Vandalizmus áldozata lett a Fekete Ház: börtön is várhat az elkövetőre

Szeged egyik legpatinásabb építészeti gyöngyszeme, a Fekete Ház, amely túlélte a nagy árvíz pusztítását is, a közelmúltban a kíméletlen vandalizmus áldozata lett. A Kelemen László utcai falát fekete festékkel, olvashatatlan firkákkal csúfították el, ami nem csupán esztétikai bűn, de súlyos jogi következményekkel járó műemlékrongálás – írja a Délmagyar. A város múltjának egyik legfontosabb tanúja, a névadó sötét vakolatáról ismert épület ma a Móra Ferenc Múzeum kiállítóhelyeként funkcionál, ám a barbár tett a helyi közösség megdöbbenését váltotta ki.

A Vandál Támadás Helyi Emlékeink Ellen

A bejegyzések villamosmegálló felőli oldalán feltűnő graffitik egyenesen gyalázatként hatnak, különösen egy olyan épületen, amely a szegedi történelem kulcsmomentumainak volt néma tanúja. E falak között alakult meg 1918-ban a Szegedi Nemzeti Tanács, ami miatt Juhász Gyula is „szegedi Pilvaxnak” nevezte a Fekete Házat. A Mayer Ferdinánd vaskereskedő által 1857-ben építtetett, Gerster Károly tervezte épület sokkal több egy szép háznál: élő emlékezete egy polgári kornak, ahol a legendás Mayer-lányok a tornyos sarokszobában hímezgettek. A vandálok a múlt ezen rétegét támadták meg.

Miért súlyos a Fekete Ház megrongálása?

A festékszóróval készült, művészi értéket nélkülöző firkák kapcsán fontos kiemelni, hogy a rongálás ténye miatt az elkövető súlyos büntetésre számíthat. A Büntető Törvénykönyv 371. paragrafusának 3. bekezdése szerint a védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, így a műemlék megrongálása esetében a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Mivel az épület a nemzeti kulturális örökség része, a hatóságoknak kötelességük a teljes szigorral fellépni, ami remélhetőleg elrettentő hatással lesz azokra, akik más szegedi műemlékeket, mint például a Dóm tér vagy a Fogadalmi templom környékét is veszélyeztetik.

Mit üzen a városnak a firka?

A Fekete Házon ejtett seb nem csupán fizikai, hanem morális is. A rongálás rávilágít arra a szélesebb körű problémára, hogy a közterek és műemlékek védelme terén további figyelemre és összefogásra van szükség. A Csongrád-Csanád vármegyei lakosoknak joggal elvárható, hogy ne csak a hatóságok, de a polgárok is zéró toleranciát alkalmazzanak az ilyen típusú pusztítással szemben. A kulturális örökség megóvása közös felelősség, és a hatóságok által elindított eljárás tanulságos példaként szolgálhat: a történelmi emlékeink megrongálása a szegedi közösség értékeinek semmibevételét jelenti.