Államalapító szent királyunk előtt tiszteleg Szeged, délelőtt ünnepségekre invitálják a lakosokat, míg délutántól a kikapcsolódásé a főszerep, s az országban egyedülálló módon a tűzijáték során a vízre is lőnek majd bombákat.
Augusztus 20-án délelőtt fél 9-től a
városháza előtt
térzenét ad a Fricsay Ferenc Városi Koncert Fúvószenekar és a Pavane Táncegyüttes is bemutatót tart. Negyed 11-kor felvonják az országzászlót, majd 10.30-kor a
Széchenyi téren
díszünnepséget tartanak, ahol Botka László polgármester mond beszédet. Az új kenyeret Kondé Lajos, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöki helynöke áldja meg. Délután fél négytől indulnak a programok a
Huszár Mátyás rakparton
: dzsessz-, komoly- és könnyűzenei koncertet is meghallgathatnak az ünnepségre kilátogatók, a színpadi előadások után pedig nemzeni színekbe öltözik felettünk a csillagos égbolt és alattunk a Tisza is – az országban egyedülálló tűzijáték során a vízre is lőnek majd bombákat. A Pató Pál Project indítja a rendezvényforgatagot, utánuk fél öttől a fiatal, 8-10 éves zenészekből verbuválódott Dodgem koncertje következik, majd őket Pély Barna zenekara, az United követi hat órától. Háromnegyed nyolctól Mészáros János Elek, a Csillag születik győztese lép a színpadra. A koncertet követően a Hóra Színház táncelőadását tekinthetik meg a kilátogatók, akik nemzetiségünket, történelmi korszakainkat mutatják be táncos formában. Kilenc órától a hagyományokhoz híven tűzijátékkal ünneplik meg államalapításunkat – a látványos eseményre tekintettel a szabadtéri előadása is később kezdődik majd, így senkinek sem kell lemaradnia a pirotechnikai előadásról. Tíz órától éjfélig utcabállal zárják a rendezvényt. Nemzeti ünnepünkön is várja látogatóit a
Móra Ferenc Múzeum
, a Munkácsy-tárlat kivételével ezen a napon ingyenesen tekinthetőek meg a Kultúrpalota és szegedi kiállítóhelyeinek tárlatai. Az ünnepnapon a Móra-múzeum, a Fekete-ház és a Kass Galéria is egész nap várja látogatóit.
Augusztus 20-án immár hetedik alkalommal népesül be bográcsokkal és kikapcsolódni vágyókkal a
Sárga
, a Maros torkolatánál lévő egykori szabad strand. A VII. Tisza-parti Szent István-népünnepély az egész családnak kellemes időtöltést nyújt. Ezúttal sem csak a főzőcskézni vágyókat várják a Sárgára, lesz kora reggel horgászverseny, délben Szent István-napi áldás, s a gyerekeket kézműves-foglalkozással, a felnőtteket pedig színpadi produkciókkal szórakoztatják. Fellép például 12.30-kor a Rúzsa Sándor Népdalkör és Citerazenekar, majd Réti Szabina énekel, s Szűcs László bűvész ajándékműsorát 14.30-kor Tiszától a Szajnáig: örökzöld dallamok címmel Mizsei Zoltán tangóharmonikás muzsikája követi. Hagyományosan 16 órakor adják át az Arany, Ezüst és Bronz Bogrács Kupákat a legügyesebb szakácsoknak. A 18 órakor startoló Tisza-parti bálon aztán Török László és barátai húzzák a talpalávalót. Családi nappal ünnepli Szent István napját a szegedi Jobbik, a
Horthy Csónakház
előtt íjászattal, tombolával, csapat- és erőspaprika evő versennyel várják az érdeklődőket. A kisebbeknek rajzversenyt rendeznek, és kipróbálhatják a lovaglást és az íjászatot is, a felnőtteket pedig foci- csocsó- és csapatversenyekkel várják. 11 órakor Tóth Péter, a párt szegedi elnöke nyitja meg beszédével a rendezvényt, majd Kovács Béla jobbikos EP képviselő tart előadást. Délután egy órától ebéddel várják a résztvevőket, melyhez Bátki Fazekas Zoltán szolgáltat kellemes muzsikát. Minden belépő egy tombolát is kap, melyeket háromnegyed négykor sorsolják ki, majd négy órától a Szomorú Péntek határon átívelő nemzeti rockzenekar ad koncertet. A
Vedres István Építőipari Szakközépiskola
udvarán a HBH Sörkertben 17 órakor Vecsernyés Robi és Gera Janó szórakoztatja a vendégeket.
Cintányéros cudar világgal zárul a Szegedi Szabadtéri Játékok évada, hiszen operett-bemutatóként színre kerül 21 órától Szirmai Albert és Gábor Andor örökzöldjeivel a Mágnás Miska, mely még soha nem szerepelt a
Dóm téren
. A műfaj értékeit tiszteletben tartó, ugyanakkor a megszokottnál kissé abszurdabb, végletesebb előadás lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadának záró produkciója, a Mágnás Miska Alföldi Róbert rendező megfogalmazása szerint. Azok a nézők is megkapják, amit szeretnének, akik klasszikus nagyoperettre vágynak, ugyanakkor az előadás ki-kikacsingat a jelenre. Bár Szirmai Albert operettje a műfaj egyik legtöbbet játszott darabja, a művet sokan Keleti Márton 1949-es filmjéből ismerik. Alföldi Róbert elmondta, nem nézte meg a munka kezdete előtt a filmklasszikust, hiszen ötven-hatvan év elteltével egy teljesen más előadásnak kell születnie. Legjobban talán a Stohl András megformálta Miska alakja tér el a filmbeli verziótól. A rendező szerint a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik nagy előnye, hogy egy-egy szerepre társulattól függetlenül bárkit fel lehet kérni. A darabot olvasva a rendezőnek sorra jutottak eszébe a figurákat játszó színészek. Így a nézők Molnár Piroskát, László Zsoltot, Znamenák Istvánt, Rácz Ritát, Haja Zsoltot, Náray Erikát, Radnay Csillát, Hirtling Istvánt és Szatory Dávidot láthatják majd Menczel Róbert szürreális díszletei között.
Az ötven éve elhunyt amerikai szexszimbólum, énekes- és színésznő, Marilyn Monroe Magyarországon még soha nem látott relikviáiból nyílt kiállítás csütörtök este a
Reök-palotában.
A több mint kétszáz tárgy között éppúgy megtalálhatók a színésznő gyerekkori fényképei, mint híres szerepeiben viselt ruhadarabjai – például a Szőkék előnyben című filmben hordott szaténköntöse – vagy az az étkészlet, amellyel a szovjet pártfőtitkár Nyikita Hruscsov tiszteletére adott fogadáson terítettek. A kiállítás nem csupán egy tehetséges színésznőnek szeretne emléket állítani, inkább a magánembert próbálja előtérbe helyezni, bemutatva a művész eddig ismeretlen oldalát. A SZIN-ről, nem csak SZINezők számára a
Somogyi-könyvtár
Dóm téri épületének Internet-terében SZIN-es pillanatok 2011-ből címmel 2012. augusztus 16-ától fotókiállítás látható az Új Lenyomat Médiaműhely fiatal alkotóinak munkáiból. A szeptember 12-éig megtekinthető tárlat felidéz néhány kellemes, vidám pillanatot a tavalyi Szegedi Ifjúsági Napok életképeiből. „Fűben, fában…” – művészi növényábrázolások a
Somogyi-könyvtár
régi és ritka könyveiben címmel nyílt kiállítása könyvtár földszinti aulájában. A Somogyi-könyvtár gyűjteményének orvostudományi, botanikai, földrajzi- és útleírási köteteiben gyönyörű növényábrák találhatók. A legrégebbiek a XVI. századból származó füveskönyvek (Kräuterbuch-ok), amelyekben a fametszetű ábrákat kézzel színezték. A válogatást nagyméretű poszter-reprodukciók egészítik ki.
Mára a THEALTER egyfajta védjegyévé, vizuális lenyomataivá váltak Baráth Ferenc plakátjai, melyekből a
Kass Galériában
nyílt tárlat. „A Baráth nekünk fogalom, mert fogalmunk lett róla, milyen is a plakát” – mondja Balog József, aki szerint a plakátokat nézve beazonosítható, hogy milyen is volt a fesztivál az adott évben. A vajdasági születésű Baráth Ferenc közel húsz éve készíti a szegedi nemzetközi színházi seregszemle, a Thealter Fesztivál plakátjait. Tanulmányait a belgrádi Képzőművészeti Akadémián végezte, majd az újvidéki Új Symposion című lap és a Forrás folyóirat művészeti vezetőjeként tevékenykedett. Posztereire jellemző a vizuális ellentétek megjelenítése és összehangolása, munkásságát számos szakmai díjjal ismerték el. „Munkácsy a nagyvilágban” címmel nyílt tárlat a
Móra Ferenc Múzeumban
. A Somogyi-könyvtár gyűjteményéből összeállított kiállítás a festő életének legfontosabb szakaszait mutatja be korabeli újságok, könyvek, plakátok és levelek segítségével. Látható lesz például több korabeli újságcikk, melyekben Munkácsy első sikeréről, a párizsi Salonon elnyert arany medálról tudósítanak, valamint a világhírt meghozó, 1878-ban elkészült Miltonról írnak. A látogatók különböző cikkeket olvashatnak arról a Szeles Olgáról, akit Szeged legszebb lányának tartottak, és akire Munkácsy felfigyelt, majd megfestett Honfoglalás című képén: ő az a nőalak, aki a sátor előtt állva egy kisgyermeket tart a kezében. A tárlat szeptember 2-áig látogatható.
Időszaki kiállítás nyílt a
SZAB-székházban
, Szent-Györgyi Albert relikviáit
tekinthetik meg az érdeklődők augusztus 20-áig
. Az SZTE orvoskarának dékáni hivatalából a SZAB-székházba költözött át a Szent-Györgyi Albert-emlékszoba egy kiállítás idejére. A tárlaton Szent-Györgyi három diktafonját most először láthatja a nagyközönség, illetve archív hang- és filmfelvételek, riportok, az SZTE Klebelsberg Könyvtára dokumentumai is gazdagítják az időszaki kiállítás anyagát. Október 14-ig látogatható a
Móra Ferenc Múzeum
legfrissebb tárlata
Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából
címmel, mely
Bíró Lajos
, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek. Egészen szeptember 2-ig látogatható a
Móra Ferenc Múzeumban
a
nevet viselő tárlat, melynek keretein belül ritkaságnak számító kincseken és régészeti leleteken keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a füzesabonyi bronzkori kultúrát. A hazai emlékek mellett a lengyelországi Trzcinica bronz- és szlávkori erődjét – a Kárpátok Trójáját – is bemutatják a kiállításon. A
Móra Ferenc Múzeum
jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a
Munkácsy Mihály
festményeiből összeállított rendkívüli tárlat október 14-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.