Az egész városrészre hatással lehet a projekt
Jelentős átalakulás előtt áll számos vasútállomás, köztük a szegedi is. A Világgazdaságnak Fekete Zoltán, a MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója nyilatkozott a részletekről.
A MÁV külső finanszírozással kíván fejlesztéseket végrehajtani. A program keretén belül nem egyszerű állomás- és pályaudvar-felújításról van szó, hanem az adott ingatlanok és környezetük hosszú ideig fenntarthatóan és gazdaságosan történő üzemeltetése, új funkciók létrehozása, de még a településfejlesztés is a célok között szerepel.
Az elsőbe a nagyállomások tartoznak hét kiemelt állomási területtel. Ezek Budapesten a Nyugati, a Keleti, a Déli és a Kelenföldi pályaudvar, vidéken pedig Debrecen, Győr és
Szeged állomásai, illetve a körülöttük lévő területek.
A második csoportba kilenc nagy forgalmú, de kisebb állomás került. Ezek között szerepel például Vác, Székesfehérvár és Siófok. A program harmadik pillére a kis és a közepes méretű állomások megújítása. A lényeg mindegyiknél az, hogy bármely MÁV- vagy Volán-terület hasznosítására várja a MÁV az elképzeléseket. A főigazgató kiemelte, ezeken a területeken nagyon sok üresen álló épület található. Hozzátette, az a cél, hogy a bérlők jó gazdái legyenek az állomásoknak, így a tartalom és a forma egyaránt előnyére változzon:
az ingatlan megújuljon, de egyúttal többet, jobbat is kínáljon az utasoknak, illetve az érintett településrészek, városnegyedek lakóinak, mint ma.
A Világgazdaság megjegyezte, többen felkapták a fejüket arra, hogy a megpályázható nagyállomások közé bekerült Szeged is, ahol egy közel 1,5 milliárdból megvalósított fejlesztésnek köszönhetően az állomásépület színvonala messze a hazai átlag fölött van. A lap megkérdezte Fekete Zoltántól, "nem ajándék valaki számára ennek a 99 évre történő átengedése?"
Akkor tisztázzuk még egyszer: a pályázat legfőbb célja a piaci lehetőségek felmérése. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik ingatlanfejlesztő milyen ajánlatot tenne a magyar államnak, milyen szolgáltatásokkal fejlesztene egy-egy állomást, köztük akár olyat is, amelyik történetesen jobb állapotban van, mint a többség. Ha azonban egy ingatlanfejlesztő nem tesz elég vonzó – a vasúttársaság és az állam számára elég kedvező – ajánlatot, akkor nem kapja meg a kereskedelmi hasznosításra vonatkozó jogot. Ez ilyen egyszerű
- válaszolta. A szegedi nagyállomással kapcsolatban kiemelte, az igaz, hogy 2006-ban ez az ingatlan olyan fejlesztésen esett át, amilyenről más vidéki állomás csak álmodhat, vagy amilyen megújulást épp ettől a programtól remélhet, ám a beruházás másfél évtizede egészen más szemlélettel történt, mint most történhet. A vasútüzemtől elválasztott területek kereskedelmi célú hasznosítása akkor nem volt meghatározó szempont.
Pedig egy ilyen szemléletű fejlesztéssel még a szegedi állomás által meghatározott városrész is többet kaphatna, újabb szolgáltatásokkal és minőségi funkciókkal gyarapodhatna.
A MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója bízik abban, hogy Szeged esetében is lesz olyan hasznosítási javaslat, amely pozitív csalódást okoz majd a kétkedőknek.
Bevallom, a pályázat kiírásakor nem gondoltam, hogy olyan bírálat is megfogalmazódik majd, hogy egy-egy vidéki állomás jó úgy ahogy van, ezért felesleges a további fejlesztésébe külső forrásokat is bevonni, de lám, ez is megtörtént.
Az átalakítások országos részleteiről bővebben ITT olvashat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.