várják az érdeklődőket, előtte fellép a Szív Virág csoport, előadásukban néhány, Sri Chinmoy zenéjére írt, spirituális dal hangzik el. Adesh és Ajita svájci házaspár pedig indiai rága stílusban improvizálják Sri Chinmoy kompozícióit. 16 órától a
Somogyi-könyvtárban
kedvenc háziállataink gondozásáról lesz szó, méghozzá homeopatikus Bach-virágterápiával. a Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényének előadója Érsek Kálmán közlekedésmérnök.
Jövőkutatás, hanglebegés, elektronágyú, fénymalom, plazmagömb… Hetedik alkalommal szervezik meg az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló
Kutatók Éjszakáját
szeptember 28-án. Helyszínelőket játszathatunk az ÁOK Orvosi Biológia Intézetében, az ÁOK–TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetben érdekes dolgokat láthatunk-hallhatunk el az anyagtudománytól a vizuális tudományig. A Bolyai Intézetben sok más mellett Sudoku elmélet és gyakorlat várja a látogatókat. Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon játékosan ismerkedhetünk a pszichológiával, az Egyetemi Füvészkert éjszakai kalandtúrát, a Gazdaságtudományi Kar kommunikációs tréningeket és gazdasági előadásokat szervez. A JGYPK-n ifjú kémikussá válhatunk, a Szegedi Csillagvizsgálóban csillagpartit tartanak. A TTIK-en a színes programok között lesz geoládakeresés, népszerű csillagászat és időjárás-ifotózás. Az Embertani Tanszék többek közt testalkatvizsgálat a program, illetve mindenki elkészíthető saját ujjlenyomatát és még sorolhatnánk. A szegedi rendezvények programfüzete
olvasható, további részletek
. „Havasi gyopár és paprika” címmel rendeznek estet 18.45-től a
Szeged-Felsővárosi Minorita rendház dísztermében,
(Munkácsy u. 7.). Svájci-magyar CD bemutatója és zenés beszélgetés Bottkáné Égető Mária orgonatanárral hangversenyekről, együtt zenélésről és barátságról. A beszélgetőtárs Marton Árpád művészeti író. Örök Rocker és buli lesz a Coco Bongóval az
IH-ban
19 órától. A Coco Bongó zenekar 2000-ben alakult Hódmezővásárhelyen, Rácz Zsolti (dob) és Száraz-Nagy Tamás (zongora) közös ötleteként és a fő cél egy igényes és egyben nagyon bulizós latin zenét játszó zenekar létrehozása volt. Több tagcsere után 2003-ban alakult ki a mostani felállás, ami egy „nemzetközi válogatott”, mivel Kaszás László (basszusgitár) Vajdaságban, illetve Palatka Zsolt (ének) Erdélyben született és nevelkedett és már több éves zenei tapasztalattal települtek át Magyarországra. A találkozás pillanatában kiderült, hogy az egymástól több száz kilométerre élő zenészek, közel azonos zenei ízléssel rendelkeznek. Rövid időn belül kiderült az is, hogy ez a zenekar a swinget, jazz-t pop és vendéglátós zenét is nagy alázattal, igényesen tudja játszani és így vált a Coco Bongo Szeged és a dél-alföld egyik legkedveltebb, meghatározó zenekarává. http://www.youtube.com/watch?v=15VB2BanAaA&feature=player_embedded Szimfonikus koncertre invitálják a komolyzene kedvelőit a Szent Gellért Fesztivál keretében 19.30-ra a
Dómba
. Vezényel Robert Christian Bachmann és Yoon Kuk Lee. SzóliSták: Vera Binarova (brácsa); Aleksandra Zamojska (szoprán); Armin Gramer (alt). A XI. Nemzetközi Super 8mm Fesztivál keretében rendezik meg a Cinema Contact zárókonferenciát 15 órától a
Grand Caféban,
mely keretében kisfilmeket mutatnak be. Látható lesz a Fél tíz (r. Urbán Anikó), a Gordon (r. Balla Gábor) és a Katarina (r. Zemankó Anikó) című alkotás. A fiatal filmes alkotókkal 17 órától szerveznek beszélgetést. A
Vármúzeumban
, a XI. Nemzetközi Super 8mm Fesztivál másik helyszínén 18 órától versenyfilmeket vetítenek, 20 órakor tartják a díjkiosztót, majd 21 órától Balaton koncert lesz, amit a X. Orion űrhajó party követ Dj Megyerivel, s közben Sziszi vetít. http://www.youtube.com/watch?v=FhZ9ie8HY2w&feature=related Srégan/ The Fiction Stop 21 órától a
Rongy Kocsmában
. Szédületes buli készül a Rongyban a The Fiction Stop segedelmével, valamint végre itt is bemutatkozik a mocsokpop és lángosmetál szegedi helytartója, a Srégan együttes! Vigyázat, fiatalos dallamok és buli hangulat várható!
Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a
Belvárosi Mozi Kamaragalériájában
. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. „Fűben, fában…” – művészi növényábrázolások a
Somogyi-könyvtár
régi és ritka könyveiben címmel nyílt kiállítása könyvtár földszinti aulájában. A Somogyi-könyvtár gyűjteményének orvostudományi, botanikai, földrajzi- és útleírási köteteiben gyönyörű növényábrák találhatók. A legrégebbiek a XVI. századból származó füveskönyvek (Kräuterbuch-ok), amelyekben a fametszetű ábrákat kézzel színezték. A válogatást nagyméretű poszter-reprodukciók egészítik ki. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a
Kass Galériában.
Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.
Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi
Móra-múzeumban
a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A bibliomán – 100 éve született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, tipográfus. Széleskörű irodalmi tájékozottsága a szakma kiváló ismeretével párosult. Pályáját nyomdai betűszedőként kezdte. Tanított a Képzőművészeti- és az Iparművészeti Főiskolán, művészeti vezető volt a Helikon Kiadónál. Ő tervezte többek között a Vizsolyi Biblia és a Májmúni Kódex új kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát. Nemes egyszerűség és elegancia jellemzi munkásságát, amelyet a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása tár a közönség elé. A tárlat szeptember 4-től október 3-ig látható a
könyvtár
első emeleti folyóirat-olvasójában.
A vidéki városok közül elsőként Szegeden látható az alaptörvény illusztrációt bemutató vándorkiállítás. A „Képek történelmünk utolsó másfél századából” című tárlat szeptember végéig látogatható a
Fekete Házban
. Az alaptörvény illusztrációjaként készült tizenhat historikus festmény a magyar történelem utóbbi százötven évének történelmi eseményeiről nyújt képet. A 150x108 centiméteres alkotások mellett a „Magyarország múltja, jelene és jövője” című, tavaly szeptemberben kiírt gyermekrajz pályázat 30 díjazott munkáját is bemutatják a szegedi kiállítóhelyen. Továbbá 33 olyan kiadványt is megtekinthetnek az érdeklődők, melyek az alaptörvény népszerűsítése céljából készültek el. A tárlatról bővebben
olvashat. Október 14-ig látogatható a
Móra Ferenc Múzeum
legfrissebb tárlata Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából címmel, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek. A
Móra Ferenc Múzeum
jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat október 14-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.
A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.