145 éve ezen a napon született Szeged páratlan írója, Móra Ferenc
"Alig élt magyar író, aki annyira a Közönség elé tárta volna csodálatosan változatos és gazdag életének minden mozzanatát, mint Móra Ferenc"
1879. július 19-én született Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató, a Kincskereső kisködmön és az Aranykoporsó írója, a „tiszteletbeli makói”. A mai napig nemcsak Szeged, de Magyarország legnépszerűbb írói között szerepel.
Magánélete
Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879. július 19-én. Apja örökös pénzgondokkal küzdő szegény szűcsmester, anyja kenyérsütő asszony volt. A szülők a nagy szegénység ellenére is mindent megtettek azért, hogy fiaik, Ferenc és a bátyja, István tanult emberek legyenek.
Kiskunfélegyházán született Móra Ferenc 1879. július 19-én. Apja örökös pénzgondokkal küzdő szegény szűcsmester, anyja kenyérsütő asszony volt. A szülők a nagy szegénység ellenére is mindent megtettek azért, hogy fiaik, Ferenc és a bátyja, István tanult emberek legyenek.
Móra Ferenc a kiskunfélegyházi gimnáziumban tanult, és már 16 éves korában verse jelent meg a Félegyházi Hírlapban. A pesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos volt, de tanulmányait három év múlva félbehagyta. Rövid ideig Felsőlövőn tanított.
Felesége Walleshausen Ilona volt, aki a maga korában szintén országos ismertséget szerzett Móra Ferencné néven írt és számos kiadást megért szakácskönyvével. Egyetlen lányuk született, Móra Anna, aki az író sok művében megjelenik, Panka néven.
1934. február 6-án hunyt el, sírhelye a Szegedi Belvárosi Temetőben található.
Írói pályája
Móra Ferenc 1902-ben lett a Szegedi Napló újságírója. Volt városházi tudósító, majd Csipke aláírással a lap Máról holnapra című tárca-, glossza- és karcolatsorozatának írt, hamarosan Tömörkény mellett a lap vezető publicistájaként jegyezték.
1904-ben a Tömörkény igazgatása alatt álló Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum munkatársa lett.
Az író 1913-ban a Szegedi Napló főszerkesztője lett, költőként, ifjúsági íróként és politikai újságíróként is országos hírnévre tett szert. 1915-ben a Petőfi Társaság tagjává választották, majd két évvel később
a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum igazgatója lett.
Később a Magyar Hírlap közölte írásait, útirajzait, ásatásairól szóló színes, már-már novellisztikus tudósításait. A líra és a publicisztika mellett a húszas évek elejétől a regény műfajában is kiteljesedett.
Az írót 1932-ben Szegeden díszdoktorrá avatták, e jeles alkalommal adta át az Aranykoporsó című történelmi regény első példányát az egyetemnek.
Több száz szerzeménye közül nagyon nehéz csak néhányat kiemelni, de a következők biztosan köztük lennének:
- Kincskereső kisködmön
- Aranykoporsó
- Rab ember fiai
- Ének a búzamezőkről
Szerencsés kutatónak is mondhatta magát
1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc, a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl részt vett a néprajzi gyűjtésben is, de mint múzeumi szakember közismertté ásatásai révén vált.
1907 és 1914 között a Torontál megyei Csókán európai hírű kőkori telepet tárt fel, s Szeged környékén szinte minden korból értékes leletekkel gyarapította a hazai régészetet.
Móra a múzeumi évei alatt 104 lelőhelyen ásott, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg. Pályafutását, és a vidéki múzeumok működését abban a korban az általános pénzhiány jellemezte.
