Keddi programajánló: Sheket a Jugyu Klubban, Super8 a várkertben

Újraindul az 5 órai román film sorozat, ezúttal a Besszarábiai menyegzőt láthatják az érdeklődők. Az Audmaxban 16 órakor mutatkozik be a super8 mm fesztivál és mozgalom, míg este a várkertbe várják az érdeklődőket. A Jugyu Klubban pedig folkestet rendeznek, melyen fellép a Sheket is.

5 órai román film – Besszarábiai menyegző 17 órakor a

Grand Caféban

. A Budapesti RKI Szegedi Fiókintézete ezzel az alkotással indítja útnak az őszi filmek sorozatát. A Besszarábiai menyegző egy romantikus vígjáték, moldvai-román-luxemburgi koprodukció, Nap Toader rendezésében. A film a rendező második egész estés filmje, az Olasz lányok (2004) után, amely elnyerte a Tallinn Black Nights Film Fesztivál különdíját és amelyet mindkét ország bemutatóján vastaps fogadott. Egy fiatal bukaresti karmester friss házasságban él egy kisinyovi zongoristával. Arra kényszerülnek, hogy egy második lagzit tartsanak – ezúttal Besszarábiában –, hogy a fiatalasszony rokonaitól kapott pénzével kiegészítve lakáshitelt vehessenek fel. A második menyegző versengéssé fajul a két rokonság között, amit az eltérő hagyományok és szokások még jobban kiéleznek. A lakodalmi szokások betartásáról szóló viták ellenséges indulatokat váltanak ki, a fiatal pár értetlenül áll a történelmi, politikai hátterű hiúság szópárbajai előtt. A nagy esemény egy román-moldáv mérkőzéssé fajul, amelyben megjelennek a kulturális eltérések és a szemben álló politikai meggyőződések.

Ötven Super8-as technikával készült film közül választják ki a legjobbakat az immár XI. Nemzetközi Super 8mm Fesztiválon. Az egyhetes fesztiválra – amely az egyetlen magyarországi, kizárólag Super8-as technikával készült alkotásokat bemutató filmes seregszemle – annak ellenére is elegendő filmet neveztek, hogy a cambridge-i társfesztivál idén elmaradt; a korábbi években az alkotások zöme onnan érkezett, mivel egyszerre lehetett nevezni a két megmérettetésre. 16 órakor az

Audmaxban

bemutatkozik a szegedi Super 8mm fesztivál és mozgalom. A szegedi Nemzetközi Super 8mm Fesztivál alapítóiból szervezodött csoport több, mint egy évtizede azon dolgozik, hogy bebizonyítsa: analóg technikák alkalmazásával is nagyszeru látványt és performanszokat lehet teremteni. Akcióik általában fityiszt mutatnak a látványos showműsoroknak, a komolykodó varietének és a tömegpropagandának. 20 órától a Várkertben az elmúlt 10 év díjnyertes filmjei tekintheti meg a közönség, majd 22 órától Poroszlay Kristóf danol, zongorázik, gitározik egyszerre. Kristóf a Szegedi Nemzeti Színház színésze, aki nekünk „csak” jó barátunk, és nem utolsó sorban Tom Waits legjobb magyar hangja. Előadásában az Európa Kiadótól a Joy Divisonön át Nick Cave, Lou Reed, Cseh Tamás és természetesen Tom Waits munkásságainak gyöngyszemeiből vál(t)ogat. A fesztiválról bővebben

ITT

olvashat. http://www.youtube.com/watch?v=zI4FfhZQMBY&feature=player_embedded Kelemen Zoltán: A ködlovagok tegnapjai című könyvét 19 órakor mutatják be a

Grand Caféban.

A tanulmánykötetről Kelemen Zoltánnal (SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék) Fried István irodalomtörténész beszélget. Sheket – Tisza Banda; II. Folkest a

Jugyu Klubban

20 órától. Második alkalommal látogat el a Jugyu Klub sátrába az a bizonyos táncraperdítő hangulat. A nép, a zene és kecske találkozásából létrejött frigy minden kedves és kedvetlen látogatót megörvendeztet. Koncert előtt és után táncházba is várják az érdeklődőket. Táncos cipőt meg babáját mindenki hozza, vagy kérje kölcsön a szomszédjától. http://www.youtube.com/watch?v=8KFw6OVNgLI&feature=player_embedded

Folyamatos kiállítások, programok

„Fűben, fában …” – művészi növényábrázolások a

Somogyi-könyvtár

régi és ritka könyveiben címmel nyílt kiállítása könyvtár földszinti aulájában. A Somogyi-könyvtár gyűjteményének orvostudományi, botanikai, földrajzi- és útleírási köteteiben gyönyörű növényábrák találhatók. A legrégebbiek a XVI. századból származó füveskönyvek (Kräuterbuch-ok), amelyekben a fametszetű ábrákat kézzel színezték. A válogatást nagyméretű poszter-reprodukciók egészítik ki. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A bibliomán – 100 éve született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, tipográfus. Széleskörű irodalmi tájékozottsága a szakma kiváló ismeretével párosult. Pályáját nyomdai betűszedőként kezdte. Tanított a Képzőművészeti- és az Iparművészeti Főiskolán, művészeti vezető volt a Helikon Kiadónál. Ő tervezte többek között a Vizsolyi Biblia és a Májmúni Kódex új kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát. Nemes egyszerűség és elegancia jellemzi munkásságát, amelyet a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása tár a közönség elé. A tárlat szeptember 4-től október 3-ig látható a

könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasójában.

A vidéki városok közül elsőként Szegeden látható az alaptörvény illusztrációt bemutató vándorkiállítás. A „Képek történelmünk utolsó másfél századából” című tárlat szeptember végéig látogatható a

Fekete Házban

. Az alaptörvény illusztrációjaként készült tizenhat historikus festmény a magyar történelem utóbbi százötven évének történelmi eseményeiről nyújt képet. A 150x108 centiméteres alkotások mellett a „Magyarország múltja, jelene és jövője” című, tavaly szeptemberben kiírt gyermekrajz pályázat 30 díjazott munkáját is bemutatják a szegedi kiállítóhelyen. Továbbá 33 olyan kiadványt is megtekinthetnek az érdeklődők, melyek az alaptörvény népszerűsítése céljából készültek el. A tárlatról bővebben

ITT

olvashat. Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

legfrissebb tárlata Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából címmel, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat október 14-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.