Zsebpénz - az örök dilemma

Sok szülőnek okoz problémát nevelési szempontból a zsebpénz kérdése, hiszen nem egyszerű eldönteni hány éves kortól, milyen rendszerességgel, mikor és mennyit adjunk a még apró csemetéknek, vagy a serdülő kamaszoknak. Utánajártunk a szegedi szülőknél mennyi az annyi!

A 10-14 éves gyereket nevelő szülők 86 százaléka ad az apró kiadások fedezésére zsebpénzt, amely átlagosan heti 1100 forint - derült ki az NRC piackutató cég felméréséből, amelyet a CIB Bank megbízásából végzett. Az

index.hu írása szerint

ötből négy szülő 11-12 éves kortól, heti rendszerességgel ad zsebpénzt a gyerekének. A szülők 52 százaléka az iskolai büfében való vásárlásra, 48 százaléka szórakozásra, mozira ad pénzt. Ahogy szegedi édesanyákat kérdeztünk, kiderült, ahány ház, annyi szokás. „A zsebpénz folyósítása előtt érdemes időt szánni arra, hogy megbeszéljük a párunkkal, milyen elvárásaink vannak a gyerekkel szemben és mi az, amit meg szeretnének tanítani neki. Véleményem szerint amint a kicsi megtanulja a számokat, ismeri az alapvető matematikai műveleteket érdemes megismertetni a fizetőeszköz fogalmával, ugyanis a korán szerzett élmények és tapasztalatok döntően befolyásolhatják felnőttként a pénzhez való viszonyát” – mondta el portálunknak

Marusin Ildikó

ötgyermekes édesanya. Kiemelte, már azelőtt bevonták a gyerekeket a családi „költségvetésvetésbe”, hogy először pénzt adtak volna a kezükbe. „A nagy bevásárlások alkalmával könnyedén el tudtuk magyarázni nekik, mit és miért veszünk. Ilyenkor alkalmuk nyílt megfigyelni, hogyan osztjuk be a pénzt és rájöhettek arra is, hogy az ember pénztárcája bizony nem végtelen” – fogalmazott. A „hány éves kortól” kérdésre tehát egyértelmű a válasz, ha a valamilyen fogalma van a gyereknek a számokról, akkor már a szülő is eljátszhat a zsebpénz gondolatával. A „mikor” már érdekesebb felvetés. Ahogy a mondás is tartja, ahány ház annyi szokás. Van olyan szülő, aki napi, heti vagy havi rendszerességgel ad apanázst. De olyan is akad, aki csak jeles alkalmakkor bónuszként villantja fel a „malacperselyt”.

Éva

, mind három gyermeke hat éves korától kap zsebpénzt. „Nálunk nem heti vagy havi rendszerességgel kapják, csakis kizárólag akkor, ha olyan feladatot végeznek el, ami az addig ismert képességeiket meghaladja. Példának okáért, most az olyan tanulmányi versenyeken való indulásért jutalmazzuk őket, amelyeken nem kötelező részt venniük. „Ezzel egyrészt motiváljuk, hogy minél több ismeretet szerezzenek, másrészt kézzel fogható eredménye is lesz a munkájuknak” – válaszolta kérdésünkre. Majd elmondta, születésnapokkor a gyerekek 2000 forintot kapnak a nagyszülőktől, amely bázisösszegnek számít, ehhez gyűjthetik hozzá a tanév során megszerzett jutalompénzt is, amelyből később arra költhetnek, amire akarnak. Ildikóék szintén próbálkoztak a jutalmazási élménnyel, de náluk ez a rendszer nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. ”A módszer nálunk időszakos kedvcsináló volt, amikor éppen megszorultak vagy gyűjtöttek valamire, akkor tanultak, ha nem, akkor kevésbe” – jegyezte meg. Éppen ezért férjével együtt kiindulópontként junior bankszámlát nyitottak a tinédzser korban lévő gyereknek. „Tizenkét ezer forintot utalunk a számlára minden hónapban, ami elsőre talán soknak tűnhet, de ha figyelembe vesszük azt, hogy ebből az összegből kell okosan ki gazdálkodniuk a havi bérlet illetve telefonszámla árát, és csupán a maradék a nettó nyereségük, akkor azt gondolom, hogy ez egy reális szám, amely megtaníthatja őket arra, hogyan kell beosztani ügyesen a pénzt. Ugyanis, ha nem vesznek bérletet, hanem biciklivel járnak, máris spóroltak és még mozogtak is mellette” – mondta Ildikó, aki szerint a mai világban a „pénz az úr”, ezért minden szülőnek kötelessége felkészíteni a gyerekeket az anyagias világ kihívásaira.