Szeged

Szegedi tudósok: a legjobb szegedi kutatónő

Szegedi tudósok: a legjobb szegedi kutatónő

2018-ban elnyerte a magas rangú Balzan-díjat, a kémiai ökológia területén.

Márton Andrea
2024. április 6., szombat
Szegedi tudósok: a legjobb szegedi kutatónő

Szegedi tudós cikksorozatunkban bemutatjuk szegedi kötődésű, a tudomány valamely ágával foglalkozó személyeket. E heti részben dr. Kondorosi Éva Balzan díjas és Széchenyi-díjas biológus kutató életét mutatjuk be.

 

Életpályája

Kuzsel Éva 1948. március 22.-én Budapesten született. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, továbbá nemzetközi tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, a Francia Mezőgazdasági Akadémiának, a Leopoldinának (német tudományos akadémia), az Academia Europaea-nak, az Európai Mikrobiológiai Akadémiának valamint a European Molecular Biology Organization (EMBO). Kutatási területe a növény-baktérium szimbiózis, szimbiotikus nitrogén kötés, fejlődés biológia, kémiai ökológia. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Természettudományi Kar biológus szakán kiváló tanulmányi eredményeiért Népköztársasági ösztöndíjban részesült. PhD fokozatot szerzett a genetika és biokémia területén. Kondorosi Ádámmal kötött házassága révén a Kondorosi Éva nevet használja.

A biológiai tudományok kandidátusa (1987), majd 1996-tól az MTA doktora.

Fotó: Tóth István

 

Kutatói pályáját az MTA Szegedi Biológiai Központban (MTA-SZBK) kezdte el, ahol jelenleg is dolgozik. Európa és az USA vezető intézményében végzett kutatást. Részt vett a férje által vezetett Institut des Sciences du Végétal CNRS intézet létrehozásában Gif-sur-Yvette-ben, mint kutatási igazgató és csoportvezető (1989-2013). 2007-ben elnyerte az NKTH NAP-BIO pályázatát, amivel létrehozta alapító igazgatóként Szegeden a francia-magyar kollaborációra épülő BAYGEN intézetet. 2011-ben elnyerte az European Research Council (ERC) Advanced Grantját és ezzel a BAYGEN intézet beolvadt az MTA-SZBK-ba. 2013-ban az ERC Tudományos Tanácsának tagjává, majd 2017-től az ERC élettudományi alelnökévé választották. 2014-től az ERC Widening European Participation munkacsoport vezetőjeként számos stratégiát dolgozott ki az új EU-tagállamok sikeresebb részvételére az ERC pályázatokban. Az UNESCO „Nők a tudományban” program egyik beindítója volt. Tagja volt az ENSZ főtitkár tudományos tanácsadó testületének. 2016-tól az Academia Europaea board tagja és 2020-tól a Biokémia és Molekuláris Biológia szekció elnöke. A PNAS és a MicroLIFE tudományos folyóiratok szerkesztője. 2020-tól tagja az Európai Bizottság fő tudományos tanácsadó csoportjának.

Kutató munkája a pillangósvirágú növények és rhizobium baktériumok szimbiózisára, a biológiai nitrogénkötés megismerésére irányul.

Kutatásai számos alapvető felfedezésekhez vezettek a szimbiózis valamint a mikrobiológia és a növényi fejlődés biológia területén. Jelenleg a szimbiotikus sejtekben termelődő több száz növényi peptid áll kutatásai középpontjában, amelyből több ígéretes új antibiotikum jelölt. Az általa alapított és vezetett kutatócsoport a nemzetközi növényi molekuláris biológiai kutatás egyik vezető műhelye. 2018-ban elnyerte a magas rangú Balzan-díjat, a kémiai ökológia területén.

Magánélete

Felesége és egyben kutatótársa, szellemi partnere volt Kondorosi Ádámnak (1946-2011), a neves Széchenyi-díjas magyar biológusnak. Egyetlen gyermekük, Fanni szociálpedagógus, gyermekei Noémi  és Áron .

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.