Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Szeged

Majoros Gabriella: Nem feltétlenül a jogszabályokban, mint inkább a fejekben kellene rendet tenni

Majoros Gabriella: Nem feltétlenül a jogszabályokban, mint inkább a fejekben kellene rendet tenni

A KRESZ módosításairól kérdeztünk egy gépjárművezető szakoktatót

Kovács György
Szerző: Kovács György
2 órája
Majoros Gabriella: Nem feltétlenül a jogszabályokban, mint inkább a fejekben kellene rendet tenni

Hamarosan kisebb-nagyobb módosítások várhatóak a KRESZ-ben, amelynek több pontját elárulták a sajtónak. Kiemelendő, ezek még csak javaslatok, valódi szabállyá elfogadásuk után válhatnak. A tervekről Majoros Gabriella, gépjárművezető szakoktatót kérdeztük.

 

Elsősorban az jut eszembe egy ilyen módosításról, - és azt hiszem beszélhetek a szakma nevében is, - hogy örülnénk, ha a jelenlegi szabályozásnak a legfontosabb részeit betartanák az emberek

– fogalmazott lapunknak a gépjárművezető szakoktató. Hozzátette, sajnos az a tapasztalat, hogy ha kisebb jogszabály módosítások vannak, az emberek nem is tudnak róla, nem járnak utána, nem is érdekli őket. Sem azokat, akik 5 éven belül, sem azok, akik 30 éve szerezték meg a vezetői engedélyt. 

Ilyen volt például az, hogy a hátsó ülésen is be kell kapcsolni a biztonsági övet, vagy az, hogy a vasúti átjáróban sebességkorlátozás van – aztán az megszűnt, – vagy az, amikor a gyermekszállító busszal kapcsolatos jogszabályok megszülettek, vagy esetleg az, hogy alkoholos befolyásoltság alatt is lehet, vagy nem lehet kerékpározni, korábban pedig félreértés volt abból, hogy az egyirányú utcán szabad kerékpározni az ellenkező irányból is

– sorolta. Véleménye szerint a módosítások kellenek, például azért, mert egy jogszabály elavult, nehezen értelmezhető, túl engedékeny, vagy túl szigorú.

De a tájékoztatás sajnos kevés. Hiába ír róla hírportál, bemondják a TV-ben, a hivatalos az, ami a közlönyben megjelenik. De ki olvas manapság száraz szövegezésű Magyar Közlönyt? Nem sokan…

Majoros Gabriella felhívta rá a figyelmet, hogy ha valakinek egy időre bevonják a vezetői engedélyét és újra kell vizsgáznia, akkor, ha nem tanul, csak nekiugrik a vizsgának, biztos, hogy nem sikerül neki elsőre az elméleti vizsga. Aztán amikor elkezd tanulni, rájön, hogy mennyi mindent nem tud, mennyit felejtett és mennyi mindent tud rosszul. 

 

Ezek módosulhatnak hamarosan

2 sec. követési távolság 1 sec-ra módosítása, lakott területen belül: A szakoktató szerint mindenhol kell a 2 másodperc. Lakott területen kívül a nagy sebesség miatt, lakott területen belül pedig sajnos amiatt, mert az emberek vezetés közben nem csak a vezetéssel vannak elfoglalva. 

Gondolok itt a telefon nyomkodásra, vagy is nem 100%-osan az útra figyelnek. A járművek fékberendezése pedig egyre biztonságosabb, de a reakcióidő nem javult, s a sebességhatárokat sem tartják be sokan. A követési távolságnak pedig nagyobbnak kell lennie, mint a féktávolságnak, ami a reakcióidő, az azalatt megtett út és a fékezés alatt megtett út összege. 

Kiemelte, nála az oktatásban: 20km/h-nál 2 autó, 50km/h-nál 5 autó a távolság. Ezzel a távval mindig meg tudnak állni az előttük lévő jármű mögött.

 

Sebességhatárok módosítása: Lakott területen kívül a 3500 kg feletti járműveknek a sebességhatárt megemelik, 90 km/h-ra. Majoros Gabriella elmondta, eddig azért volt 70 km/h, mert akkor megvolt a megfelelő 15-20 km/h-s sebességkülönbség, ha ezeket a járműveket meg akarták előzni. 

Most majd az emelés után az a járművezető, aki nem szeret – és ki szeret? – egy nagytestű jármű mögött tartósan haladni, mert nem lát ki tőle, nem látja a be az utat – még gyorsabban fog haladni, vagyis biztosan nem a megengedettel, hanem jóval felette, legalábbis az előzés alatt biztosan. Igen, vannak, akik szeretnek „szélárnyékban” autózni, de ők sokkal kevesebben vannak. 

 

A hangjelzés, mint figyelmeztetés: A szakoktató úgy véli, jó lenne, ha az autókban lenne két féle kürt hang. Az egyik egy pici figyelmeztető hang, amit használni lehetne, ha az előttünk lévő nem figyeli például a kiegészítő zöld jelzést, vagy hogy egy kicsit előrébb guruljon, hogy elférjünk mögötte. Hozzátette, ez nem kifejezetten markáns KRESZ módosítás, de kifejezetten jó lehet, ha ilyen esetben a dudálást nem vennék egyesek „zaklatásnak”, hanem inkább megköszönnék. 

Az irányjelzést az új szabályozás szerint 2 másodperccel korábban kellene már használni, mint a manőver, amit jelzünk vele. Ez is csak „felesleges” változtatás. Az irányjelzőt nevezzük inkább szándék-jelzőnek. S ebben a névben már minden benne van.

A megfogalmazás eddig is úgy hangzott, hogy „a szándék megszületésétől, a manőver befejezéséig tart”. Kiemelte, fontos, hogy a jelzés ne legyen megtévesztő! Inkább az lenne a fontos, hogy sokakban az tudatosodjon, hogy két járművezető közötti kommunikáció fontos eszköze az irányjelző. Ha mindenki jól használná az eddigi szabályok szerint is, akkor sokkal rugalmasabban lehetne közlekedni. Figyelni kell azonban, hogy ne maradjon kint a jelzés. Például, ha valaki a kormányt nem fordítja el annyira, hogy a kormánykapcsoló visszavegye. Az irányjelző az autón belül hang és fényjelzést is ad, tehát csak erre kellene jobban figyelni. Ha visszaugrott, újra kitenni, ha nem ugrik vissza, kikapcsolni. 

 

Védelmi sáv és a jobbra tartás: Majoros Gabriella számára érdekesnek tűnik ez a változtatás, ugyanis ezek a fogalmak eddig is léteztek.

Gumiszabályoknak is nevezhetjük. Vagyis, ha egy járművezető figyelmes, segítőkész a többi járművezetővel szemben, akkor igenis foglalkozik azzal, hogy forgalmasabb úton úgy helyezkedjen, hogy megkönnyítse a többieknek a becsatlakozást, besorolást. Mert használjuk a visszapillantó tükröket és látjuk a mellettünk lévő és figyeljük a becsatlakozó forgalmat is.

 

Várakozás = parkolás: Ezt a fogalompárt évtizedek óta nem szokás összekeverni, azonban – mint mondta – manapság mégis sikerül. 

Számomra olyan változtatás, mint az, hogy innentől írjunk minden ly-betűs szót sima j-vel.

 

Cipzár elv: A szakoktató hangsúlyozta, nagyon fontos most is a használata a rugalmasabb haladás érdekében, sűrű forgalom, útszűkület esetén. 

Eddig úgy hívtuk, hogy „lemondás az elsőbbségről”. A lényege az lenne, hogy az útszűkület táblánál nem azonnal kellene kéredzkedni a haladó sávba, hanem csak ott, ahol valójában megszűnik az egyik sáv. S mindenki beengedne maga elé 1-1 járművet. Ez a szabály azonban szintén nem fogja érdekelni a rohanó, önző járművezetőket. 

 

Az idősek megjelölése a járművön: Majoros Gabriella szerint ez hasonló, mint a tanuló vezető matrica. 

Társadalmunkban sem a tanulókkal, sem az idősebb vezetőkkel szemben nem toleránsak - természetesen tisztelet a kivételnek

– fogalmazott. Úgy véli az autón jelölni ezt a tényt lehet jó, de nem érzi annyira a fontosságát. Felvetette, az viszont fontosabb lenne, hogy az idősebbek családtagjai figyelnének arra, hogy szüleik, nagyszüleik tényleg képesek-e egyenrangú partnerekként vezetni, mentálisan alkalmasak-e erre. 

Az, hogy az orvos alkalmasnak tartja, s bizonyos kor után évente kell megújíttatni az engedélyt, még nem biztos, hogy frissek és jók a reflexeik annyira, hogy ne legyen belőle baj egy váratlan helyzetben. 

 

Majoros Gabriella, gépjárművezető szakoktató összegzése:

A leírtak a saját véleményemet tükrözik. Ha mindenki annyi figyelmet fordítana a biztonságos vezetésre, a közlekedési szituációk rugalmas, de szabályos megoldására, ha segítenék egymást és nem rohannának önző módon, ész nélkül, ha nem kellene traffipax és rendőri jelenlét ahhoz, hogy betartsák a szabályokat, akkor az eddigi KRESZ szabályok is tökéletesen megfelelnének.

Nem feltétlenül a jogszabályokban, mint inkább a fejekben kellene rendet tenni! 

 

 

kresz majoros Gabriella gépjárművezető szakoktató

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo