145 éve ezen a napon született Szeged páratlan írója, Móra Ferenc

1879. július 19-én született Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató, a Kincskereső kisködmön és az Aranykoporsó írója, a „tiszteletbeli makói”. A mai napig nemcsak Szeged, de Magyarország legnépszerűbb írói között szerepel.

Magánélete

Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879. július 19-én. Apja örökös pénzgondokkal küzdő szegény szűcsmester, anyja kenyérsütő asszony volt. A szülők a nagy szegénység ellenére is mindent megtettek azért, hogy fiaik, Ferenc és a bátyja, István tanult emberek legyenek.

Kiskunfélegyházán született Móra Ferenc 1879. július 19-én. Apja örökös pénzgondokkal küzdő szegény szűcsmester, anyja kenyérsütő asszony volt. A szülők a nagy szegénység ellenére is mindent megtettek azért, hogy fiaik, Ferenc és a bátyja, István tanult emberek legyenek.

Móra Ferenc a kiskunfélegyházi gimnáziumban tanult, és már 16 éves korában verse jelent meg a Félegyházi Hírlapban. A pesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos volt, de tanulmányait három év múlva félbehagyta. Rövid ideig Felsőlövőn tanított.

Felesége Walleshausen Ilona volt, aki a maga korában szintén országos ismertséget szerzett Móra Ferencné néven írt és számos kiadást megért szakácskönyvével. Egyetlen lányuk született, Móra Anna, aki az író sok művében megjelenik, Panka néven.

1934. február 6-án hunyt el, sírhelye a Szegedi Belvárosi Temetőben található.

Írói pályája

Móra Ferenc 1902-ben lett a Szegedi Napló újságírója. Volt városházi tudósító, majd Csipke aláírással a lap Máról holnapra című tárca-, glossza- és karcolatsorozatának írt, hamarosan Tömörkény mellett a lap vezető publicistájaként jegyezték. 

Az író 1913-ban a Szegedi Napló főszerkesztője lett, költőként, ifjúsági íróként és politikai újságíróként is országos hírnévre tett szert. 1915-ben a Petőfi Társaság tagjává választották, majd két évvel később 

Később a Magyar Hírlap közölte írásait, útirajzait, ásatásairól szóló színes, már-már novellisztikus tudósításait. A líra és a publicisztika mellett a húszas évek elejétől a regény műfajában is kiteljesedett. 

Több száz szerzeménye közül nagyon nehéz csak néhányat kiemelni, de a következők biztosan köztük lennének:

• Kincskereső kisködmön
• Aranykoporsó
• Rab ember fiai
• Ének a búzamezőkről

Szerencsés kutatónak is mondhatta magát

1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc, a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl részt vett a néprajzi gyűjtésben is, de mint múzeumi szakember közismertté ásatásai révén vált. 

Móra a múzeumi évei alatt 104 lelőhelyen ásott, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg. Pályafutását, és a vidéki múzeumok működését abban a korban az általános pénzhiány jellemezte.