A szegedi vasútállomás átalakításáról nyilatkozott a MÁV
Jelentős átalakulás előtt áll számos vasútállomás, köztük a szegedi is. A Világgazdaságnak Fekete Zoltán, a MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója nyilatkozott a részletekről.
A MÁV külső finanszírozással kíván fejlesztéseket végrehajtani. A program keretén belül nem egyszerű állomás- és pályaudvar-felújításról van szó, hanem az adott ingatlanok és környezetük hosszú ideig fenntarthatóan és gazdaságosan történő üzemeltetése, új funkciók létrehozása, de még a településfejlesztés is a célok között szerepel.
A program három szinten valósulna meg
Az elsőbe a nagyállomások tartoznak hét kiemelt állomási területtel. Ezek Budapesten a Nyugati, a Keleti, a Déli és a Kelenföldi pályaudvar, vidéken pedig Debrecen, Győr és
Szeged állomásai, illetve a körülöttük lévő területek.
A második csoportba kilenc nagy forgalmú, de kisebb állomás került. Ezek között szerepel például Vác, Székesfehérvár és Siófok. A program harmadik pillére a kis és a közepes méretű állomások megújítása. A lényeg mindegyiknél az, hogy bármely MÁV- vagy Volán-terület hasznosítására várja a MÁV az elképzeléseket. A főigazgató kiemelte, ezeken a területeken nagyon sok üresen álló épület található. Hozzátette, az a cél, hogy a bérlők jó gazdái legyenek az állomásoknak, így a tartalom és a forma egyaránt előnyére változzon:
az ingatlan megújuljon, de egyúttal többet, jobbat is kínáljon az utasoknak, illetve az érintett településrészek, városnegyedek lakóinak, mint ma.
Szegeden különösen nagy a potenciál
A Világgazdaság megjegyezte, többen felkapták a fejüket arra, hogy a megpályázható nagyállomások közé bekerült Szeged is, ahol egy közel 1,5 milliárdból megvalósított fejlesztésnek köszönhetően az állomásépület színvonala messze a hazai átlag fölött van. A lap megkérdezte Fekete Zoltántól, "nem ajándék valaki számára ennek a 99 évre történő átengedése?"
Akkor tisztázzuk még egyszer: a pályázat legfőbb célja a piaci lehetőségek felmérése. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik ingatlanfejlesztő milyen ajánlatot tenne a magyar államnak, milyen szolgáltatásokkal fejlesztene egy-egy állomást, köztük akár olyat is, amelyik történetesen jobb állapotban van, mint a többség. Ha azonban egy ingatlanfejlesztő nem tesz elég vonzó – a vasúttársaság és az állam számára elég kedvező – ajánlatot, akkor nem kapja meg a kereskedelmi hasznosításra vonatkozó jogot. Ez ilyen egyszerű
- válaszolta. A szegedi nagyállomással kapcsolatban kiemelte, az igaz, hogy 2006-ban ez az ingatlan olyan fejlesztésen esett át, amilyenről más vidéki állomás csak álmodhat, vagy amilyen megújulást épp ettől a programtól remélhet, ám a beruházás másfél évtizede egészen más szemlélettel történt, mint most történhet. A vasútüzemtől elválasztott területek kereskedelmi célú hasznosítása akkor nem volt meghatározó szempont.
Pedig egy ilyen szemléletű fejlesztéssel még a szegedi állomás által meghatározott városrész is többet kaphatna, újabb szolgáltatásokkal és minőségi funkciókkal gyarapodhatna.
A MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója bízik abban, hogy Szeged esetében is lesz olyan hasznosítási javaslat, amely pozitív csalódást okoz majd a kétkedőknek.
Bevallom, a pályázat kiírásakor nem gondoltam, hogy olyan bírálat is megfogalmazódik majd, hogy egy-egy vidéki állomás jó úgy ahogy van, ezért felesleges a további fejlesztésébe külső forrásokat is bevonni, de lám, ez is megtörtént.
Az átalakítások országos részleteiről bővebben ITT olvashat.
