Szeged

A Don-kanyarban vívott harcok áldozatai előtt tisztelegtek Szegeden

A Don-kanyarban vívott harcok áldozatai előtt tisztelegtek Szegeden

Csongrád-Csanád vármegyéből 10 ezer ember veszett oda

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2025. január 13., hétfő
A Don-kanyarban vívott harcok áldozatai előtt tisztelegtek Szegeden

1943. január 12-én történt a magyar történelem egyik legsúlyosabb, legnagyobb emberáldozatot követelő tragédiája, a doni áttörés. A dermesztő hidegben kibontakozó harcokban 130 ezer áldozatot követeltek, Csongrád megyéből 10 ezer ember veszett oda a Don-kanyarban. Ma, a Don-kanyarban vívott harcok áldozatai előtt tisztelgett a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal, a megemlékezést a Rákóczi téren, a doni-kanyarnál elesett katonák emlékművénél tartották. Beszédet mondott Dr. Salgó László, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főispánja.

Fotó: SzegedMa

 

Beszédében a főispán visszaemlékezett, hogy a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg katonái emberfeletti küzdelemben próbálták megállítani a szovjet hadsereg áttörését. A védelem feladata már a kezdetektől fogva lehetetlen volt. Nemcsak az ellenség többszörös túlerejével, hanem a csontig hatoló hideggel és a hetek óta éhséggel is szembe kellett néznie a magyar honvédeknek.

Számunkra nehéz felfogni, hogy milyen körülmények között kellett helytállniuk nekik, de a hazaküldött leveleik szerint sokszor ők maguk sem tudták szavakba önteni, amit átéltek. Mi elképzelni sem tudjuk 

- mondta Salgó László.

Mire számíthatott az a 200 ezer magyar katona, aki egy olyan helyen teljesített szolgálatot, ahol az emberi értékek megszűntek. Gondolkozzunk el egy picit ezen. Több mint 2500 kilométerre a szeretteinktől, családjuktól, hazájuktól, ahol nyolcan osztoztak, osztoztak egy 50 dekás konzervem, ahol hideg csajkához fagyott a kezük, és ahol Isten szavát is elnyomta az ágyúdörgés. 

A magyar hadtörténet egyik legnagyobb tragédiája 130 ezer áldozatot követelt. Csongrád, Csanád vármegyéből 10 ezer ember veszett oda a Don-kanyarban. 

Fotó: SzegedMa

 

"Az ő sorsuk arra emlékeztet bennünket, hogy a háború nem válogat. Nem ismer könyvületet, nem kímél sem fiatalt, sem időst, sem fegyverest, sem civilt, sem családot, sem nemzetet. A háború értelmetlen pusztításával az emberiség legrosszabb énjét mutatja meg." - mondta a főispán.

Felhívta a figyelmet Salgó László, hogy két világháborúval a hátunk mögött és a háború borzalmait ismerve itt lenne az ideje végre, hogy tanuljunk a múlt hibáiból. A történelmi leckék arra köteleznek bennünket, hogy békét teremtsünk, és ha béke van, akkor azt mindenáron megőrizzük.

Tiszteletünk jeleként most meghajtjuk fejünket azok előtt, akik a Don-kanyarban életüket adták a hazáért. Áldozatuk nem volt hiábavaló, ha tanulunk belőle és a békét megőrizve soha többé nem engedjük, hogy háború szántsa fel nemzetünk földjét. Legyen emlékük áldott, és őrizzük meg a nemzetet, amelyért életüket áldozták

- zárta beszédét a főispán.

Nyitókép: SzegedMa
 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.