Csák János és Schmidt Mária is részt vett a Dómban tartott, különleges emlékünnepségen

A Becket Szent Tamás emlékünnepséget kivételesen nem Esztergomon rendezték meg, hanem Szegeden. Az eseményen felszólalt Kiss-Rigó László püspök, Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter és Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, aki egyben a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumának elnöke, az emlékünnepség elején felhívta a figyelmet, kivételes alkalom, hogy Szegeden kerül megrendezésre a Becket Szent Tamás emlékünnepség, amelyet 1994-ben hoztak létre az alapítvánnyal Esztergomon és eddig azóta mindig ott tartották. Ismertette, a két év covid alatti kihagyás miatt ez a 28. emlékünnepség, amely kivétel nélkül az európai identitás és a keresztény gyökerek köré épült. A megyéspüspök úgy véli,

Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter beszéde elején kiemelte, Szent Tamás és bennünk valami valami nagyon közös - mindannyian ugyanazzal a dilemmával küzdünk, mégpedig, hogy hogyan éljünk.

Mint mondta, Szent Tamás a saját maga személyében összetudta hozni Isten városát és az ember városát.

A miniszter kiemelte, nemzetállamunk 1100 éve jött létre és céljuk, hogy 1100 év múlva is létezzünk. Építeni kívánják nemzetállamunkat, azonban úgy, hogy ne tartozzunk egy birodalom alá, ne mondják meg nekünk mások, hogyan éljünk. Mint fogalmazott, hiszünk abban, hogy eltudjuk dönteni, hogy mi itt élő emberek, hogyan akarunk élni. Kiemelte,

Mint mondta, a mai világ olyan, hogy mindenki először ítél és mond véleményt, még azelőtt, hogy tudása lenne. A cancel culture - azaz eltörléskultúra - ítél, anélkül hogy tudna, és megtagadja a nyugati kultúra legfontosabb alapzatát, a következetességet és a logikát. Hozzátette, a magyar kormány nem hátrál a józan észből és a konzekvens gondolkodástól, amely a kormánypártok minden döntését áthatja.

Beszéde végén leszögezte,

Dr. Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a megemlékezésen kiemelte, a közös európai kultúra alapja a kereszténység és ahhoz, hogy saját civilizációnkat megismerjük, tudjuk azt kezelni, fontos megismerni a keresztény kultúrát. Amennyiben pedig ezt ismerjük, tovább tudjuk örökíteni utódainknak, amit ha nem tudunk megtenni, nem fogunk megmaradni - vélekedett. 

Schmidt Mária hangsúlyozta, a kereszténység történelmének kezdetétől egyesítő ereje volt, amely hatását először a multikulturális Római Birodalomban fejtette ki, tartotta azt egyben. Emellett azonban a szociális hozzáállást is elterjesztette a keresztény hit, valamint erkölcsi forradalmat, egyenlőséget teremtett. 

A főigazgató kijelentette, a 20. században a kommunisták és a nácik is egy pogány világot vezettek be, mindkettőt keresztényellenes rendszernek nevezte, amelyek bukása után megerősödött mindkét helyen a keresztény tradíció. Vélekedése szerint a 21. században olyan "újpogányok" tevékenykednek, akik kultúra, nemzet és egyházellenesek. Mint fogalmazott, ezek az "újpogányok" nem tartják megfelelőnek a teremtett világot és ők akarnak formálni egy általuk jobbnak tartottat. Az újpogányok közé sorolta, az abortusz és eutanázia pártiakat, avagy akik többneműséget hirdetnek, de a mesterséges intelligencia pártolását és kontroll kiterjesztését is példaként említette. Szerinte ez már az előkészítése annak a transzhumán világnak, amit terveznek. A tudományba vetett hitet, pedig valláspótléknak nevezte.

Számára a jelenlegi "újpogány" törekvések a kommunista időket idézik.