Rablás és kiskorú veszélyeztetése miatt ítélt el a bíróság egy román férfit

Hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hat év Magyarország területéről történő kitiltásra ítélték azt a román állampolgárságú férfit, aki fiatalkorú társával kirabolt egy kerékpárost Kisteleken.

Mivel a vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bűntettében is bűnösnek találták, ezért visszaesőnek minősül, ennek értelmében szabott ki rá a Szegedi Járásbíróság nem jogerős halmazati büntetést. A fiatalkorú vádlottnak három évi javítóintézeti nevelést rendelt el a bíróság. A nem jogerős ítélet szerint a román állampolgárságú vádlottak 2016. március 6-án 0 óra 15 perc körüli időben Kisteleken az árokba lökték a kerékpárjával közlekedő sértettet, majd őt onnan kisegítették és felajánlották neki, hogy elmehet velük a lakásukra, ahol kipihenheti magát. Miután a sértett ezt nem fogadta el, felült kerékpárjára és továbbhajtott. A vádlottak később a sértettet utolérték, egy kereszteződésben megállították és megfenyegették azzal, hogy amennyiben a nála lévő értékeit nem adja át vagy azokat letagadja, de mégis találnak nála valamit, akkor bántalmazni fogják és értékeit erőszakkal veszik el tőle. A sértett a fenyegetés hatására átadta övtáskáját, melyből a vádlottak kivették az abban lévő 17.100 forint készpénzt. Ezt követően a vádlottak átkutatták a sértett ruházatát és kabátzsebéből kivették a sértett mobiltelefonját, nadrágjának zsebéből 6.800 forint készpénzét és egy doboz szivarkát, majd kerékpárja kosarából kivettek 6 doboz gyógyszert és a gyógyszeres zacskóban lévő 2.700 forint készpénzt, végül megfenyegették a sértettet, hogy „kicsinálják”, ha szólni mer a rendőrségnek. A vádlottak ezt követően a helyszínről elmenekültek. Ezzel az első rendű vádlott súlyosan megszegte a nevelése, felügyelete, gondozása alatt álló gyermekével, tehát a másodrendű vádlottal kapcsolatos kötelességét és azzal, hogy vele együtt bűncselekményt követett el veszélyeztette erkölcsi fejlődését. A bíróság ítéletét az ügyész az első rendű vádlott vonatkozásában tudomásul vette, míg a másodrendű vádlott vonatkozásában három nap gondolkodási időt tartott fenn az esetleges fellebbezés bejelentésére. Az első rendű vádlott enyhítés érdekében, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, a másodrendű vádlott és védője pedig három nap gondolkodási időt tartott fenn az esetleges fellebbezés bejelentésére, így az ítélet nem emelkedett jogerőre. A bíróság a vádlottak előzetes letartóztatását nem jogerősen fenntartotta.