A Harruckern-ügyet tárgyalta a Szegedi Ítélőtábla

A Békés megyei Harruckern János Közoktatási Intézmény volt vezetői és több pedagógusa a vádlott abban a büntetőügyben, amelyet kedden kilenc órától tárgyalt a Szegedi Ítélőtábla.

Mivel az elmúlt napokban is több vádlott visszavonta fellebbezését - ezért esetükben az első fokon meghozott ítélete jogerőre emelkedett – így a keddi nyilvános ülésen már csak hét vádlott ügyét tárgyalta a táblabíróság. Elhangoztak a védői beszédek, ismertette álláspontját az ügyész, és a vádlottak is beszéltek az utolsó szó jogán. Mivel ezzel a tárgyalás lezárult, az eredetileg március 24-re meghirdetett tárgyalási nap elmarad. A büntetőügy március 28-án kedden 9 órai kezdettel határozathirdetéssel zárul. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint az első rendű vádlott egy közoktatási intézmény igazgatójaként egy egyéni céggel 2007-ben, illetve 2008-ban felnőttképzési szerződést kötött, melynek alapján a képzési díjból az egyéni cég személyenként, félévente 40 000 forintot fizetett, az intézmény pedig az előírtnál rövidebb idő alatt, megjelenési kötelezettség nélkül biztosította a középiskolai tanulmányok elvégzését, majd ezt követően az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét. Ennek alapján az egyéni cég összesen 213 tanulóval kötött felnőttképzési szerződést úgy, hogy a hallgatók a négy évfolyamra előírt képzést négy félév alatt sajátíthatták el. A képzésen nem történt meg a tanulói jogviszonyt keletkeztető beíratás, a képzés az intézmény pedagógiai programjában nem szerepelt, nem határozták meg a tananyagot, a beszámoltatás módját. A tényleges tanítási órák száma nem érte el az előírtat, és az osztályozás sem volt megfelelő, mivel osztályozó helyett a diákok az óraadó pedagógusok által összeállított feladatlapot töltötték ki. Az osztályok naplóit utólagosan állították ki úgy, hogy évközi érdemjegyek is szerepeljenek benne. A pedagógusok 2009-ben a ténylegesen megtartott tanórákon túl továbbiak megtartását is igazolták, és részben olyan tantárgyakat is igazoltak, melyeket az adott évfolyamon nem oktattak. Olyan személyeknek is állítottak ki bizonyítványt, akik ténylegesen nem vettek részt a képzésben. Mindezek alapján az első rendű vádlottat a 211 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, 71 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, valamint 166 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt a bíróság 2 év börtönbüntetésre, és a közoktatási intézmény vezetői foglalkozás gyakorlásától 5 évi eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A másodrendű vádlott, az intézmény általános igazgató helyettese 22 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, valamint 221 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 6 hónap börtönbüntetést, valamint a közoktatási intézmény vezetői foglalkozás gyakorlásától 3 évi eltiltás büntetés kapott. A börtönbüntetés végrehajtását a bíróság 3 év próbaidőre felfüggesztette. A harmadrendű vádlottat, aki a felnőttképzést 2008 augusztusától vezette, 234 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 6 hónap, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint a felnőttoktatási vezetői foglalkozás gyakorlásától 1 évi eltiltásra ítélte a bíróság. A IV-XXIV. rendű vádlottakat közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, ezért velük szemben 36 000 és 198 000 forint közötti összegű pénzbüntetéseket szabott ki. Az ítélet ellen közel húsz vádlott nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.