Csütörtöki programajánló: Ásító flash mob, Hipermarché és Pass-port + FOTÓK, VIDEÓ

Ásító flash mobra hív a Móra Ferenc Múzeum, közös ásításra várják Munkácsy Ásító inasa előtt az álmosságra hajlamos kultúrakedvelő érdeklődőket délután, míg a JAZZ Kocsma a III. Garázs rock fesztiválnak ad otthont, Hipermarché és barátai koncertre várják az érdeklődőket.

Az ásító flash mobot, vagyis villámcsődületet 15 órakor tartják a

Móra Ferenc Múzeum

földszinti kiállítótermében, a résztvevők ingyen tekinthetik meg a tárlatot. Munkácsy egyik legismertebb alkotása az Ásító inas, mely a mester saját asztalosinas-éveinek viszontagságait testesíti meg. A képből több változat is készült: az 1868-69 körül megfestett alkotásról, melyet a Móra-múzeum kiállításán mutatnak be, sokáig azt hitték, hogy megsemmisült, csak egy fekete-fehér fotó volt róla ismert. 2005-ben bukkant fel aztán ismét egy aukción, ahol Pákh Imre azonnal megvásárolta. A nehezen ébredező, álmosságra hajlamos művészetkedvelőket várják a Móra-múzeumban szeptember 27-én: a kiállítóteremben, az Ásító inas előtt tartanak flash mobot, ahol az összes résztvevő egyszerre ásítja majd el magát. A zene és az idegtudomány: ideggyógyászati és pszichológiai aspektusok témakörben tartanak előadásokat 17 órától a

Gál Ferenc Főiskola

Klebelsberg termében. A Szent Gellért Fesztivál keretében Párducz árpád A zene és az idegtudomány: ideggyógyászati aspektusok címmel, míg Janka Zoltán A zene és az idegtudomány: pszichológiai aspektusok című előadására szeretettel várják mindazokat, akik a zene és a tudományok kapcsolatára kíváncsiak. A Szegedi Közéleti Kávéház 17 órakor kezdődő rendezvényén Örkény Istvánra emlékeznek a

Zrínyi Ilona Általános Iskolában

(Mérey u. 3.). Az est vendége Papp Andrea nyelvész, beszélgetőtárs Polner Zoltán költő, míg a házigazda Majzik István lesz. A rendezvényen mutatják be a Szegedi Szépírás következő számát.

Újra kezdetét veszi – a szinte már hagyományszerűnek mondható – Zöld filmklub a

TIK

-ben. A József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében 18 órától Az Öböl (The Cove) című alkotást láthatják az érdeklődők. A filmet 2010-ben Oscar-díjjal jutalmazták a legjobb dokumentumfilm kategóriában. A részvétel továbbra is díjmentes. A

Gál Ferenc Főiskola

Klebelsberg termében 19.30-tól Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész kamarakoncertjére várják a zenekedvelőket. Az esten felcsendül J. S. Bach: a-moll partita BWv 1013 (allemande, Sarabande és Bourrée anglaise); Takemitsu: voice; Bozza: image; Lustyik ákos: asunCión antiprotóniCa (ősbemutató), és M. Marais: les Folies d’espagne alkotása.

A

Régi Zsinagógában

a Maszk Őszi Kollekciójának keretében 19.30-tól a Kosztolányi Dezső Színház (Szabadka) és a MASZK Egyesület (Szeged): Pass-port Európa ősbemutatóját láthatja a közönség. „A Pass-port harmadik része nem az első kettő legjobb jeleneteiből születik meg, hanem az első kettő tapasztalataira épül egy harmadik, új előadás. Az első kettő foglalkozik a multietnikus világgal, a határ két oldalán élő emberek viszonyával, a vajdasági magyarok és a magyarországiak kapcsolatával. A harmadik előadás egyrészt ehhez kötődik, másrészt próbálja színházi eszközökkel megfogalmazni az európaiságot, a határokkal való behatároltság és határ nélküliség érzését körüljárni” – mondja Urbán András. A határon átnyúló, közös munka során három színházi előadás születik: egy a vajdasági/szerbiai életről és viszonyokról, egy a magyarországiról Szegedre és a régióra fókuszálva; a két produkció keresztmetszeteként pedig létrejön egy harmadik előadás is, amelynek segítségével további értelmezési síkok nyílnak meg. Az előadásokban a Kosztolányi Dezső Színház színészei mellett a szabadkai Népszínház két szerb színésze, valamint két szegedi színész szerepel, a rendező pedig Urbán András. Ötven Super 8-as technikával készült film közül választják ki a legjobbakat idén az egyhetes Nemzetközi Super 8mm Fesztiválon, melyeket 19 órától és 20.15-től láthatnak a filmkedvelők a

Vármúzeumban

, míg 20.30-tól a Super8.hu (privát filmmúzeum) mutatkozik be. Az egyetlen magyarországi, kizárólag Super 8-as technikával készült alkotásokat bemutató filmes seregszemlére érkeztek alkotások Franciaországból, Belgiumból, Németországból, Lengyelországból, de neveztek műveket Szerbiából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Dél-Amerikából is. Este kilenctől a Várkertben Fény és hangfestés Vj_Dj Zölddel. A fesztivál másik helyszínén, a

Jazz Kocsmában

a III. Garázs rock fesztiválon Hipermarché és barátai koncert lesz 20 órától. A 2008-ban alakult zenekar érdekes, sajátos egyvelegét adja a punk-rock-funky-jazz és egyéb zenei műfajoknak. Dalaikat angol, szerb, francia és magyar nyelven adják elő, sajátos akcentussal. A feldolgozások között szerepelnek Iggy Pop, Noir Desir, Ekatarina Velika, Partibrejkers dalok, de persze néhány saját szerzemény is felcsendül majd. Dob: Kiss Ferenc, basszus: Farkas Attila, ének: Ágoston Lóránt. A fesztivál részletes programja

ITT

olvasható. http://www.youtube.com/watch?v=zI4FfhZQMBY&feature=player_embedded

Folyamatos kiállítások, programok

Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. „Fűben, fában…” – művészi növényábrázolások a

Somogyi-könyvtár

régi és ritka könyveiben címmel nyílt kiállítása könyvtár földszinti aulájában. A Somogyi-könyvtár gyűjteményének orvostudományi, botanikai, földrajzi- és útleírási köteteiben gyönyörű növényábrák találhatók. A legrégebbiek a XVI. századból származó füveskönyvek (Kräuterbuch-ok), amelyekben a fametszetű ábrákat kézzel színezték. A válogatást nagyméretű poszter-reprodukciók egészítik ki. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A bibliomán – 100 éve született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, tipográfus. Széleskörű irodalmi tájékozottsága a szakma kiváló ismeretével párosult. Pályáját nyomdai betűszedőként kezdte. Tanított a Képzőművészeti- és az Iparművészeti Főiskolán, művészeti vezető volt a Helikon Kiadónál. Ő tervezte többek között a Vizsolyi Biblia és a Májmúni Kódex új kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát. Nemes egyszerűség és elegancia jellemzi munkásságát, amelyet a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása tár a közönség elé. A tárlat szeptember 4-től október 3-ig látható a

könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasójában.

A vidéki városok közül elsőként Szegeden látható az alaptörvény illusztrációt bemutató vándorkiállítás. A „Képek történelmünk utolsó másfél századából” című tárlat szeptember végéig látogatható a

Fekete Házban

. Az alaptörvény illusztrációjaként készült tizenhat historikus festmény a magyar történelem utóbbi százötven évének történelmi eseményeiről nyújt képet. A 150x108 centiméteres alkotások mellett a „Magyarország múltja, jelene és jövője” című, tavaly szeptemberben kiírt gyermekrajz pályázat 30 díjazott munkáját is bemutatják a szegedi kiállítóhelyen. Továbbá 33 olyan kiadványt is megtekinthetnek az érdeklődők, melyek az alaptörvény népszerűsítése céljából készültek el. A tárlatról bővebben

ITT

olvashat. Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

legfrissebb tárlata Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából címmel, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat október 14-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.