origo.hu
Vasárnapi kávé: Dr. Kékes-Szabó Judit közel 40 éven át, a legnehezebb pillanatokban segítette a szegedieket
Az élet több területén is kiválóan helyt állt
A Vasárnapi kávé című sorozatunkban egy igazán különleges személlyel készült interjúnkat olvashatják. Dr. Kékes-Szabó Judit 39,5 éven át volt szolgálatban mentősként Szegeden és a környező településeken. Egy magyar falu létszámának megfelelő ember az életének legnehezebb pillanatában találkozott vele és köszönheti neki felépülését, vagy akár közvetlenül életét. Judit nemrég vonult nyugdíjba, de élete ezután is tele lesz izgalommal, várakozással és elfoglaltsággal.
Egy falusi gyerek Tápéról
Tápéi, de a petőfitelepi iskolába járt, onnan felvételizett a Radnótiba, "ami azért nagyon nagy ugrás volt" - fűzte hozzá.
Nagyon kellett kapaszkodni, tehát nagyon sokat kellett ehhez tanulni. Ott, a Radnótinál azért kaptam pofonokat rendesen
- ez alatt értette azt, hogy hozzá kellett szoknia a magas követelményekhez. Hozzátette: "nem én voltam a legjobb diák ott. A 4,78-ammal lefele húztam a Radnóti átlagát, amit mindig az orra alá dörgöltek, hogy jó lenne egy kicsit erőlködni." Mindemellett kiemelte:
jó tanáraim voltak, a biológia és a latin tanárom szenzációs volt, de a többiek is. Én nagyon szerettem őket. Szerettem oda járni, mert minőségi iskola volt.
Dr. Kékes-Szabó Judit elmondta, hogy a szülei nem szakmabeliek voltak. Az édesapja géplakatosként dolgozott, abból lett munkavédelmi felügyelő. Az édesanya pedig varrónőnek indult, textiliparit végzett, és utána adminisztrátor lett a ruhagyárban. 62 évig voltak házasok, az elmúlt öt évben hunytak el.
Hát egyik szakma sincs túl közel van az orvosláshoz, mégis én szellemi dolgozók gyermekének számítottam
- mondta.
Két leány gyermeke született, akik felnevelésében sok segítséget nyújtott a nagymama, a sógornő, de a válás ellenére az édesapa támogatását is megkapták a gyerekek. Mindketten diplomás végzettséggel rendelkeznek (közel sem csak ezért), Judit rendkívül büszke rájuk.
Fél pontra az egyetemtől
Elsőre nem vettek fel az egyetemre. Ápolónő lettem a kettes klinikán. Baromi mérges voltam, nagyon sokat tanultam, fél ponttal lecsúsztam. Akkor járnom kellett külön biológia előkészítőre, meg külön tanárhoz fizikából is, és mindemellett dolgoztam három műszakban.
Megosztotta, hogy hatra járt dolgozni, ami "egy gimnazistának nagyon kívül van a komfortzónáján", hogy háromnegyed hatkor már ott legyen a munkahelyén, és még éjszakázzon is, de közben mellette azért tanuljon rendesen, hogy fölvegyék.
Később végül a klinikának a gazdasági vezetőjétől tudta meg, hogy húsz ponttal fölvették az egyetemre.
Úgy voltam vele: engem akartok kirakni? Két éves korom óta orvos akarok lenni. Miről beszélünk? Elégtétel volt, jó volt, és fölvettek az egyetemre.
Ahogy Judit mesélte, volt olyan negyed-ötöd év, amikor kitűnő volt, de azért ez nem volt jellemző. Amikor nem csak ötös jegy állt az ellenőrzőben, akkor a következő reakciót kapta meg édesapjától: "Mi az, hogy ez csak négyes?"
Az apa maximalizmusa átragadt Ő rá is, legalábbis annyi biztos, hogy versenyző típus - saját elmondása szerint. Úgy folytatta, hogy
az egyetem után akartam nőgyógyász, gyerekgyógyász lenni. Szerettem volna intenzíves orvos lenni, vagy belgyógyász, és ez egyik se ment...és akkor volt a mentőzés.
Ebben minden benne van, teljesült az álom - fűzte hozzá.
A cél hozzátenni a világhoz
Dr. Kékes-Szabó Judit 1985. október elsejétől mentőzött, és szerinte ez az egyik legnagyszerűbb munka. Azt is elárulta mitől érzi ezt:
Egyrészt, hogy fiúk között dolgozol, másrészt nem tudsz másképp dolgozni, csak úgy, hogyha érzed a másiknak a rezdülését is...Nem lehet össze-vissza, van egy menete, egy szigorú menete, de nagyon jó, hogy ismerjük egymást. Van, akivel már tizenöt éve együtt dolgozom, ez tényleg bajtársias. Ismered a másik gondját, baját, úgy szólsz hozzá, vigyázol egy kicsit rá. Én rám is vigyáztak itt az utolsó időben.
Másrészt azt emelte ki, hogy a betegnek valami olyasmit visz el, ami nem lehet elképzelni, amit akkor csak tőle várhatnak el.
El nem tudod képzelni, mikor majd megfullad, nagy fájdalma és vár, és azt mondja, hogy mindjárt meghalok, valami történjen. Te odaérsz, megcsinálod azt, amit meg kell, és jobban van, ez neked is nagyon jó és neki is nagyon jó.
Hozzátette:
Ez az egyik legjobb dolog. Minden egyes alkalommal, amikor kimegyek a beteghez, akkor azt érzem, hogy valamit hozzátettem a világhoz, egy embernek az életéhez.
Dr. Kékes-Szabó Judit a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül a hajléktalanok orvosa. Mentőhelikopterezett is pályafutása során. Oktatott egyetemistákat, kismamákat, pékeket, troli-villamosvezetőket, gyógymasszőröket, sportedzőket, pedagógusokat, háziorvosokat, gyógytornászokat, gyógyszerészasszisztenseket. Vizsgáztatott autóvezetőket, a Madách Imre iskola országos győztes diákjait készítette fel versenyekre évről évre, zsűrizett országos elsősegély versenyeken. Ügyelt „ezer” sporteseményen. Bejárta a focival világot.
A nehézségek, a motiváció
Hogy mi is volt a legnagyobb kihívás ebben a szakmában? - erre is megtudtuk a választ.
A legnagyobb kihívás az volt, hogy a 39-40 év alatt minden periódusban más és más elvárások, gyógyszerek, protokollok voltak.
Ami szintén elengedhetetlen volt, hogy kölcsönös bizalom épüljön ki két idegen között.
A másik talán, hogy a betegnek a hozzátartozóival úgy kommunikáljon az ember, hogy érezze, hogy te érte vagy, biztos, hogy mindent megteszel. Ez például nehézsége a dolgoknak.
A motiváció rendkívül fontos ebben a munkában is, és hát közel negyven év az rengeteg idő. A búcsúztatáson kiemelték, hogy a kiégés nem látszódott meg Juditon, soha nem látták rajta.
Egyszerűen nem volt ilyen, hogy most 'jaj be kell mennem dolgozni'. Nem mondom, hogy mindig ugyanazon a hőfokon égtem, de azért én szerettem bemenni. Jó volt, mindig új és új feladat, soha nem volt unalmas. Tehát mindig izgatottan voltam, hogy na jó, akkor mit hoz.
Elárulta, hogy így a vége felé azt érezte már, hogy elfárad. Korábban soha nem feküdt le nappal a szolgálat után, de most már le kellett, szüksége volt rá - ez már egy jelzés volt számára.
Én számomra ez a munkám. Tehát, ha csinálod, akkor úgy csinálod, hogy jó legyen. Néha éreztem, hogy ezt vagy azt lehetett volna jobban csinálni, de én miattam azt gondolom, hogy beteg nem halt meg soha.
Életének mindig is fontos része volt a sport
Az általános és középiskolában kézilabdázott, méghozzá nagyon jól, Judit volt megye válogatott is. "Zsedényi Sári néninél átlövő voltam" - árulta el.
A foci már akkor jött életébe, amikor már egyetemista volt. 24 éves korában a szegedi Volánnak a csapatában egy városi torna keretében léphetett pályára, miután nem voltak elegen. Sógornője hívását fogadta el.
Ott rúgtam rögtön két gólt és akkor beválogattak a Szeged válogatottba, akkor így eldőlt a sorsom.
Mellette pedig kézilabdázott ugyanúgy. Hogyha ez mind nem lett volna elég, két és félszer még a Balatont is átúszta Judit, életének egyik fontos mozgásformája az úszás, amikor csak teheti szán rá időt.
Dr. Kékes-Szabó Judit a szegedi női labdarúgó csapat egyesületi elnöke volt 14 évig. Miután a szegedi klubál már nem volt pénz a csapatok fenntartására, akkor a Szent Mihály vette át a játékosokat. Ezután pedig egy olyan lehetőséget kapott Judit, amit nem tudott visszautasítani. A magyar női labdarúgó válogatottnál több korosztályos együttesnél, majd felnőtt szinten is betöltötte az orvos szerepét.
Az utolsó riasztás
Dr. Kékes-Szabó Juditot egy újraélesztéshez riasztották egy étteremhez. A kolléga viszont tudta, hogy miért is tartanak oda: május óta szervezték mindezt. Az eseményen egy fotósorozatot is levetítettek neki.
Fölgyúl a villany, vagy 70-80-an biztos voltak, olyan is, akit 30 éve nem láttam. Ezután akkor jött a pincér, és nyújtotta a pezsgőt.
Ezt követően egyszer csak levette valaki a hátáról a táskát, hogy már nincs szolgálatban, le van váltva.
Tökéletes összefoglalása volt az egésznek...de egyébként én már a reggeli elbúcsúztatásnál is boldog voltam, mert olyanok bejöttek, akikre nem is gondoltam. Mindenki körbe ölelgetett. Mindenki elmondta, hogy miért szeret. Olyan sztorikat hoztak elő...
A nyugdíjba vonulás híre kapcsán Judit rengeteg üzenetet és szeretetet kapott. A kedves szavak mellett sok közös emléket elevenítettek fel.
Mozgalmas lesz a nyugdíjas élet is
Dr. Kékes-Szabó Judit rengeteg tervvel készül az előtte álló évekre. Sok dologra több időt szeretne szánni, illetve vannak dolgok amiket nagyon szívesen kipróbálna.
Nagyon szeret fotózni, úszni, könyvet szeretne írni. Emellett a kertészkedés rejtelmeibe is mélyebben belevetné magát. Nemrégiben angolul kezdett el tanulni.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024