A jövőben is számíthatunk hasonló viharokra Szegeden
A klímaváltozás hatásai egyre érezhetőbbek. Fel kell készülnünk az egyre gyakoribb és pusztítóbb viharokra.
A július 7-i vihar hatalmas károkat okozott országszerte. Az esemény rávilágított az extrém időjárási jelenségek növekvő gyakoriságára és intenzitására, amelyek a klímaváltozás következményei. Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője adott tudományos magyarázatot a vihar hátterére, és beszélt az előrejelzések fontosságáról a károk mérséklésében.
Mi okozta a pusztító vihart?
Dr. Gál Tamás szerint a vihar kialakulásában kulcsszerepe volt a Földközi-tenger rendkívüli felmelegedésének.
A vihart megelőzően a Földközi-tenger hőmérsékleti anomáliája elérte a 6°C-ot, ami azt jelenti, hogy több helyen 6°C-kal melegebb volt, mint a sokéves átlag
– tudatta a szakember.
Ez a megnövekedett tengerhőmérséklet jelentős párolgást és vízgőzmennyiséget eredményezett, ami instabilitást okozott a légkörben.
A vihar napján extrém hőmérsékleti különbségek alakultak ki az országon belül. Dévaványán 38,9°C-ot mértek, megdöntve ezzel az aznapi országos maximum-hőmérséklet rekordját. A hidegfront érkezésével helyenként szokatlanul magas, 10-15°C-os hőmérséklet-különbségek is létrejöttek, ami tovább fokozta a légkör labilitását.
Fotó galéria: A Szent Miklós utcában leszakadt a vezeték is
1 - 3
A Szent Miklós utcában leszakadt a vezeték is
←
→
A "nedves szállítószalag" és a kifutószelek pusztító ereje
A vihar pusztító erejét a nedves szállítószalag jelenség is magyarázza.
Ez azt jelenti, hogy a Földközi-tenger felől érkező nagy mennyiségű vízgőz felfelé áramolva extrém zivatarfelhőket táplált, amelyek rendkívüli csapadékot és viharos szeleket produkáltak. A hidegfront és a meleg, nedves légtömeg találkozása ideális feltételeket teremtett a szupercellás zivatarok kialakulásához.
Dr. Gál Tamás kiemelte, hogy a zivatarokhoz gyakran társuló, rendkívül erős leáramló légáramlatok, az úgynevezett kifutószelek is jelentős károkat okoztak. Ezek a jelenségek a felhőből a csapadékkal együtt lezúduló hideg leáramlásból alakulnak ki, és a talajhoz érve szétterülve hatalmas erejű, romboló széllökéseket okoznak. Hozzátette, hogy a városi környezetben, különösen a délkeleti irányból érkező vihar esetében, az épületek közötti szűk utcák szélcsatornaként funkcionáltak, lokálisan még nagyobb pusztító erőt kifejtve.
Fontos tényező volt az is, hogy a vihar egy példa nélküli száraz időszak után érkezett.
Szegeden az amúgy legcsapadékosabb júniusi hónapunkban 0,4 mm volt a szokásos 60-70 mm helyett
– mondta Gál Tamás.
A szárazság miatt legyengült városi fák még kevésbé tudtak ellenállni a jelentős széllökéseknek.
Fotó galéria: Vihar a Derkovits Fasorban (Fotók: Lukács Máté)
1 - 5
Vihar a Derkovits Fasorban (Fotók: Lukács Máté)
←
→
A klímaváltozás és a jövőbeli kilátások
Az SZTE kutatója hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás szerepe az extrém időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedésében egyre inkább megfigyelhető.
Az éghajlati projekciók szerint a jövőben, különösen a nyári hónapokban, de akár más évszakokban is számíthatunk hasonló, vagy akár még intenzívebb viharokra
– figyelmeztetett Dr. Gál Tamás.
A melegedő éghajlat miatt a légkör több nedvességet képes megtartani, és nagyobb energiát halmoz fel, ami kedvez az extrém zivatarok kialakulásának.
Az előrejelzések szerepe és a technológiai fejlődés
A szakértő szerint a viharok előrejelzésével és riasztásával jelentősen mérsékelhetők a károk. Magyarországon a HungaroMet Zrt. általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszert működtet, amely 3 veszélyességi szintet (sárga, narancs, piros) különböztet meg. A legmagasabb (piros) szintet a komoly károkat okozó, emberi életet is fenyegető jelenségekre adják ki.
Jó hír, hogy a Szegedi Tudományegyetemen a közelmúltban átadtak egy szuperszámítógépet, ami további segítséget jelenthet a kutatóknak.
Az új szerver fellendítheti a gépi tanulás alapú műholdképfeldolgozást, valamint klímamodell fejlesztést
– zárta gondolatait Dr. Gál Tamás. Hozzátette, hogy a számítási kapacitás lehetőséget teremt kísérleti időjárási modellek fejlesztésére és futtatására, segítve az időjárásfüggő megújuló energia hasznosítását vagy az extrém időjárásra, hőhullámokra történő felkészülést.
