Elkeserítő kép Szeged iparáról
2011-től 2021-ig csupán 2,3 milliárd forinttal nőtt Szeged bevétele az iparűzési adóból
A Pénzcentrum készített összeállítást a helyi iparűzési adóból származó bevételekről. A lap azt írta, hogy van ahol "csapból is pénz folyik". Ez sajnos Szegedre és a vármegyére nem igaz. Sőt...
A Pénzcentrum legújabb elemzésében megvizsgálta, hogy hogyan alakultak az iparűzési adó (HIPA vagy IPA) bevételek a 2021-es évben. A legtöbb IPA-t elszámoló település egy Baranya vármegyei kis község, Gyöngyösmellék, ahol ugyan csupán 298 ember él, de az iparűzési adóból származó bevétel meghaladja a 2 millió forintot a vizsgált időszakban.
Az adatokból az is kiderül, hogy Csongrád- Csanád vármegye viszont 2011 óta alig tudott plusz bevételt generálni a HIPA-ból, annak ellenére, hogy a térségben egy olyan település sem található, ahol ne kéne fizetni ezt az adót.
A kimutatásból kiderül, hogy a legkevesebb HIPA bevételt Csongrád- Csanád vármegye tudhatja magáénak, ami a lap szerint is meglepőnek tűnhet. De csak azoknak, akik nem ismerik a város előéletét. A legutóbbi közgyűlésen is előkerült, hogy Botka László komoly átváltozáson ment át az utóbbi hónapokban, és már nem tartja úgy, hogy jobb a nincs autógyára Szegednek. A KDNP-s Haág Zalán felszólalásában meg is köszönte a polgármesternek, hogy változtatott az álláspontján. Ehhez kapcsolódva
többen számonkérték azt is a polgármesteren, hogy korábban a Mercedes beruházást elszalasztotta a város, illetve az Ipari parkot gyakorlatilag nem fejlesztette. A városnak jelenleg jelentős, komoly ipara nincs.
A Pénzcentrum azt írta, hogy több sajtóorgánum is foglalkozott már azzal, hogy valamiért Szegedet elkerülik a befektetők, és
a 2011-től 2021-ig tartó időszakban mindösszesen 2,3 milliárd forinttal nőtt a HIPA bevétele a vármegye székhelyének, Szegednek (7 milliárdról 9,3 milliárdra).
Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanád vármegyei iparkamara elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, hogy a probléma abból fakad, hogy a térségben nem található megfelelő méretű közművel és közlekedési infrastruktúrával ellátott ipari park, ami az egyik feltétele lenne annak, hogy a befektetők elköteleződjenek a vármegye egyik településén. A kamaraelnök akkor azt mondta, hogy a dolgok logikája szerint előbb-utóbb meg kell jelennie egy vagy több, az egyetem tudományos tevékenységére is építő, nagyobb vállalkozásnak.
De természetesen nem csak az egyetemhez szorosan köthető vállalkozás emelheti a város bevételeit. A BYD autóipari beruházása a kormány területfejlesztési logikáját is követve kerülhetett Szegedre. Mint emlékezhetünk rá, Orbán Viktor a tavalyi év végén, még a beruházás szerződésének aláírása előtt beszélt arról, hogy Magyarország 2010 előtt kelet-nyugat megosztottságtól szenvedett. Az elmúlt 13 év iparpolitikájának következtében Kelet-Magyarország rohamléptekkel zárkózik föl, reményeik szerint pedig hamarosan sikerül megszüntetni ezt a kelet-nyugat közti különbséget.
„A további beruházásokat a terveink szerint Magyarország déli részére szeretnénk irányítani, mert az új megosztottság területfejlesztés szempontjából, Magyarországnak többé nem a kelet-nyugat, hanem az észak és a dél”
-fejtette ki akkor a miniszterelnök.
Ez az ami segítheti elmozdítani Csongrád-Csanád vármegyét, és vele együtt Szegedet is a fenti lista szégyenletes pozíciójából.
