Vasárnapi kávé: Kötelező a kisebbségvédelem, de nem kikényszeríthető

Sorozatunk legújabb részében Kalmár Ferenccel beszélgettünk, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottal, aki két évtizeden keresztül volt városunk önkormányzati képviselője is.

A politikus számos alkalommal szólalt már fel a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Korábban úgy fogalmazott, hogy a magyar külpolitika egyik alappillére, a nemzeti kisebbségek védelme, európai szinten is. Szegedi látogatása alkalmával megkérdeztük többek között arról, lát-e esélyt arra, hogy az Európai Unió támogasson olyan kezdeményezéseket, mint például a 2021-es, Székely Nemzeti Tanács által indított petíció, ami a nemzeti régiók közvetlen uniós támogatását szolgálná.

Emlékeztetett, 2021-ben az Európa Tanács elnöki funkcióját pont Magyarország látta el fél évig.

Kiemelte, ennek keretén belül négy konferenciát rendeztek, kettőt Strasbourgban, kettőt pedig Budapesten.

Kalmár Ferenc hozzátette, pedig akkor még nem volt háború, ami tovább hátráltatja a kisebbségvédelmet. Mint fogalmazott, nagyon sok állam úgy gondolja, hogy a nemzeti kisebbségek nemzetbiztonsági kockázati tényezők.
 

Kötelező a kisebbségvédelem, de nem kikényszeríthető

A miniszteri biztos abban látja a problémát, hogy az Európai Unió nem foglalkozik a témával, hanem az le van adva az Európa Tanácsnak, amelynek viszont nincs jogköre az ügyben.

A Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját még a 90-es években, a délszláv háború kapcsán dolgozták ki, amelyek kötelezőek azon országok számára, akik aláírták ezeket.

Kalmár Ferenc szerint az egyezmények alapjaiban jól hangzó dolgok, monitorozzák is az országokat ezek alapján – bár ez alól kivételt képez Ukrajna, ott a háború miatt ezt felfüggesztették – azonban, ha egy ország mégsem tartja be ezeket, akkor nem történik semmi. Semmilyen módon nem kikényszeríthető az egyezmény betartása.
 

Ez lesz az egyik fő cél

Kérdésünkre elárulta, hogy a soron következő, Európa Tanács magyar elnökségnek egyik fő célja lesz, hogy napirenden tartsák a nemzeti kisebbségek védelmének ügyét, mind európai, mind világpolitikai szinten.

Kalmár Ferenc úgy gondolja, hogy kulcsfontosságú az ügy asztalon tartása, ugyanis ha vége lesz a háborúnak és kialakul az új világrend, a nemzeti kisebbségek védelme pedig nem lesz terítéken, akkor legalább ötven évre elköszönhetünk a probléma megoldásától.
 

A magyarság csak olyat kér, amire már van működő, európai példa

Arra a kérdésre, hogy Magyarország, illetve a magyarság szempontjából mik lennének a legideálisabb elérendő célok a külhoni magyarság területén, illetve ezekből mi a realitás, elmondta, a magyar kormány olyan elképzeléseket támogat, amelyeket a határon túli magyar közösségek felállítanak és akarnak.

Kiemelte, a szomszédos országok véleményével ellentétben a magyarság soha, és a mai napig se kér olyat, ami Európában máshol már nem működne.

Kalmár Ferenc külön kitért a székelyföldi autonómia ügyére, amelyről Románia még csak tárgyalni sem hajlandó, annak ellenére, hogy a románok modellként tekintenek a franciákra, ahol épp tavaly kezdődött el egy autonómiai tárgyalás Korzikával. Hozzáfűzte, ezt a francia esetet nagy áttörésnek tekinti.

Három részre osztható Európa

A miniszteri biztos emlékeztetett, 2010-2014 között készítette el az úgynevezett Kalmár-jelentést Strasbourgban, az Európa Tanácsban, amit el is fogadtak. Akkor úgy vélte – és szerinte ez máig nem változott – hogy Európát három részre lehet osztani.

Az egyik a nyugat-európai rész, ahol már hosszú évek óta működnek autonómiák. Példaként említette Dél-Tirolt, az Åland-szigeteket, a belgiumi németeket, vagy éppen a hollandiai frízeket.

A második rész a volt szocialista országok csoportja, ahol beszélünk a kisebbségi jogokról, de még nem történt áttörés. Egyedüli kivétel ebben a csoportban a Vajdaság, amely egy autonóm terület, de ez már régóta fennáll, nem az elmúlt évtizedek vívmánya.

Harmadik területnek pedig az egykori Szovjetunió területét tartja, ahol ha csak szóba kerül az autonómia témaköre, „akkor mindjárt előkerül a kalasnyikov az asztal alól.” Ezen a területen szintén egy kivétel található, ami ma is létezik, méghozzá a Moldova déli részén lévő Gagauz Autonóm Tartomány, amelynek autonómiáját Oroszország és Törökország garantálja létrejötte óta.

Érdekességként a területtel kapcsolatban megemlítette, hogy a román nacionalisták sokszor beszélnek Románia és Moldávia egyesüléséről, azonban ha ez megtörténne, egy újabb probléma merülne fel. Kulcsár-Terza József sepsiszentgyörgyi képviselő tette fel a kérdést a román parlamentben, hogyha a Székelyföld autonómiáját nem akarják megadni, akkor egy román-moldáv egyesülés után mi történne a Gagauz Autonóm Tartománnyal. A kérdésre azóta sem válaszoltak a román nacionalisták.