Szeged

Elkeserítő kép Szeged iparáról

Elkeserítő kép Szeged iparáról

2011-től 2021-ig csupán 2,3 milliárd forinttal nőtt Szeged bevétele az iparűzési adóból

Kibédi Péter
2024. február 19., hétfő
Elkeserítő kép Szeged iparáról

A Pénzcentrum készített összeállítást a helyi iparűzési adóból származó bevételekről. A lap azt írta, hogy van ahol  "csapból is pénz folyik". Ez sajnos Szegedre és a vármegyére nem igaz. Sőt...

Az ipari park képe is teljesen megváltozik a BYD érkezésével

 

A Pénzcentrum legújabb elemzésében megvizsgálta, hogy hogyan alakultak az iparűzési adó (HIPA vagy IPA) bevételek a 2021-es évben. A legtöbb IPA-t elszámoló település egy Baranya vármegyei kis község, Gyöngyösmellék, ahol ugyan csupán 298 ember él, de az iparűzési adóból származó bevétel meghaladja a 2 millió forintot a vizsgált időszakban. 

Az adatokból az is kiderül, hogy Csongrád- Csanád vármegye viszont 2011 óta alig tudott plusz bevételt generálni a HIPA-ból, annak ellenére, hogy a térségben egy olyan település sem található, ahol ne kéne fizetni ezt az adót.

A kimutatásból kiderül, hogy a legkevesebb HIPA bevételt Csongrád- Csanád vármegye tudhatja magáénak, ami a lap szerint is meglepőnek tűnhet. De csak azoknak, akik nem ismerik a város előéletét. A legutóbbi közgyűlésen is előkerült, hogy Botka László komoly átváltozáson ment át az utóbbi hónapokban, és már nem tartja úgy, hogy jobb a nincs autógyára Szegednek. A KDNP-s Haág Zalán felszólalásában meg is köszönte a polgármesternek, hogy változtatott az álláspontján. Ehhez kapcsolódva 

többen számonkérték azt is a polgármesteren, hogy korábban a Mercedes beruházást elszalasztotta a város, illetve az Ipari parkot gyakorlatilag nem fejlesztette. A városnak jelenleg jelentős, komoly ipara nincs.


A Pénzcentrum azt írta, hogy több sajtóorgánum is foglalkozott már azzal, hogy valamiért Szegedet elkerülik a befektetők, és

 a 2011-től 2021-ig tartó időszakban mindösszesen 2,3 milliárd forinttal nőtt a HIPA bevétele a vármegye székhelyének, Szegednek (7 milliárdról 9,3 milliárdra). 

Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanád vármegyei iparkamara elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, hogy a probléma abból fakad, hogy a térségben nem található megfelelő méretű közművel és közlekedési infrastruktúrával ellátott ipari park, ami az egyik feltétele lenne annak, hogy a befektetők elköteleződjenek a vármegye egyik településén. A kamaraelnök akkor azt mondta, hogy a dolgok logikája szerint előbb-utóbb meg kell jelennie egy vagy több, az egyetem tudományos tevékenységére is építő, nagyobb vállalkozásnak.

De természetesen nem csak az egyetemhez szorosan köthető vállalkozás emelheti a város bevételeit. A BYD autóipari beruházása a kormány területfejlesztési logikáját is követve kerülhetett Szegedre. Mint emlékezhetünk rá, Orbán Viktor a tavalyi év végén, még a beruházás szerződésének aláírása előtt beszélt arról, hogy Magyarország 2010 előtt kelet-nyugat megosztottságtól szenvedett. Az elmúlt 13 év iparpolitikájának következtében Kelet-Magyarország rohamléptekkel zárkózik föl, reményeik szerint pedig hamarosan sikerül megszüntetni ezt a kelet-nyugat közti különbséget. 

„A további beruházásokat a terveink szerint Magyarország déli részére szeretnénk irányítani, mert az új megosztottság területfejlesztés szempontjából, Magyarországnak többé nem a kelet-nyugat, hanem az észak és a dél”

-fejtette ki akkor a miniszterelnök.

Ez az ami segítheti elmozdítani Csongrád-Csanád vármegyét, és vele együtt Szegedet is a fenti lista szégyenletes pozíciójából.


 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.