A jövőben is számíthatunk hasonló viharokra Szegeden
A klímaváltozás hatásai egyre érezhetőbbek. Fel kell készülnünk az egyre gyakoribb és pusztítóbb viharokra.
A július 7-i vihar hatalmas károkat okozott országszerte. Az esemény rávilágított az extrém időjárási jelenségek növekvő gyakoriságára és intenzitására, amelyek a klímaváltozás következményei. Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője adott tudományos magyarázatot a vihar hátterére, és beszélt az előrejelzések fontosságáról a károk mérséklésében.
Mi okozta a pusztító vihart?
Dr. Gál Tamás szerint a vihar kialakulásában kulcsszerepe volt a Földközi-tenger rendkívüli felmelegedésének.
A vihart megelőzően a Földközi-tenger hőmérsékleti anomáliája elérte a 6°C-ot, ami azt jelenti, hogy több helyen 6°C-kal melegebb volt, mint a sokéves átlag
– tudatta a szakember.
Ez a megnövekedett tengerhőmérséklet jelentős párolgást és vízgőzmennyiséget eredményezett, ami instabilitást okozott a légkörben.
A vihar napján extrém hőmérsékleti különbségek alakultak ki az országon belül. Dévaványán 38,9°C-ot mértek, megdöntve ezzel az aznapi országos maximum-hőmérséklet rekordját. A hidegfront érkezésével helyenként szokatlanul magas, 10-15°C-os hőmérséklet-különbségek is létrejöttek, ami tovább fokozta a légkör labilitását.
Fotó galéria: A Szent Miklós utcában leszakadt a vezeték is
1 - 3
A Szent Miklós utcában leszakadt a vezeték is
←
→
A "nedves szállítószalag" és a kifutószelek pusztító ereje
A vihar pusztító erejét a nedves szállítószalag jelenség is magyarázza.
Ez azt jelenti, hogy a Földközi-tenger felől érkező nagy mennyiségű vízgőz felfelé áramolva extrém zivatarfelhőket táplált, amelyek rendkívüli csapadékot és viharos szeleket produkáltak. A hidegfront és a meleg, nedves légtömeg találkozása ideális feltételeket teremtett a szupercellás zivatarok kialakulásához.
Dr. Gál Tamás kiemelte, hogy a zivatarokhoz gyakran társuló, rendkívül erős leáramló légáramlatok, az úgynevezett kifutószelek is jelentős károkat okoztak. Ezek a jelenségek a felhőből a csapadékkal együtt lezúduló hideg leáramlásból alakulnak ki, és a talajhoz érve szétterülve hatalmas erejű, romboló széllökéseket okoznak. Hozzátette, hogy a városi környezetben, különösen a délkeleti irányból érkező vihar esetében, az épületek közötti szűk utcák szélcsatornaként funkcionáltak, lokálisan még nagyobb pusztító erőt kifejtve.
Fontos tényező volt az is, hogy a vihar egy példa nélküli száraz időszak után érkezett.
Szegeden az amúgy legcsapadékosabb júniusi hónapunkban 0,4 mm volt a szokásos 60-70 mm helyett
– mondta Gál Tamás.
A szárazság miatt legyengült városi fák még kevésbé tudtak ellenállni a jelentős széllökéseknek.
Fotó galéria: Vihar a Derkovits Fasorban (Fotók: Lukács Máté)
1 - 5
Vihar a Derkovits Fasorban (Fotók: Lukács Máté)
←
→
A klímaváltozás és a jövőbeli kilátások
Az SZTE kutatója hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás szerepe az extrém időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedésében egyre inkább megfigyelhető.
Az éghajlati projekciók szerint a jövőben, különösen a nyári hónapokban, de akár más évszakokban is számíthatunk hasonló, vagy akár még intenzívebb viharokra
– figyelmeztetett Dr. Gál Tamás.
A melegedő éghajlat miatt a légkör több nedvességet képes megtartani, és nagyobb energiát halmoz fel, ami kedvez az extrém zivatarok kialakulásának.
Az előrejelzések szerepe és a technológiai fejlődés
A szakértő szerint a viharok előrejelzésével és riasztásával jelentősen mérsékelhetők a károk. Magyarországon a HungaroMet Zrt. általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszert működtet, amely 3 veszélyességi szintet (sárga, narancs, piros) különböztet meg. A legmagasabb (piros) szintet a komoly károkat okozó, emberi életet is fenyegető jelenségekre adják ki.
Jó hír, hogy a Szegedi Tudományegyetemen a közelmúltban átadtak egy szuperszámítógépet, ami további segítséget jelenthet a kutatóknak.
Az új szerver fellendítheti a gépi tanulás alapú műholdképfeldolgozást, valamint klímamodell fejlesztést
– zárta gondolatait Dr. Gál Tamás. Hozzátette, hogy a számítási kapacitás lehetőséget teremt kísérleti időjárási modellek fejlesztésére és futtatására, segítve az időjárásfüggő megújuló energia hasznosítását vagy az extrém időjárásra, hőhullámokra történő felkészülést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025