100 éve Szeged - példátlan botrányt okoztak szegedi diákok

A szegedi felsőipariskola diákjai példátlan botrányt rendeztek a kisteleki zsidó temetőnél - írja a Szeged 1924. szeptember 19-i száma. A 100 évvel ezelőtti tudósítás megjegyzi, a tanárok asszisztálása mellett énekelték az Erger-Bergert. 

Az Erger-Berger című induló a boldog béke éveiben teljesen ismeretlen dal volt egész Nagymagyarországon és csupán az áldásos ellenforradalom vívmányainak köszönhető, hogy egyes társaságok nemcsak hogy atrocitási csatadalnak használják ezt a dalt, hanem keveselik és lekicsinylik Kölcsey Ferenc klasszikus Himnuszát és új nemzeti himnusznak léptették elő a kellemes dallamú Erger-Bergert. Eddig ezt az ellenforradalmi himnuszt csak az utcai "felelőtlen atrocitásoknál" hallottuk, amikor békés és védtelen polgárok koponyáját horpasztották be az ólmosbotok — most, az ellenforradalom ötödik évében, úgy látszik, vallásgyalázási és kegyeletsértési célra is használják lelkes, felelőtlen ellenforradalmi fiatalok. Kisteleken fordult elő egy nappal ezelőtt az a felháborító és mindenkit megbotránkoztató eset, hogy szegedi főiskolai hallgatók tanáraik mellett, tanáraik közbelépése nélkül az Erger-Bergert ordították különböző gyalázkodó szidalmak kíséretében, amikor egy felekezet halottas sírkertje előtt vonultak el Kisteleken, hol a hit ők legnagyobb ünnepjük előtt éppen legkegyeletesebb és legszebb szertartásukat rótták le. A Szeged munkatársa erről a példátlan és felháborító esetről a következő részleteket jelentheti: 

Kedden reggel a szegedi felsőipariskola összes osztályaiból mintegy száz hallgató gyülekezett össze, hogy erős tanári felügyelet és vezetés mellett kiránduljanak Pusztaszerre, megnézzék a vérszerződés hatalmas mezejét és megkoszorúzzák az első fejedelem, a honfoglaló Árpád szobrát. A főiskolai hallgatók korán reggel indultak el és a felsőipariskola igazgatójának rendeletére néhány tanár vezette őket. 

A szeri pusztára Kisteleken vezet át az út, azon a községen, amely furcsa jelenségeket mutatott az ellenforradalom negyedik és ötödik esztendejében. Az ellenforradalom második nemzetgyűlésébe "beválasztotta" Eckhardt Tibor volt sajtófőnököt és a fajvédő gondolat lánglelkű, de elegáns harcosát. Néhány hónappal ezelőtt pedig zsidó bírót választott... A diákok vidáman, de minden különösebb zajongás nélkül haladtak át a községen, majd amikor a katholikus és református temető elé érkeztek csöndben, illően vonultak el a falak alatt. Azután következett a zsidó temető. És itt tört ki az a példátlanul fölháborító botrány, amely szép fényt vet a diákok iskolájának szellemére is. 

Tüntetőleg meg is álltak a temetőnél és jóhangosan énekelték az utcai atrocitások és a bombamerényletek himnuszát. Majd továbbmentek és ekkor látták, hogy a zsidó temetőben néhány hivő halottainál a közeledő újévalkalmából legszentebb kegyeletét rójja le. A szegedi felsőipariskola hallgatói ekkor ismét rázendítettek az Erger Bergerre, majd minősíthetetlen, durva, ocsmány, gyalázkodó szavakat és megjegyzéseket kiáltottak a kegyeletüket leróvó zsidó polgárok felé a temető kertjébe. 

A diákokat vezető tanároknak egyetlen egy szavuk sem volt, amely elítélte volna viselkedésüket. Egyetlen tanár sem akadt, aki közbemert volna lépni, hogy megakadályozza a félrevezetett, félrenevelt diákság példátlan botrányát. Egyetlenegy szegedi felsőipariskolai tanár sem akadt, aki figyelmeztette volna a diákokat, hogy a temető mellett kalaplevéve kellene elhaladni szépen, csöndben, hogy ebben a zsidó temetőben számos olyan magyar is alussza örök álmát, aki Gorlicénél, a Piavénél és Sabácnál esett el a nagy öldöklés éveiben. Szomorú megállapítani, hogy ezek a tanárok, akik nem szóltak ez ellen egy szót sem, igen messze esnek az igazi magyaroktól és az igazi nevelőktől, akiknek gyűlölet helyett emberszeretetre kell nevelniük a magyar ifjúságot. 

A Szeged munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett Thierring Oszkárhoz, a felsőipariskola igazgatójához, aki kijelentette, hogy a botrányról tudomása nincs, a tanárok neki még semmit sem jelentettek, valamint még nem kapta meg a kisteleki községi elöljáróság hivatalos átiratát sem. Amennyiben beigazolódna a jelentésből, valamint a megejtendő vizsgálatból a botrány, úgy szigorú eljárást fog indítani a botrány résztvevői ellen. 

Meg kell itt jegyeznünk, hogy a botrányról a tanároknak azonnal jelentést kellett volna tenniök az igazgatónak, hogy az eljárást azonnal le lehessen bonyolítani a botrányt okozók ellen. Az igazgatónak azonban nemcsak a botrányt okozó diákok ellen kell megindítani az eljárást... 

A diákok egyébként a zsidó temető után vígan és a legünnepélyesebb hangulatban vonultak ünnepelni a szert pusztára, a honfoglaló Árpád szobrához.